Dátum: 2019. október 18. péntek    Mai névnap(ok): Lukács


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

Benedek Tibor 100 éve született
Az igazi sikert a kabarészínpadon találta meg. Legemlékezetesebb szerepe a jól értesült, tudálékos kispolgár, Zacsek úr. Nagy műveltségű, több nyelven beszélő színészként sikeres konferanszié is volt. Betegségtől való félelmében 52 éves korában önkezével vetett véget életének. Fia, Benedek Miklós színész, unokája: Benedek Tibor vízilabdázó, háromszoros olimpiai bajnok.
Édesapja kereskedelmi utazóügynök, s fiát is erre a pályára szánja, s ezért íratja kereskedelmi iskolába Tibort. 1929-ban érettségizik a Kertész utcai Kereskedelmi Iskolában, és a megtakarított zsebpénzén beiratkozik az Országos Színészegyesület Színészképző Iskolájába. (Akkoriban felvételi vizsga nélkül, kizárólag a tandíj befizetése ellenében iratkozhat be bárki az iskolába, hogy igazán színész legyen valaki, az persze nem itt dől el...) Édesapja tudomásul veszi a fia döntését, de kérésére a nevét Benedikt-ről Benedekre változtatja. Törzs Jenő osztályába kerül, és hamarosan egyik kedvencévé válik az igyekvő, tehetséges fiatalember. Külön, a tanórák után is foglalkozik vele. A gyakorlott színészóriás fedezi fel Benedek Tiborban a szatírára, a komikumra való hajlamot, s vizsgaelőadáson a "Cyrano" egyetlen komikus szerepét osztja rá, a bolondos cukrászmestert. Az előadást látja az érsekújvári Színház igazgatója, Fodor Oszkár, s Újvárra szerződteti az ifjú színészt.

 
1931 júliusától fogva 1934 augusztusáig az Érsekújvári Színház tagja. Kicsi és nagy szerep, vígjáték, dráma, zenés darab, próza egyaránt várja, színészi pályájának igen jó próbakövei ezek az évek. Rövidesen Érsekújvár kedvence, szeretik és tisztelik itt. Azonban Benedek Tibor Pestről álmodik, az igazi megmérettetések, a nagy színészek és kollégák közelségének helyszínére, s így sikerei csúcsán felbontja a szerződését Érsekújváron, és Budapestre megy annak ellenére, hogy semmiféle szerződés itt nem várja. Sokfelé próbálkozik, kevés sikerrel, mert színészként állástalan marad. Egy hirdetésre jelentkezvén felvételt nyer a nagy hírű és előkelő mulatóba, az Arizonába dzsesszénekesnek. Négy esztendőn keresztül énekel angolul, magyarul táncdalokat, gyakorta a tulajdonos és zeneszerző, Rozsnyai Sándor zeneszámait. A későbbi angol király, VII. Edward - akkor még walesi herceg - budapesti látogatása alkalmával az Arizonában felfigyel Benedek Tiborra, s külön ajándékkal kedveskedik másnap az énekesnek, a vele angolul folyékonyan jól beszélő színésznek. 1938-tól fogva nem léphet színpadra a kialakuló politikai helyzet miatt. A frissen életbe lépő törvények lekergetik a pódiumról, és Rozsnyaiéktól. Álnéven ügynöki állást vállal, mert hivatalosan senki sem alkalmazhatja, de édesanyja és a maga eltartása végett munkára, valamilyen állandó jövedelemre van szüksége. 1941-ben megnősül.

1942 szeptemberében munkaszolgálatra a Szovjetunióba viszik. Tehetségének köszönhetően századának ő a "művész ura", és dalaiért, énekszámaiért cserébe nem bántalmazzák a gyenge fizikumú Benedek Tibort, és talán a "kiemelt" bánásmód révén épségben sikerül 1945-ben hazakerülnie. 1946-ban megszületik fia, Miklós, aki később édesapja nyomán szintén a színészi pályát választja. Hazatérte után nem sokkal tisztviselőnek áll a Polgármesteri Hivatalba, hogy családját el tudja tartani. A Művelődési Minisztérium szervezésében utazótársulat jön létre 1948-ban Magyar Múzsa néven, amelynek tagja lesz. Két esztendőt tölt el gyárakban, vidéki kultúrotthonok deszkaszínpadain szerepelve, de sokesztendős kihagyás után ismét színészként, és ez számára mindennél fontosabbnak tűnik ekkor. A Magyar Rádió társulatába kerül 1950-ben, ahonnét rövidesen a Kamara Varieté hívja tagnak. A Varietét rövidesen áthelyezik, s 1951-ben politikai kabarét hoznak létre a Révay utcában Vidám Színpad néven, amelynek alapító tagja, olyan neves és híres művészek társaságában, mint Salamon Béla, Kellér Dezső, Komlós Vilmos, Kazal László, Kibédi Ervin. Korábban kabaréban egyáltalán nem játszott, ám csakhamar megtalálja a "Benedek Tibor-i", senkivel sem összetéveszthető hangját, és játékstílusát.

Benedek önálló műfajt teremt a kabaréban. 1954-ben a szemináriumi előadásokat karikírozó kabaréjelentében kitalál magának egy stílust, amely pillanatok alatt népszerűvé teszi országszerte. Nyugodt és higgadt, sőt megfontoltan mondott mondata: - "Van probléma? (Elvtársak)" - egy csapásra szállóigévé válik, s a feleletül felhúzott kétértelmű válla is hozzátartozik a jelenet zseniális voltához. A "sorok közötti olvasás" Kellér Dezső-i időszaka ez, amikor gondokról, bajokról nyíltan nem lehet beszélni, sőt... ekkor felhangzik a sokat sejtető Benedek Tibor-féle kérdés: - Miért? Van probléma, elvtársak?

Sikerei csúcsán elhagyja a Vidám Színpadot, magasabb gázsi fejében, a Petőfi Színházhoz szerződik. A "Svejk"-ben vezető szerepet játszatnának vele, de betegsége okán nem vállalhatja el. Így nem sokat szerepel itt, mert gyakran betegeskedik gyomorfekélyével, sőt egy ízben, 1958-ban, műtétre is sor kerül. A hosszas felépülését követően megváltozik személyisége. Az alapvetően derűs, optimista ember lelkébe beköltözik a félelem és a rettegés, mert gyógyíthatatlan betegnek gondolja magát. (Nem volt az!!) Koplalni kezd, alig eszik, kíméli magát, hosszabb előadásokon nem vesz részt, kerüli a beteg, náthás kollégákat. A rövidebb jelenetek eljátszása végett visszamegy a Vidám Színpadra, ahol külön a számára íratja meg Fejér István - a direktor - Nádasi Lászlóval a Zácsek jeleneteket. Nádasi szcenáriumába gyakran külön poénokat varázsol bele Benedek, s nemritkán átszabja az előadásra a jelenetet, magára alakítva az itt-ott lötyögő részeket. Rádiókabarék és televíziós felvételek sora, szilveszteri műsorok, legfőképpen azonban anyaszínháza, a Vidám Színpad zengi Zácsek pesszimista, kissé nazális véleményét a világról. "Igaz, Cicvarek?" - "ugyi?", "tantalusz" vagy itt van a "bájgli" esete karácsonykor és húsvétkor...

Szócsavarásai, szórövidítései, pesties elszólásai legendásak. A "problema", a "példul" szavak Benedek-találmányok. Korábban pedig Albert herceget alakítja Molnár "Olympiá"-jában, Dietrichsteint Rostand "Sasfiók"-jában, részeg polgárt Caragiale "Az elveszett levél" című darabjában. A kivételes műveltségű színész - több nyelven beszél, kedveli, sőt érti is a képzőművészet számos ágát, sok mindent tud az irodalomról - törzshelyén, a Luxor kávéházban előadás után sokszor hajnalig diskurál többek közt Kellér Andorral és Hatvany Lajossal. A Magyar Televízió önálló Benedek-műsor összeállításán dolgozik, a rádióban Ő talán az egyik legnépszerűbb komikus akkoriban, színházában felkérik, hogy az őszi műsorban mint Zácsek konferálja a műsort végig, amikor ő élete befejezése mellett dönt, két nappal 52. születésnapja után.

 
Benedek Tibor (Miskolc, 1911. szeptember 16. – Budapest, 1963. szeptember 18.) színész, konferanszié.
Eredeti neve Benedikt Tibor volt. 1931-ben végzett az Országos Színészképző Iskolában, Törzs Jenő tanítványaként. 1938-ban, a zsidótörvények leparancsolták a színpadról. A háború után tisztviselő lett, de 1948-tól ismét színész; a Kamara Varietében és a Fővárosi Vígszínházban, 1951-től a Vidám Színpadon, 1956-tól Petőfi és a Jókai Színházban, 1960-tól haláláig ismét a Vidám Színpadon játszott.

Forrás: szineszkonyvtar.hu

[Kadelka László]

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
X. BÁBU Fesztivál

Bach-versenyművek a Capella Savariától

Emlékezzünk együtt Kara Tündére!

Vitáktól zajos forró fesztivált zárt Velence

Jubilál a Szebeni Műhely

70 éves a bábjátszás Békéscsabán

Magyar nap a Velencei Filmfesztiválon

Születésnapi levél - Paul Lendvainak

A 76. Velencei Filmfesztiválon fókuszban a szerzői film

2019 augusztus 20-i kitüntetések

Sajtószemle
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu