Dátum: 2019. október 16. szerda    Mai névnap(ok): Gál


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

175 éves a Nemzeti Színház
Az egykori Kerepesi úton (a mai Rákóczi út 1. szám alatt, az Astoria szállodával szemben) 1837. augusztus 22-én megnyílt a Pesti Magyar Színház, amely 1840-től Nemzeti Színházként működik.
 
(…) 1837.augusztus 22. A Külső-Kerepesi úton, a hajdani Hatvani-kapu előtt „mészgödrök, homokbuckák kétfelől, elül vakolatlan tornác, egyenetlen, félig rakott út” fogadták (Vörösmarty Mihálytól tudjuk) a Pesti Magyar Színház megnyitására érkező nézőket. Az új épület belsejébe a Honművész elragadtatott tudósítójának szemével tekinthetünk be: „De mit említsek előbb, mi e kis világban keblemet elfogá? A díszes nézőhely pompás elrendezését, a nagyszerű s 9 múzsa képével ékesített, igen csinos szelelőnyílásokkal ellátott, kékeszöld alapú mennyezetet? A hasonló színű páholyok közt felfutó, arany koronával s talapzattal, keskeny, függőlegesen rakott, arany vesszővel cifrázott fehér oszlopokat; a páholyok piros, arany szegélyű könyöklőjét, a zárthelyeknek tömött zöld üléseit, fehér karfára alkalmazott vörös támaszkodóit, szóval az egész termet díszítő nemzeti színt; vagy a mindezekkel összehangzó, zöldbejátszó, fehér nagyszerű előfüggönyt (mely arany rúdon függő s aranyos rojtokkal díszített kárpitot ábrázol), vagy az egész nézőteremre felosztott tündérfényt hintő, igen pompás arany gyertyatartókat?” Az elfogódott közönség tágra nyílt szemmel nézte a nyitóest műsorát: Vörösmarty Mihály egyfelvonásos prológusát, az Árpád ébredését, Eduard Schenk Belizár c. szomorújátékát, Szöllősy (Szabó) Lajos és a színházi táncnövendékek magyar táncát, hallgatta Heinisch József és Rózsavölgyi Márk alkalmi szerzeményeit.
„De … e zajtalanságban ámulat, mély érzelem s egy magát becsülő népnek méltósága volt” – írta a megnyitó est hangulatáról Vörösmarty Mihály. És valóban: a Magyar Tudós Társaság után másodízben sikerült valóra váltani a társadalmi osztályok fölötti nemzeti összefogás, a kulturális érdekegyesítés eszméjét. E kettős eredmény egy hosszú, több mint félszázados folyamat záróköve. A magyar nyelv jogaiért vívott harcban olyanok is együttműködhettek, akik a polgárosodás, a társadalmi haladás kérdésében egyébként eltérő nézeteket vallottak. A Pesti Magyar Színház számára a telket adományozó Grassalkovich Antal herceg és az arisztokrácia éppúgy adakozott, mint a vármegyék és a városok törvényhatóságai, a nemesi közbirtokosság és a diákság testületei, mesteremberek vagy a két kezük munkáját felajánló napszámosok. (…)

 
Hááát, így kezdődött – az egykori tudósítás szerint. Széchenyi álma ugyan nem valósult meg, hogy a „Duna partján palota” legyen a Nemzeti Színház otthona. A Bajza József igazgatta, akkor még Pesti Magyar Színház 18,70 m széles, 18,80 m mély és 12 m nyílású színpadán indult a ma, már 175 éves történet. Eleinte az operaelőadásokat és a prózaiakat egy fedél alatt tartották. 1837. augusztus 29-én a Sevillai borbély (Rossini) került színre. Erkel Ferenc szakmai irányításával 1843 után felgyorsult az operaegyüttes fejlődése.
Rövidesen kiderült, a színház rendkívül nehéz anyagi körülmények között vegetál. A reformkor nemzeti lelkület nem engedhette, hogy ez így maradjon. A XLIV/1840. tc. kiemelte a bizonytalanságból, azóta Nemzeti Színház, amely a központi kasszából kapja – az egyre kevesebb – költségvetését.

 
Az 1875-ben szükségessé vált az épület átépítése, amelyre 300.000 forintot, egy harmincéves lejáratú kölcsön formájában biztosítottak. A régi ház köré ráépül a Skalnitzky Antal által tervezett új homlokzat, két oldalára pedig a színház által értékesíthető bérház, amely bevételt jelent. Ugyanekkor megnyílik a Népszínház, ennek következtében átveszi a Nemzeti repertoárjáról a népszínműveket és az operetteket. Elkezdik építeni az Ybl Miklós tervezte Operaházat, amelynek elkészültével az opera is kiköltözik a repertoárból.
1883. szeptember 21-én Paulay Ede színpadra állítja Madách Imre Az ember tragédiáját Erkel Gyula zenéjével, hogy napjainkra ez legyen a Magyar Dráma Napja, és immár megszámlálhatatlan rendezésben „színháznyitó” előadásokul szolgáljon.
Az 1881-es bécsi tűzkatasztrófa miatt a Nemzeti Színházban is sürgős tűzbiztonsági átalakításokat végeztek, így tovább szűkítették a nézőteret, már csak 851 ülőhelye maradt a háznak. Tíz év változatos, színvonalas, anyagilag is sikeres időszak után az eredményekre hivatkozva az intendáns fölterjesztette javaslatát, hogy a közelgő millennium évére új, reprezentatív épületet emeljenek az együttesnek, mert a jelenlegi már túl kicsi, szerkezete korhadt, elavult, helyiségei használhatatlanul szűkek – a javaslat nem valósult meg.

 
1907-ben az épület állaga annyira leromlott, hogy a tűzoltó-főparancsnok az épület használhatatlanságára való tekintettel a következő évre megtagadta a nyitási engedélyt. Az új épület elkészültéig ideiglenes megoldásként – több változat elvetése után – a Népszínház épületébe költözött a társulat. Időközben számos alkalommal írtak ki pályázatot az új színház felépítésére. Az 1913-ban lebontott régi épület helyén a világháború megakadályozta az építkezést. 1925-ben Hevesi Sándor nagy álma teljesült a Nemzeti Színház kamaraszínházának megnyitásával, az Andrássy út 69. szám alatti helyiségben, (amely napjainkban a Budapest Bábszínháznak ad otthont) játszanak 1948-ig. Az „ideiglenes” állapot 56 évig tartott, amikor az épülő metróra való hivatkozással 1964-ben újabb „ideiglenes” hajlékba száműzték a társulatot. A mai Thália Színház helyén egy moziból, sebtében színházzá(?) átépített épületbe, amíg az egykori Magyar Színházat átépítik – újabb „ideiglenes” – játszóhelynek.
1965-ben a Magyar Néphadsereg flottillájának műszaki alakulata fölrobbantotta a Népszínház épületét.

 
1966. július 25-én átadták, az addigra Hevesi Sándorról elnevezett téren az újjáépített házat, amely sok mindenre hasonlít, csak színházra nem. Műszaki adottságai meg sem közelítették a felrobbantott épületét. A megnyitás előtt a pénzügyminiszter(!?) utasítására a földszintre plusz 40 széket bezsúfoltak, rontva ezzel az amúgy sem jó látási viszonyokat.
A sorozatos költözés a kamaraszínház változásai és átépítései-felújításai szétzilálták a társulatot. A politika is megtette hatását. 1983-ban a Katona József Színház – a metróépítéssel összekapcsolt – átépítése után politikai döntés született. Az új épületben új társulat kezdi meg működését, amely nagyrészt a Nemzeti Színházból vált ki, az új kamaraszínház pedig az újjáépült Várszínház. Az új Katona József Színház – a Nemzetiből kivált tagokkal – rövidesen megérdemelt világhírre tett szert.

 
A Hevesi Sándor téri épület egyre romló állapota és a politikai változások újra fölvetették az épület hiányt. Kitudja már hányadik pályázatot írták ki. Először a Városligetben vágtak ki fákat, hogy oda épül a Sztálin szobor volt helyére – majd mégse. Fölmerült a Vár, mint helyszín, majd az Erzsébet tér tűnt „befutónak”. Alapkő letétel, elkezdődik az alapozás, kiássák a Gödröt, A politika megálljt parancsol. Újabb pályázat, új helyszín. Egy íróból lett színigazgató megelégeli a huzavonát – helyzetbe hozva magát – levezényli az építkezést. Megvalósul Széchenyi álma, 2002. március 15-én a Duna partján megnyílt a Nemzeti Színház.

(Forrás: a N.Sz. 150 éve, Gondolat 1987)

[Kadelka László]

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
X. BÁBU Fesztivál

Bach-versenyművek a Capella Savariától

Emlékezzünk együtt Kara Tündére!

Vitáktól zajos forró fesztivált zárt Velence

Jubilál a Szebeni Műhely

70 éves a bábjátszás Békéscsabán

Magyar nap a Velencei Filmfesztiválon

Születésnapi levél - Paul Lendvainak

A 76. Velencei Filmfesztiválon fókuszban a szerzői film

2019 augusztus 20-i kitüntetések

Sajtószemle
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu