Dátum: 2019. október 14. hétfő    Mai névnap(ok): Helén


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

Übü király és a magyarok
Királyok és királynék, királyfik és királylányok foglalják el a Budapest Bábszínház deszkáit. 2011. október 4-én este lesz a premierje a Budapest Bábszínház stúdiótermében felnőtt nézőknek, – Übü király és a magyaroknak. Übü papa Scherer Péter (fotó), Übü mama Györgyi Anna. Csajkovszkij A hattyúk tava bemutatója Balázs Zoltán rendezésében, október 8-án.
Übü papa jókora vargabetűvel tért vissza a bábszínpadra. A tizenéves Alfred Jarry diákbohózata csakhamar a szerző párizsi „lakásszínházában” bábokkal elevenedett meg, mielőtt elfoglalta volna a prózai színpadokat. Százhúsz esztendő leforgása alatt vissza-visszakívánkozott a bábok világába, mint most is: a Budapest Bábszínházban, október 4-én este lesz a premierje az Übü királynak, azaz – a teljes eredeti cím, az Übü király, avagy a lengyelek mintájára nevezett – Übü király és a magyaroknak.

 
Ami máris a sugallja, hogy Übü papában nemcsak a taszító egyéni tulajdonságok summáját látta Kiss Csaba, aki a mindig is „polgárpukkasztó” művet (Jékely Zoltán fordításának felhasználásával) mai bábszínpadra írta és rendezte. De láttatja a hatalom birtokosainak torzulását is a királlyá felkapaszkodott mohó kisemberben, akit Scherer Péter elevenít meg, oldalán a telhetetlen és gátlástalan Übü mamát alakító Györgyi Annával. A „magyarok” galériáját Ács Norbert, Teszárek Csaba, Bercsényi Péter és a Mórocz Adrienn e. h. egészíti ki Paszomány kapitány, Vencel király, Rozamunda királyné, Bugrislav királyfi és más „közszereplők” ábrázolásával. Míg a vendégművészek az „élő színház” eszközeivel jellemzik a királyi párt, addig a többiek a bábszínházi lehetőségeket is kamatoztatják. Nem utolsó-sorban ritka hangszerekkel, amelyeket nemcsak animálnak, de meg is szólaltatnak.

 
A trónbitorlónál süket fülekre találó zenét Melis László hangszeres és vokális kompozíciói adják. A „történelmi ámokfutáshoz” Kiss Gabriella tervezett látványt, földhözragadtan köznapi és mesebelien fantasztikus öltözeteket, vetített és árnyképet egyaránt befogadó játékteret. A hajdan diáktréfából fogant, az abszurdig rugaszkodó, félelmesen groteszk színjáték stúdió-előadását azoknak ajánlja a bábtársulat, akik legalább annyi idősek, mint annak idején a szerző volt – fiatal felnőtteknek, de a korosabb nemzedékeknek nemkülönben. Elgondolkodtató mulatságul.

 
ALFRED JARRY

ÜBÜ KIRÁLY és a magyarok

történelmi ámokfutás hangszerekkel, bábokkal
egy részben

Jékely Zoltán fordításának felhasználásával bábszínpadra alkalmazta: Kiss Csaba

Szereplők

Übü papa - SCHERER PÉTER m. v.
Übü mama - GYÖRGYI ANNA m. v.
Paszomány kapitány és mások - ÁCS NORBERT
Vencel király és mások - TESZÁREK CSABA
Rozamunda királyné és mások - BERCSÉNYI PÉTER
Bugrislav királyfi és mások - MÓROCZ ADRIENN e. h.

Zene: MELIS LÁSZLÓ
Látványtervező: KISS GABRIELLA
Dramaturg: DOBÁK LÍVIA
Bábkonzultáns: LÉNÁRT ANDRÁS
Asszisztens: RIGÓ ANNA
Rendező: KISS CSABA m. v.

Budapest Bábszínház Játszó-tér

A hattyúk tava

A muzsika Csajkovszkijé. Az orosz romantikus zeneköltő dallamai hangzanak fel A hattyúk tava című bemutatón, október 8-án este, a Budapest Bábszínházban. A történet sem lesz ismeretlen azoknak, akik operaházi színpadon találkoztak (hatvan esztendeje a magyar közönség is megteheti) a szerelembe eső herceggel, akit a hajnalonta hattyúvá varázsolt Odett bűvöl el, s a hasonmásként megjelenő Odília téveszt meg. De a titkot rejtő tónál nem lesznek tütüben spiccelő balerinák, nem változnak fehér tollú, kecses madarakká.

A mesének nem egy változata született már, népmeseként is járt szájról szájra, tollforgatók tettek hozzá, vagy vettek el belőle. Az álom és a valóság, sőt az élet és a halál mezsgyéjén jár a sugallatos költőiségű mese, amelyet most Góczán Judit írt bábszínpadra. A rendező Balázs Zoltán (fotó) keze alá, akinek bábszínházi munkássága mindegyre gyarapodik, – a Faust-előadás után – e színházban is, a színiegyetemen is. E járatlan utat felderítő interpretációt koreográfusként Szöllősi András is segíti mozgás-kompozíciókkal. Az „év díszlettervezője” címet tavaly elnyert, huszonéves Polgár Péter a puritán ízlésű díszletet, a szintén fiatal Horányi Júlia a jelmezeket igazítja a filozófiai tartalmak felé mutató játékhoz.
Az ígéretes premier a társulat azon előadásainak sorába is illeszkedik, amelyek klasszikus zenére születtek (mint A csodálatos mandarin, A fából faragott királyfi, A varázsfuvola, a Petruska vagy a szintén Csajkovszkij által fémjelzett Diótörő). E bábelőadás mindazokat várja, akik legalább hatodik esztendejüket betöltötték, és fogékonyak a határtalan fantázia játékaira.

A bábtársulat színe-java adja talentumát az előadáshoz, amelynek legfőbb „játékszere” a legyező – ha úgy tetszik: mindentudó bábja, animált tárgya. A szereplőgárda élén, annak „doyenjeként” Blasek Gyöngyi áll, aki kulcsszereppé emeli az Öregasszony alakját. A herceg alakjában mutatkozik be Hoffer Károly azon bábszínész-növendékek közül, akik ezúttal csatlakozhatnak a jeles bábkompániához. Odettet a szintén egyetemista Makra Viktória játssza, Radics Rita mellett. Amint Odíliát is ketten alakítják Karádi Borbála és Rusz Judit személyében. Az ellenlábas Rőtszakállt Pethő Gergő adja, az anyakirálynőt Papp Orsolya, az udvarmestert Kemény István, a bolond szerepén osztozik Bánky Eszter, Tatai Zsolt és Márkus Sándor e.h., akinek osztálytársa, Szolár Tibor pedig Benót kelti életre.

Csajkovszkij

A HATTYÚK TAVA

Mesejáték 6 éves kortól
Bábszínpadra írta: Góczán Judit

Szereposztás

Öregasszony - Blasek Gyöngyi
Rőtszakáll - Pethő Gergő
Szigfrid - Hoffer Károly e. h.
Beno - Szolár Tibor e. h.
Udvarmester - Kemény István
Bolond - Bánky Eszter, Márkus Sándor e. h., Tatai Zsolt
Királynő - Papp Orsolya
Odett - Makra Viktória e. h., Radics Rita,
Odília - Karádi Borbála, Rusz Judit

Díszlet: Polgár Péter
Jelmez: Horányi Júlia
Koreográfia: Szöllősi András
Asszisztens: Kalmár Éva
Rendezte: Balázs Zoltán

[Ebics Anna]

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
X. BÁBU Fesztivál

Bach-versenyművek a Capella Savariától

Emlékezzünk együtt Kara Tündére!

Vitáktól zajos forró fesztivált zárt Velence

Jubilál a Szebeni Műhely

70 éves a bábjátszás Békéscsabán

Magyar nap a Velencei Filmfesztiválon

Születésnapi levél - Paul Lendvainak

A 76. Velencei Filmfesztiválon fókuszban a szerzői film

2019 augusztus 20-i kitüntetések

Sajtószemle
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu