Dátum: 2019. október 17. csütörtök    Mai névnap(ok): Hedvig


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

Ádámok és Évák - Mezőkovácsháziak
1883. szeptember 21-én volt Madách Imre: Az ember tragédiája, ősbemutatója. A századik évfordulón új, ünnepi premier volt a Nemzeti Színházban, Vámos László rendezte, Ádám-Bubik István, Éva-Tóth Éva, Lucifer-Balkay Géza volt. A díszbemutatót megelőző ünnepségen jelentették be: ezentúl, szeptember 21.-e a Magyar Dráma Napja. Ádámok és Évák ünnepe Békéscsabán ez évi programját ekkor jelentik be.
Az ősbemutató plakátja
 
Az Ádámok és Évák Ünnepe lényege, hogy Békés megye középiskoláiból jelentkező csapatok, bepróbálják, majd előadják Madách Imre: Az ember tragédiája című művének egy-egy színét a Jókai Színházban, amely minden csapat, illetve annak vezető pedagógusa mellé biztosított egy-egy segítő színészt, rendezőt. Mezőkovácsháza a Hunyadi János Közoktatási Intézmény DUMA’ Színházával szerepelt. A cím egy kis magyarázatra szorul.

E sorok írója eredeti foglalkozását tekintve, a Nemzeti Színház ügyelője, elegánsabban: előadás-vezetője volt harminchat évig. Tudom, kevesen tudják, hogy ki is az ügyelő, az angol elnevezés talán találóbb: stage manager. Az első munkaszerződésemben a munkaköri leírás így szerepelt: Feladata a próbák és az előadások zavartalan lebonyolítása. Szóval, mint ilyen színházi munkatárs 1960-óta 14(!)Az ember tragédiája előadáson működtem közre: kőszínházban, szabadtéren, operában, televízióban, rádióban. A XX. század nagy színház-rendezőivel volt szerencsém dolgozni, s így – nekik köszönhetően – alaposan megismertem a Művet! Békéscsabán, talán ezért kértek meg, hogy vegyek részt az előadás lebonyolításában.

Ez tehát a 15. (!), és miután Az ember tragédiája 15 színből áll, és minden színt egy másik iskola állított színpadra: 15 x 15, vagyis:

Az ember tragédiája a négyzeten

Nem gondoltam volna, hogy még tudnak nekem újat mondani erről a műről. Tévedtem!
Hivatalos nevén: Hunyadi János Közoktatási Intézmény Mezőkovácsházi Középiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium DUMA’Színháza, olyan produkcióval állt elő, amely dícséretére vált volna sok „hivatásos színház”-nak.

Először is a névről. A tájékozatlan szemlélő – mint én magam is – azt gondolja, hogy a Duma Színház a pár éve indult ma, már valamelyik TV adón látható vicces valami. Hát nem!
Az igazi - idézet a honlapjukról:
„A Hunyadi János Közoktatási Intézmény Mezőkovácsházi Középiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium DUMA’Színháza. A dél-békési középiskolában a drámaképzés 1998-ban bővült szervezett keretek között zajló elméleti oktatással, s a DUMA’Színház, mint a drámapedagógiai képzés gyakorlati színtere, 1998 óta (ezen a néven 2002 óta) működik szervesen kapcsolódva az intézményhez, Duma Zsolt pedagógus, művészeti vezető irányításával, négy szakember közreműködésével, az iskolavezetés sokoldalú támogatásával. A 2006/2007-es tanévben pedig a mezőkovácsházi Hunyadi elindította az alapfokú művészetoktatási képzést a zeneművészeti ágon, a táncművészeti-, a képző- és iparművészeti, valamint a színművészeti ágon, amely a művészeti nevelés mellett a színház utánpótlását is garantálja.”

A sors úgy hozta, hogy a IV. szín Egyiptom jutott a csapatnak. Ami rögtön megragadott a produkciójukban – és itt egy kis kitérőt kell tennem.
1964-ben a Nemzeti Színház akkori, Major Tamás rendezte előadásában (Ádám: Sinkovits Imre, Éva: Váradi Hédi, Lucifer: Kálmán György) a díszlet egy kerekeken beguruló lépcső, tetején a Fáraó trónjával volt (…), az előadás koreográfusa Eck Imre a Pécsi Balett megalapítója volt. Az Egyiptomi szín díszlete és a koreográfia kísértetiesen hasonlított a ’64-es előadásra. A próba után kérdeztem, hogy látták-e az akkori előadást – természetesen felvételről. A válasz nemleges volt. A rendező Duma Zsolt 1971-ben született, a szereplők pedig tizenévesek. Ilyen Madách remekműve. Több évtized távlatában, felkészült tehetséges művészpalánták ugyanarra a megoldásra találnak, mint a „vérprofi” színházi emberek. Bár az Egyiptom szín volt a feladatuk, ahhoz „keretjátékot” szerkesztettek, Karinthy Frigyes Az emberke tragédiája részleteiből, vetítve, hangban, amitől egy önálló produkció kerekedett, mégsem sértve Madách szövegét.
A produkciójuk színvonala indított arra, hogy meglátogassam a mezőkovácsházi iskolát.

 
A település

Mezőkovácsháza város Békés megyében, a Mezőkovácsházai kistérség központja. A Csanádi-háton, a román határ közelében fekszik, a Marosból kiágazó Száraz-ér mentén. Békéscsabától 45 km-re, délre található. A román határ Tornya a várostól mintegy 20 kilométerre van.
A város neve a hagyomány szerint Hunyadi János fegyverkovácsaitól származik. A "Kovács" szó, a nyelvészek szerint személynévi eredetű, de mert éppen abban az időben jelenik meg írásos említése először – 1463: Kowachaza – amikor a családnevek még kialakulóban voltak, valószínű, hogy a Kovácsnak nevezett személy valóban e szakmának a mestere volt.
A település és környéke ősidők óta lakott terület, történelmi múltja a 7. századi avar korig nyúlik vissza, a 9. században már templomos hely volt. Az avar kori, majd honfoglalás kori lakott helyet a tatárjárás pusztította el először.

1463-ban Mátyás királytól mezővárosi rangot kapott az akkorra újra benépesült település. A virágzó mezőváros 1552-ben a török elleni harcok időszakában ismét pusztulásnak indult. A török kiűzése után a terület teljesen elnéptelenedett s pusztává vált.
A Bittó nevezetű család, – a puszta főbérlőjeként – 1814-ben, az akkori Észak-Magyarországról származó magyar és szlovák telepesekkel népesítette be Kovácsházát, mint szerződéses dohánykertész telepítvényt.
1872-től a szolgabírósági székhely szerepét töltötte be. Fejlődése során jellegzetes agrárproletár községgé lett.
1883 - ban készült el az Arad-Csanádi vasútvonal, s ez Mezőkovácsházát is bekapcsolta az országos közlekedés vérkeringésébe. Forgalmas útállomásként tartották nyilván az Orosháza-Arad útvonalon, sőt – mivel akkoriban a Szárazér még dereglyékkel hajózható volt, – hajóval akár Hódmezővásárhelyig vagy Szegedig is el lehetett jutni innen.

Az I. és II. világháború mérhetetlen viszontagságaival, borzalmaival és pusztításaival kitörölhetetlen nyomokat égetett a túlélők és a község életébe. Az első világháborúban 159 mezőkovácsházi és 81 reformátuskovácsházi, a második világháborúban 128 mezőkovácsházi és 37 reformátuskovácsházi katona esett áldozatul, emellett 420 zsidó honfitársunkat hurcoltak el. Mezőkovácsháza 1950-től kezdődően tartozik Békés megyéhez. 1969. július l-jén a Reformátuskovácsháza községet a nagyközséghez csatolták. Az 1945 és 1970 közötti mérsékelt fejlődési periódust követően, 1971-től a község fokozott mértékben fejlődött. 1971-ben a Kormány döntése alapján az országos településfejlesztési koncepció Mezőkovácsházát középfokú központnak, vidéki ipartelepítési centrumnak jelölte ki.
Ettől kezdve a település dinamikusan fejlődött, komoly beruházásokra került sor. A járások megszűnéséig, vagyis 1984-ig, Békés megye déli területének mezőgazdasági, kereskedelmi, oktatási, kulturális és igazgatási központja volt. Városi rangot 1986-ban kapott.

A Hunyadi
 
A Hunyadi

Természetesen kíváncsi lettem arra az intézményre, ahonnan ilyen tehetséges nagyszerű csapat érkezett. Seleszt Ferenc kollégám segítségével, az épületbe lépve, a XXI. század modern oktatási intézményében találtam magam.
Plesovszkiné Ujfaluczki Judit az iskola igazgatója, egy ízig-vérig - hogy divatos szóval éljek – igazi manager típusú vezető. Jogos büszkeséggel mesélt az iskola történetéről: A hosszú nevű iskola 1952-ben Mezőkovácsházi Állami Általános Gimnázium néven nyitotta meg kapuit 1 osztállyal, 48 tanulóval. 1957-ben, az elődök Hunyadi Jánosról nevezték el, hiszen a település egykoron a Hunyadiak birtokállományához tartozott. 1977-ben elkészült és felavatták Herczeg Klára Munkácsy-díjas szobrászművész Hunyadi-szobrát.
1978-ban elkészült a tornacsarnok. Az iskolai könyvtár 700 kötettel indult, s ma 10.000 kötetes, 1996-óta számítógépes nyilvántartású, multimédiás eszközökkel fölszerelt. A Világ-nyelv Program keretében térségi idegen nyelvi tanulóközponttá, információs bázissá vált.
1986-ban megnyílt a diákotthon, amely tovább erősítette a középiskola térségi szerepét. Számos átépítés, számomra követhetetlen profilbővítést követően, 2008 óta három intézmény integrációjával létrejött a mezőkovácsházi székhelyű, többcélú közös igazgatású Hunyadi János Gimnázium, Szakképző iskola, Speciális Szakiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium. - ha tudtak követni – szóval egy gyerekközpontú hatalmas oktató-gyár.

Plesovszkiné Ujfaluczki Judit Duma Zsolt az együttes vezetője
 
Az intézménynek természetesen van újságja is, a Hunyadisok. Ebből értesülhetünk, hogy 2008-ban a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt Bázisiskoláját meglátogatta dr. Habsburg Ottó és Habsburg György a Magyar Vöröskereszt elnöke. IV. Károly magyar király fia élő történelemórát tartott a XX. századról, hangsúlyozva: …”legyünk büszkék magyarságunkra, tiszteljük a zászlót, a jelképeinket, szeressük hazánkat és honfitársainkat. Kiemelte, az emberiség igaz értéke a másokon való segítés!”

A csapat
 
A csapat

Duma Zsolt az együttes vezetője, a színház névadója – pontosabban a nevet Ujfaluczki Judit igazgató adta: „legyen Duma, úgy is, mint dumálás, ha már Duma a Zsolt!” A szereplésük visszhangjáról elmondta: Nekünk, kicsit nehezebb volt, mint a csabaiaknak, mivel be kellett utazni Békéscsabára. Nemcsak nekünk, hanem a szülőknek, a nekünk szurkoló diákoknak, rokonoknak. Mind a három előadáson voltak olyanok, akik miattunk jöttek át. Nagyon kíváncsiak voltak, hogy Az ember tragédiájaval mihez fogunk kezdeni. Amikor pedig megvolt az eredmény mindannyiunkat nagyon sokan megkerestek és gratuláltak a sikerünkhöz. A közösségi oldalakon is rengeteg elismerés érkezett. Gál Adél Éva alakítója elmondta: az előadásban résztvevő más iskolák szereplői is sorban gratuláltak teljesítményükhöz. Frajsták Norbert Ádám megszemélyesítője hangsúlyozta, nagyon fontos volt számukra, hogy más csapatok résztvevői érdeklődtek tőlük, hogy mit-miért és hogyan gondoltak. Szerinte a dolog lényege az együtt-gondolkodás és a párbeszéd, így tudjuk szélesíteni azt az eszköztárat, amellyel dolgozunk a színpadon. Duma Zsolt kiemelte, azt azért látni lehetett, hogy egyes iskolák igyekeztek a saját karakterüket bemutatni, hogy mi az erősségük. Voltak, akik gitár-együttessel szerepeltek, vagy a táncban jeleskedtek, sok más művészeti ág képviselője mutatta meg tehetségét.

Frajsták Norbert Gál Adél
 
A színház részéről a mentor Komáromi Anett művésznő volt. Ő a koncepciónkba egyáltalán nem szólt bele, viszont színészi segítsége rendkívül sokat jelentett. A szöveg értelmezésében, a hangsúlyok helyes megtalálásában múlhatatlan érdemei vannak.

A díjazottak, Békéscsaba város és a Jókai Színház vendégeként külön autóbusszal elutazhattak Debrecenbe, ahol megnézhették a Csokonai Színház, Az ember tragédiája előadását. Erről szólva Gál Adél furcsállotta, hogy amikor a közönség még el sem foglalta a helyét, a szereplők, már a színen mászkáltak. Frajsták Norbert szerint egy teljesen kortárs felfogású előadás volt. Amikor a „saját” képükre az Egyiptomra kérdeztem, bizony azt túl statikusnak érezte. A húzások szempontjából sem gondolta szerencsésnek a szöveget. „A mienk átláthatóbb volt.” Azt is nehezményezték, hogy a Párizs képben Ádám-Danton olyan részeget játszott, hogy a monológjából semmit nem értettek. Az összbenyomás az előadásról, mindenképpen pozitív, vitára késztető.

 
 
 
 
A 100. évforduló plakátja
 
Köszönöm Sz. Kovács Viktória segítségét!

[Kadelka László]

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
X. BÁBU Fesztivál

Bach-versenyművek a Capella Savariától

Emlékezzünk együtt Kara Tündére!

Vitáktól zajos forró fesztivált zárt Velence

Jubilál a Szebeni Műhely

70 éves a bábjátszás Békéscsabán

Magyar nap a Velencei Filmfesztiválon

Születésnapi levél - Paul Lendvainak

A 76. Velencei Filmfesztiválon fókuszban a szerzői film

2019 augusztus 20-i kitüntetések

Sajtószemle
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu