Dátum: 2019. október 21. hétfő    Mai névnap(ok): Orsolya


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

Kaffka Margit - Hangyaboly
A kecskeméti Katona József Színház 2012. október 5-én a Ruszt József Stúdiószínházban bemutatja, Kaffka Margit Hangyaboly című regényének, Németh Virág által írt színpadi változatát. Az ősbemutató Díszlet-és jelmeztervezője Kiss Borbála, rendezője Dér András.
A Hangyaboly (1917) témája az írónő személyes élményeiből fakad. Tanulóéveinek jelentős részét az Irgalmasok szatmári zárdájában töltötte, és ennek nyomasztó emlékeitől sohasem tudott szabadulni. A kisregény cselekménye a századforduló idején, egy tanítórend apácazárdájában játszódik. A hangyaboly jól működő rendszer ugyan, de könnyen összetörhető. Esetünkben egy olyan apácazárda, amely ugyan monotonnak tűnik, egyszerű cselekedetekből álló napok követik egymást, azonban egy pillanat alatt igencsak felbolydul… A zárda főnöknőjének halálával ugyanis megkezdődik a hatalmi harc; az addig megmásíthatatlannak vélt rend is elkezdi érezni az új idők, a modernizációra való törekvés szelét.
Király Erzsi, a tanítóképző végzős hallgatója pedig békésen szemléli a zűrzavart. Empatikusan hallgatja a kamaszlányok szerelmi történeteit, „regényezését”; lelkesen figyeli felnőtté válásukat, segíti sorsuk alakulását. Odafigyeléssel, óvatossággal lavírozik az események középpontjában; a rideg falak között is próbálja megőrizni szabadságát, fiatalságát és függetlenségét. A látszólag békés, fegyelmezett világot váratlan események kavarják fel, a klastrom életét és a lányok merev rendre kényszerített lelkét egyformán. Fiatalságuk, ébredező vágyaik a felszínre törnek, és halk, de határozott lázadásba kezdenek. Kaffka Margit önéletrajzi ihletésű regényét 1917-ben adták ki, már akkor a Nyugat nemzedékének fontos tagja volt, „nagyon-nagy író-asszony” (Ady Endre). Leghíresebb művéből film is készült, 1971-ben, Fábri Zoltán rendezésében.

Németh Virág Kaffka Margit
 
Kaffka Margit (Nagykároly, 1880. 06. 10. – Budapest, 1918. 12. 01.) író, költő. Apja főügyész volt, de korán meghalt, így a család szerény körülmények között élt. Ösztöndíjasként tanult a szatmári irgalmas nővérek tanítóképző zárdájában, ennek fejében egy évet tanított Miskolcon. Ezután Budapesten tanult tovább és 1902-ben az Erzsébet Leányiskolában polgári iskolai tanári oklevelet szerzett. Visszatért Miskolcra, és a polgári leányiskolában tanított irodalmat és gazdaságtant; tanítványai imádták. Itt jelentek meg első írásai is, versek, novellák, és ekkoriban vált a Nyugat állandó munkatársává is.
1905. január 5-én ment férjhez Fröhlich Brúnó erdőmérnökhöz. Férjét 1907-ben a Földművelésügyi Minisztériumba helyezték, így Kaffka elszakadt az általa nem kedvelt Miskolctól, de a pár házassága néhány év alatt tönkrement, ezért elváltak. Budapesten 1910–1915 között tanárként dolgozott, közben 1914. augusztus 18-án Szegeden férjhez ment Bauer Ervin elméleti biológushoz. Az első világháború kezdetekor elhagyta a tanári pályát és csak a szépirodalomnak élt.
1912-ben jelent meg első (és talán legfontosabb) nagyregénye, a Színek és évek, amely az értékeit vesztett dzsentri társadalommal és a századfordulón élő nők sorsával foglalkozik. Másik nagy sikert aratott regényét, a Hangyabolyt – melyben a zárdában töltött éveket idézi fel – 1917-ben adták ki.
Az I. világháború után tizenkét éves fiával együtt a spanyolnátha járvány áldozatává vált.

Németh Virág
1985-ben született, dramaturgként végzett 2008-ban a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Dolgozott a Nemzeti Színház, a Budapesti Gólem Zsidó Színház dramaturgjaként, jelenleg a Kaposvári Csíky Gergely Színház dramaturgja.

 
 
 
 
 
 
 
 
Kaffka Margit

HANGYABOLY
Ősbemutató

Kunigunda - Réti Erika
Király Erzsi - Trokán Nóra
Virginia - Téby Zita
Magdolna - Danyi Judit
Gross Helénke - Decsi Edit
Popescu Kornélia - Krajcsi Niki e.h.
Pável Marika - Dobó Enikő e.h.
Berchtolda - Kertész Kata
Szelényi - Pál Attila
Fóth káplán - Kiss Zoltán
Kapossy - Orth Péter

Színpadra író és dramaturg: Németh Virág
Díszlet-és jelmeztervező: Kiss Borbála
Mozgás: Hudi László
Zeneszerző: Pap Gábor
Zenei vezető: Károly Katalin, Látó Richárd
Ügyelő: Berki Zoltán
Súgó: Arató Andrea
Rendezőasszisztens: Sirkó Anna
Rendező: Dér András

Bemutató: 2012. október 5-én, 19 órakor, a Ruszt József Stúdiószínházban.

[kl]

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
X. BÁBU Fesztivál

Bach-versenyművek a Capella Savariától

Emlékezzünk együtt Kara Tündére!

Vitáktól zajos forró fesztivált zárt Velence

Jubilál a Szebeni Műhely

70 éves a bábjátszás Békéscsabán

Magyar nap a Velencei Filmfesztiválon

Születésnapi levél - Paul Lendvainak

A 76. Velencei Filmfesztiválon fókuszban a szerzői film

2019 augusztus 20-i kitüntetések

Sajtószemle
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu