Dátum: 2019. október 20. vasárnap    Mai névnap(ok): Vendel


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

Mihail Bulgakov - A Mester és Margarita
Az egri Gárdonyi Géza Színház 2010. december 3-án bemutatta Bulgakov: A Mester és Margarita című drámáját Szöllősy Klára fordításában, Csizmadia Tibor rendezésében. Díszlettervező Csanádi Judit, jelmeztervező Berzsenyi Krisztina. A címszerepekben Bozó Andrea és Kaszás Gergő.
 
A Mester és Margarita Mihail Bulgakov méltán világhírű, fő műve, amelyet a szerző –az önéletrajzi motívumok révén- maga is annak tartott.
Csizmadia Tibor szerint a történet sokszínűsége, sokrétegűsége, a fantasztikum váltakozása a realitással, a morális kérdések felvetése, a Pilátus történet sajátos megfogalmazása, a groteszk hangvétel, az irónia egyidejű jelenléte miatt is érdemes színre vinni a darabot. A színházi előadás ezt a sokszínűséget felmutathatja, a szerző humorát, elrajzolt, mégis életteli karaktereit megjelenítheti, néhány, a könyv lapjain megjelenő színpadi megoldás még el is kápráztatja a nézőt, de a legfontosabb, hogy az előadás ezt a többrétegűséget segítsen átélni, felidézni, felfogni és talán egy kicsit megfejteni is.
Bulgakov színházi ember. Regényeinek általa írt színpadi változatai a mai napig sikerrel játszott művek. Színdarabjai a kor remekművei, de fő művének cselekmény-vezetésében is tetten érhető a Művész Színház dramaturgjának gondolkodásmódja. A Mester és Margaríta alapmű. Rólunk és korunkról szól, amit minden embernek ismernie kell, és legalább egyszer találkoznia kell ezzel a történettel. Végig kell gondolnia az olyan kérdéseket, hogy mi a mértéke a jónak és a gonosznak, mi a korlátlan hatalom természete, és vajon megváltoztunk-e az utóbbi száz év történelmi viharainak sodrában?

 
 
Csanádi Judit, díszlettervező szerint az előadás díszlete a labirintusban tévelygés örök, több ezer éves mítoszát idézi, mai eszközökkel, a MI labirintusunkat. A „labirintus” nem a földi, fizikai világban létezik csak, a szellemi világokkal kapcsolódik össze. ÉG és FÖLD feszül össze, hogy melyik tartja a másikat, erre mindenkinek magának kell megtalálnia a választ. Mit hordoz az IDŐ? Amikor felidézünk egy kort, akkor az MOST van…És így tovább.

 
 
17 éves koromban olvastam a regényt, az 1980-as években – mondja Kaszás Gergő. Értelmiségi pályára készültem. Ezért agyon erősen hatott rám az alkotó értelmiségi és a hatalom viszonya. Bármi furcsa is, de ez mindig időszerű. Mindig lesz hatalom és lesz alkotást létrehozó értelmiségi, akinek ki kell egyeznie vagy meg kell küzdenie azzal, hogy a hatalom befolyásolásával. Minden társadalmi rendszerben nehéz alkotó értelmiséginek lenni, és ez az, ami most engem érdekel. Színészként is a legizgalmasabb feladat erről beszélni az előadásban. Nem hiszek abban, hogy a színháznak állást kellene foglalnia. Eleve nagyon nehéz egy regényt színpadra állítani, főleg Bulgakov esetében, hogyan tudjuk a csodát megmutatni. Nagyon világos és jól érthető képi formája lesz az előadásnak. Megjelenik Pilátus és Jézus és környezete az időszámítás kezdetén. A történet másik síkja pedig az 1930-as évek Moszkvájában játszódó szerelmi szál. Egyensúlyban van a kettő.

 
 
Bozó Andrea szerint mindenkinek megvan a saját Mester és Margaritája, van saját viszonya a műhöz. Már olvasva is nagy élmény volt a regény. Amikor megtudtam, hogy én fogom játszani Margaritát, akkor újraolvasva még nagyobb erővel hatott rám. Tanulságos és gazdag munkafolyamat volt a próbaidőszak, végig elemeztük Morcsányi Géza adaptációját, de vettünk át más kiegészítést. Nincs a regénynek hivatalos befejezett verziója, így mi is a mi saját adaptációnkat hoztuk létre.
Szenvedélyes Margaritát szeretnék játszani, aki annyira szereti a Mestert, és annyira hisz benne, hogy mindent képes feláldozni érte, még az ördöggel is cimborál, hogy visszakapja és megmentse. Kerestem a boszorkányosságát ennek a nőnek, akiben mindenféle lakozik, aki elszánt, nem csak egysíkú, szomorú, szenvedő asszony. A szerep kedvéért befestettem a hajam kicsit vörösre, hogy Margarita valóban életteli legyen, vibráljon, tele legyen energiával. Kerestük a színeit, a finomságát, hogy pl. a végén ne csak egymásra találjunk, hanem éreztessük, hogy ez a nő máshol tart érzelmileg, mint a Mester. A férfi könnyebben feladja, elveszti a hitét, ez a nő tartja benne a lelket. Állítólag Bulgakov, amikor a feleségéről faggatták, azt mondta: olvassák el ezt a regényt. A nőnek köszönthetjük, hogy ez a regény megmaradt.

 
 
Mihail Bulgakov

A Mester és Margarita

Fordító: Szöllősy Klára

Mester: KASZÁS GERGŐ
Jésua, Ha-Nocri: KASZÁS GERGŐ
Margarita Nyikolajevna: BOZÓ ANDREA
Poncius Pilátus, Júdea római helytartója: GÖRÖG LÁSZLÓ
Hontalan Iván: ÖTVÖS ANDRÁS
Lévi Máté, adószedő: ÖTVÖS ANDRÁS
Woland, a fekete mágia professzora: SCHRUFF MILÁN
Korovjov, Woland kísérője: HÜSE CSABA
Azazello, Woland kísérője: VAJDA MILÁN
Behemót, Woland kísérője: CSERE ZOLTÁN
Hella: HORVÁTH ZITA
Berlioz, a tömegírók elnöke: VENCZEL VALENTIN
Afranius, a római titkosrendőrség parancsnoka: SAFRANEK KÁROLY
Praszkovja Fjodorovna, ápolónő a pszichiátrián: FEKETE GYÖRGYI
Sztravinszkij, főorvos a pszichiátrián: KELEMEN CSABA
Latunszkij, irodalom kritikus: SATA ÁRPÁD
Natasa, Margarita cselédje: DÉR GABRIELLA
Nyikanor Ivanovics Boszoj, szomszéd: RÁCZ JÁNOS
Arcsibald Arcsibaldovics, Fokics: PÁLFI ZOLTÁN
Bengalszkij, konferanszié a varietében: VÓKÓ JÁNOS
Szemplejarov, az Akusztikai Bizottság elnöke: PÁLFI ZOLTÁN
Lihogyejev, a Varietészínház igazgatója: TÓTH LEVENTE
Patkányölő, római centurio: HORVÁTH FERENC-
Egy Úr, a Varietéből: FEHÉR ISTVÁN
Frida, vándorló lélek: KULCSÁR NOÉMI
Írnok, Pilátusnál: DARABONT ÁRON
Jacques Úr, pénzhamisító, gyilkos: FELEDI JÁNOS
Robert gróf, méregkeverő: KISS RÓBERT
Komszomolista lány az utcán: NAGY ESZTER KATA
Barátnő, vidékről: ZOMBORI DOROTTYA

Rendező: CSIZMADIA TIBOR
Díszlettervező: CSANÁDI JUDIT
Jelmeztervező: BERZSENYI KRISZTINA
Jelmeztervező asszisztens: MADARÁSZ MÁRTA
Zenei munkatárs: NAGY ZOLTÁN.
Fordító: SZŐLLŐSY KLÁRA
Súgó: SZECSKÓ ANDREA
ügyelő: LUDÁNYI ANDREA
Rendezőasszisztens: LÁZÁR RITA

Bemutató: 2010.12.03.

[pcs]

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
X. BÁBU Fesztivál

Bach-versenyművek a Capella Savariától

Emlékezzünk együtt Kara Tündére!

Vitáktól zajos forró fesztivált zárt Velence

Jubilál a Szebeni Műhely

70 éves a bábjátszás Békéscsabán

Magyar nap a Velencei Filmfesztiválon

Születésnapi levél - Paul Lendvainak

A 76. Velencei Filmfesztiválon fókuszban a szerzői film

2019 augusztus 20-i kitüntetések

Sajtószemle
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu