Dátum: 2019. október 15. kedd    Mai névnap(ok): Teréz


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

Nagy hetet produkált a Békéscsabai Jókai Színház
A Jókai Színház az ország egyik legkisebb társulata. A közelmúltban nagy társulatok számára is megterhelő időszakot produkált. Az éppen-csak befejezett Drámaíró Verseny követően, az egész megyét megmozgató Versfolyam április 10-11én, drámapályázat, vajdasági turné10-én Szabadka, 11-én Zenta, 12-én Újvidék.
A költészet napja mindig megmozgatja a színházakat – most a pénzszűke világban különösen. A Jókai Színház egész Békés Megyét bevonta a 24 órás versfolyam című költészet napi programjába. Mindenki verselt az Ibsen-ház udvarán: színművész, sportoló, festő-és képzőművész, író, költő, politikus, közéleti szereplő, pedagógus, táncművész, újságíró, egyházi méltóság, Békéscsaba és Békés megye lakosai az óvodástól a nyugdíjasig, az irodalom, a költészet, a színház barátai, mindenki!
A szarvasi Cervinus Teátrummal közösen 24 órás versfolyam a két helyszínen, Békéscsabán és Szarvason. Minden félórában a város egyik közméltóságának, valamint a Jókai Színház egyik művészének vezetésével indult a verselés, mely április 11-én, József Attila születésének napján, 12 órakor egy közös versmondással ért véget.

 
Hidegre fordult estére az időjárás, így a Jókai Szalonban folytatódott a reggeli melegedésig a versfolyam. Az esemény a fogyatékkal élőket is verselésre késztetett, Ádász István vak polgártársunk Ady verset mondott. Este 22:03 perckor kezdte a versmondást a 200. közreműködő, Illés Adrián az Andrássy Gimnázium tanulója Márai Sándor Menyből az angyal című versét mondta profikat idéző módon. Végül 447 versmondó vett részt Békéscsabán a 24 óra alatt.
Búcsúzásul közös verselésre került sor: József Attila Kedves Jocó és Kertész leszek című verse hangzott el prózában, az utóbbi énekelve is Balázs Csongor gitáros szólójával.
Az esemény zárását megtisztelte a megye és a város első embere, Farkas Zoltán és Vantara Gyula, valamint Kiss-Rigó László szeged–csanádi megyés püspök.

Fekete Péter
 
A versfolyamot követően A Békéscsabai Jókai Színház, a Magyar Írószövetség és a Bárka folyóirat által meghirdetett egyfelvonásos drámapályázat eredmény hirdetésére karült sor. A felhívására 175 egyfelvonásos mű érkezett Magyarországról, Erdélyből, a Felvidékről és a Vajdaságból.
A szakmai zsűri (Czitor Attila, színész, Darvasi Ferenc, kritikus, szerkesztő, Elek Tibor irodalomtörténész, kritikus, Kara Tünde színész, Kovács Frigyes rendező, Seregi Zoltán rendező, Tege Antal színész, rendező, Zalán Tibor író, dramaturg) előbb leszűkítette az esélyes darabok számát 36-ra, majd kiválasztott az eredetileg tervezett 12 helyett 13 darabot, és ráadásként hozzátette a Békéscsabán megrendezett XVII. Magyar Drámaíró Verseny győztes darabját.

Az immár 13+1 műhöz a színház vezetése hozzárendelt egy-egy rendezőt és egy-egy színészcsapatot, akik a napokban már meg is kezdik a próbákat. A kiválasztott darabokat a tavasz és a nyár folyamán Békéscsabán az Ibsen Ház udvarán és a Szarvasi Vízi Színházban egyaránt bemutatják a Békéscsabai Jókai Színház színművészei. A felolvasó-színházi előadások után a szerző és a közönség találkozójára is sor kerülhet majd.
A szakmai zsűri által legjobbnak ítélt és a legtöbb közönségszavazatot kapott darabot 2012 őszén a Békéscsabai Jókai Színház színpadán ünnepélyes előadás keretei között (immár nem felolvasó-színházi formában) is bemutatják. Ugyanezt a két darabot a Bárka című folyóirat is közzéteszi (az éppen aktuális számában), amennyiben azok nyomtatásban még nem jelentek meg.

A Békéscsabai Jókai Színház vezetése reményteljes tárgyalásokat folytat a Magyar Rádió vezetésével arról, hogy miként a XVII. Magyar Drámaíró Verseny győztes darabja (Egressy Zoltán: Idestova hatvan) megkapta a rádiójáték formájában történő bemutatás lehetőségét, úgy az egyfelvonásos drámapályázat minél több darabja megkapja azt.

Az egyfelvonásos drámapályázat nyertesei

Balogh Róbert: Távol
Csikós Attila: Trió
Elek Szilvia: Pillangók
Horváth Péter: Római rögtönzés
Juhász István: Hölgyválasz
Kiss Judit Ágnes: Kvintett
Podmaniczky Szilárd: Próbafeltámadás-Feltámadáspróba
Pruzsinszky Sándor: Megérkezés Totoposzba
Reiber Gabriella: Doktor úr, kérem…
Sultz Sándor: Megyünk haza
Végh Attila: Oidipusz megkísértése
Vörös István: Hétfői farkasok
Zelei Miklós: Az Isten balján

Ádász István
 
A társulat egy része még kisem aludta magát, máris indult turnéra a Vajdaságba. Brestyánszki Boros Rozália, Csörte című darabjával, melyet három vajdasági településen mutattak be, április 12-én Szabadkán, 13-án Zentán, 14-én, szombaton pedig Újvidéken.
A Fekete Péter színházigazgató által rendezett előadás szereplői: Kara Tünde, Katkó Ferenc, Gulyás Attila és Liszi Melinda. Brestyánszki Boros Rozália drámája a generációk közötti kommunikációs nehézségekről, emberi viszonyaink ellehetetlenüléséről szól. Egy határ menti kis faluba váratlanul tör be a modern kor; a számítógépek, a mobiltelefonok és a pillanatnyi sikert ígérő tehetségkutató műsorok világa.

Józsa Mihály tudósítása szerint - Szabadkán csütörtökön este a kezdés után legalább tíz percig, izzadó homlokú jegyszedők próbáltak pótszékeket beszuszakolni a Jadran-színház nézőterére, szinte szó szerint: a csilláron is lógtak, az előadás végén pedig zúgott a vastaps.
A pénteki zentai előadás után Juhász Attila, volt polgármester, a Vajdasági Tartományi Művelődési Titkárság segédtitkára a következőket nyilatkozta a látottakról:
Nagyon örültem az előadásnak, és nagyon tetszett, de nem csak nekem, hanem az egész zentai közönségnek, a magyar közösségnek. Leginkább talán azért, mert szívből jött, és szíven talált. Az előadás rólunk és hozzánk szólt vajdasági, és általában Kárpát-medencei magyarokhoz, különösen azokhoz, akik az anyaország határai mentén, a peremvidéken élnek. Ráadásul hozzánk, vajdaságiakhoz különösen közel áll ez a darab, hiszen a szerzője is vajdasági, és a szereplők között is vannak olyan színészek, akik innen származnak, vagy sokáig itt éltek. Nagyon tetszett az előadás hangütése, a fanyar humor ellenére is reális játékmód, ami a nézőtéren mindenkit szíven ütött. Zentán a színház, a színjátszás alapprofilja a népszínházi jelleg, amibe a békéscsabai előadás is beleillett, mert megfelelt az itt élő alföldi polgárság gondolat- és érzelemvilágának. Azért külön is szerették az itteniek az előadást, mert bizonyos részeknél a színészek őket is bevonták a játékba, ami mifelénk még újdonságnak számít. Köszönjük anyaországi barátainknak, hogy vállalva az utazással, szállítással járó fáradalmakat, elhozták nekünk ezt a színházi élményt.

Laták István, az egyetlen vajdasági magyar nyelvű napilap, a Magyar Szó szerkesztője, akinek – mint alábbi nyilatkozata végén kiderül – komoly színházi kötődései vannak.
”Feleségemmel együtt megállapítottuk, hogy nagyon rendben volt ez a darab. Amellett is, hogy én nagyon félek az ilyen interaktív előadásoktól, amikor a nézőt is bevonják a játékba, de most így is jól éreztem magamAz előadás minden perce lekötött bennünket, és nem tudok mást mondani, mint, hogy nagyon tetszett. A történet nem látványos tetteket dolgoz föl, hanem a mindennapi problémáinkkal foglalkozik, azokkal viszont nagyon szépen. A Békéscsabai Jókai Színház jó érzékkel választotta ki ezt a darabot, és a rendezés nagyon jó érzékkel, látványosan állította színpadra. A mi vajdasági magyar kőszínházaink becsülettel igyekszenek megfelelő számú vidéki tájelőadást játszani, ugyanakkor nekik is fölfrissülést jelenthet bármelyik magyarországi színtársulat eljövetele. Persze vigyázni kell, mert itt egészen igényes közönséget találnak. Ha több ilyen előadás lenne, akkor kialakulhatna egy olyan színházi kultúra, ami huszonvalahány évvel ezelőtt már megvolt. Erre még emlékeszem, mert annak idején az én édesanyám volt a zentai színház művészeti vezetője. Neki sikerült Zentán olyan színházi közönséget kinevelnie, hogy minden előadás pótszékes teltház volt. Ehhez már csak annyit teszek hozzá, hogy az öregapám pedig a magyar népszínház első igazgatója volt Szabadkán. Köszönjük a békéscsabaiaknak ezt a szép estét!

Katkó Ferenc - Kara Tünde - Gulyás Attila
 
Brestyánszki Boros Rozália - dramaturg, író A vajdasági Zentán született 1970-ben. Anyai nagyapja német, szülei magyarok. ’71-ben családja Szabadkára költözött, azóta – kisebb nagyobb megszakításokkal – itt él.
A gimnázium elvégzése után az újvidéki Bölcsészettudományi Kar Magyar Tanszékére iratkozott, de tanulmányait itt nem fejezte be, később a szabadkai Tanítóképző Főiskolán diplomázott.
1998-tól a szabadkai Népszínházban helyezkedik el, 2004-től a Magyar Társulat dramaturgja. 2007-ben a szabadkai Színitanoda vezetője.
2005-ben az újvidéki Fórum kiadóház gondozásában megjelent a Decennium című színháztörténeti könyve, amely a szabadkai magyar színjátszás legutóbbi tíz évét dolgozza fel.
2010-ben a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet gondozásában megjelent Színházi alapok amatőröknek című kézikönyve Angol, német és szerb nyelvből fordít. Drámáit, novelláit, fordításait és esszéit az Üzenet című irodalmi folyóiratban, A Hét nap című hetilapban, a Magyar Szó című napilapban, valamint a zEtna kiadó drámaantológiájában és irodalmi honlapján publikálta.

[kl]

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
X. BÁBU Fesztivál

Bach-versenyművek a Capella Savariától

Emlékezzünk együtt Kara Tündére!

Vitáktól zajos forró fesztivált zárt Velence

Jubilál a Szebeni Műhely

70 éves a bábjátszás Békéscsabán

Magyar nap a Velencei Filmfesztiválon

Születésnapi levél - Paul Lendvainak

A 76. Velencei Filmfesztiválon fókuszban a szerzői film

2019 augusztus 20-i kitüntetések

Sajtószemle
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu