Dátum: 2020. május 31. vasárnap    Mai névnap(ok): Angéla, Angyalka


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

Heinrich von Kleist - Az eltört korsó
Heinrich von Kleist Az eltört korsó című vígjátéka Forgách András (fotó) egyik kedvenc darabja, oly annyira, hogy lefordította a kecskeméti Katona József Színház számára. S ha már így esett, meg is rendezte, Menczel Róbert díszletében és Szakács Györgyi jelmezeiben. Ádám, falusi bíró szerepében Kőszegi Ákos. Bemutató: 2012. február 24-én, este 7 órakor, a Nagyszínházban.
Bernd Heinrich Wilhelm von Kleist (Frankfurt an der Oder, 1777. október 18. – Berlin közelében, 1811. november 21.) német drámaíró, lírikus és publicista.
Írói munkássága a weimari klasszicizmus és a romantika korszakába tehető. Munkásságának kezdetén Schiller korai tragédiái és a korban divatos „történelmi lovagdrámák” hatottak rá. Legismertebb művei a Heilbronni Katica című „történelmi lovagjáték”, Az eltört korsó és az Amphitryon című vígjátékok, a Penthesilea című tragédia, illetve a Kohlhaas Mihály és O. márkiné című elbeszélések.
Szerb Antal véleménye szerint „Ez a beteg lélek beteg remekműveket írt, borzalmasan nagyszerű alkotásokat”.[1] Hegedüs Géza pedig így értékeli: „már régóta kétségtelen, hogy a XIX. század első évtizedének Goethe és Schiller mellett Kleist a harmadik legnagyobb drámaírója

Ősi pomerániai nemesi családból származott, amely Poroszországban magas rangra emelkedett, tagjai között számos tábornokkal és földbirtokossal, de tanult emberekkel és diplomatákkal is. Kleist apja, Joachim Friedrich von Kleist (1728 – 1788) törzskari kapitánykényt szolgált 24-es gyalogsági ezrednél, amely Odera-Frankfurtban állomásozott. Első házasságából két lánya született, Wilhelmine és Ulrike Philippine. Második házasságából születtek Friederike, Auguste Katharina, Heinrich, Leopold Friedrich és Juliane.
Az anyagi nehézségek, a depressziós időszakok, az el nem ismertség végleg kiábrándították az életből. Ekkor ismerkedett meg egy gyógyíthatatlan rákos beteg nővel, Henriette Vogellel, akivel együtt követtek el öngyilkosságot. 1811. november 21-én a Berlin melletti Wannsee partján Kleist mellbe lőtte Henriettét, majd szájába vette a pisztolyt és végzett magával is.

Forrás:wikipédia

Forgách András (fotó:Szebeni András)
 
A hazug embert előbb utolérik, mint a sánta kutyát. A hazug bírót is. Az eltört korsót is.
Illetve addig jár a korsó a kútra…
Márta asszonynak eltörték a korsóját. Családi ereklye, hosszú-hosszú története van! Ő pedig pontosan tudja, ki törte el a korsót! A lánya udvarlója, aki azonban nem udvarol már tovább. Kérdezzék csak meg. A korsót eltörték, de nem ő volt. Egy idegen férfi törte el a korsót. A lány szeretője. A lány szerint azonban az udvarló törte el a korsót (Jó, ezt így nem mondta ki, de mikor kérdezték, bólogatott!). Bizonyítékként itt is van az eltört korsó.

A falu bírája is látja az eltört korsót, ítélne is hamarjában, de egyrészt reggel leesett az ágyról, és beverte a fejét, másrészt a parókája sincs meg. Harmadrészt pedig a törvényszéki tanácsos is beugrott, megnézni, hogy megy a munka a faluban. Ez utóbbi a legbosszantóbb. Mert a tanácsos igazán tudni akarja, hogy ki törte el a korsót. A bíró pedig az elejétől fogva tudja, ki törte el a korsót. Csak nem akarja elárulni.

 
 
 
 
 
 
 
 
Heinrich von Kleist

AZ ELTÖRT KORSÓ

Vígjáték
Fordította: Forgách András

Ádám, falusi bíró - KŐSZEGI ÁKOS
Walter, törvényszéki tanácsos - SZEMENYEI JÁNOS
Márta asszony - BOGNÁR GYÖNGYVÉR
Éva, a lánya - ZECK JULI
Fényes, írnok - FERENCZ BÁLINT
Vitus, parasztember - KÖRTVÉLYESSY ZSOLT
Ruprecht, a fia - POROGI ÁDÁM e.h.
Brigitta asszony, Vitus húga - POGÁNY JUDIT
Liza, cseléd, Ádám bírónál - JABLONKAY MÁRIA
Gréta, cseléd, Ádám bírónál - KRAJCSI NIKI e.h.
Walter szolgája - FARKAS ÁDÁM

Továbbá: Varga Zsanna, Olasz Csaba, Kristóf István,
Török Tünde, Vári János, Domján Sándor

A cselekmény egy Utrecht környéki németalföldi faluban játszódik.

Díszlettervező: Menczel Róbert
Jelmeztervező: Szakács Györgyi
Dramaturg: Vörös Róbert
Ügyelő: Domján Sándor
Súgó: Ba Éva
Rendezőasszisztens: Vári János
Rendező: Forgách András

Bemutató: 2012. február 24-én, este 7 órakor, a Nagyszínházban

[kl]

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Taub Jánosnak
Taub sosem fontoskodik, de kemény és játékos. Szolnokon olyan García Marquezt (a Száz év magányt) alkot a színpadon (Törőcsik, Garas, Mertz), hogy meghívják az előadást Bogotába, a szerző kolumbiai fesztiváljára. (Bodor Páltól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
Születésnapi levél - Taub Jánosnak

Nemeskürty István, a nemzet Tanár ura 95 éves lenne

Vetró-Rózner-Bereményi: Magyar Copperfield

Volt egyszer egy Nép (Nemzeti) Színház

Wisinger István – Egy elme az örökkévalóságnak

Húsvét - ahogy lehet

Egy-Másért… Felhívás

Rendkívüli támogatás a színházi világban

Gnandt J a Magyar Ezüst Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetésben részesült

Shahid Nadeem -

Sajtószemle
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu