Dátum: 2019. október 19. szombat    Mai névnap(ok): Nándor


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

„Feleljetek, bús lombu fák”
Pintérék hallatlanul sokrétű, számos színjátékformát idéző, intertextualizáló darabja valós, húsbavágó problémákat előtérbe állító bemutató volt. Egy örökbefogadási histórián keresztül a mai magyar társadalom minden lényeges gondja felvillant, miközben – a történetbe logikus módon beépülő – színházi színházi-amatőr színházi ars poetica is elhangzott.
„Ezt még az unokámnak is elmesélem majd” – lelkendezett Cili, az egyik VIDOR Hírvivő, (esetleg blogger). (Ő és néhány társa, akiket a korábbi beszámolókban név szerint is említettem, naponta hat-nyolc órát vidoroznak, ott vannak mindenütt, ahol történik valami, koncerteken, színházi előadásokon, kiállításokon, avagy egyszerűen csak sétálnak a városban, fotóznak, videóznak, barátkoznak, figyelnek, jegyzetelnek, VIDOR-kerteznek, hogy aztán másnap délelőtt a Facebookon élményeiket másokkal is megosszák. Az ötlet Tasnádi Csabáé, aki felismerte, hogy a fiatalok által folyamatosan látogatott közösségi portál nagy reklámlehetőséget is rejt magában. Felkérte őket erre a szerepre, a lányok pedig boldogan vállalták.)
Egyszóval Cili életének meghatározó napja volt a tegnapi: az első interjú! A kiszemelt alany pedig Kiss Tibor, aki a Csík Zenekarral lépett fel. Cili, és barátnője, Nóri, hetek óta készült a találkozásra. Kérdéseket gyártottak, százszor elképzelték, mit mondanak „először is kedvest, szépet neki…” Megszületett a részletes terv, előkerült a diktafon: négy órakor derült ki, hogy a nevezetes eseményre fél öt tájban kerülhet sor. A Bujtosi Szabadidőcsarnokban aztán (Tasnádi Csaba közvetítésével és Ambrus Ildikó segítségével) létrejött a randevú. A lányok később boldogan mesélték, mennyire jól sikerült az interjú: a Quimby frontembere készségesen válaszolt nekik, sőt, fénykép is készült. No nem Forte-filmre, hanem CCD-re… (A Kiss Tibor hangját őrző kazetta ereklye lesz: le nem törölhető, mondták.)

 
Este rendhagyó előadás következett: Pintér Béláék léptek fel. A kamara versenyprogramban adták elő az idei fesztivál egyik legösszetettebb előadását. A produkció a nagyszínpadon került a publikum elé. Mégpedig úgy, hogy mind a színészek, mind a nézők ott foglaltak helyett. A behúzott függöny mögött. („Most hol vagyunk, tulajdonképpen?” – kérdezte Detti, amikor átverekedtük magunkat a tömegen, s végre körbenézett.) Valóban szokatlannak tűnt, hogy felborult a világ rendje, azaz nemcsak a „színház a színházban”, hanem a színpad a színpadon elve érvényesült. (Efféle megoldással egyébként már többször találkoztunk Nyíregyházán: a tavalyi VIDOR-on A csúnya, télen pedig Tasnádi István munkája, a Kupidó ment így.)
A Szutyok azonban hamarosan elfeledtette a helyzet furcsaságát. Pintérék hallatlanul sokrétű, számos színjátékformát idéző, intertextualizáló darabja valós, húsbavágó problémákat előtérbe állító bemutató volt. Egy örökbefogadási histórián keresztül a mai magyar társadalom minden lényeges gondja felvillant, miközben – a történetbe logikus módon beépülő – színházi színházi-amatőr színházi ars poetica is elhangzott. A feszes cselekménybe beékelődött néhány szerkezetlazító elem (a Regős János-epizódok, például), amelyek azonban oldották némileg a helyzetek drámaiságát. A cigányozó-zsidózó előítéletekkel is szembenéző, nagyerejű alkotás elemzésére hosszasabban ki kellene térni: itt most csak annyit, hogy a Szutyok felkavaró mű. Pintér Béláék az Árva csillag abszurd-szürreális humorát ebben a játékban a dráma felé mozdították el. (A nyugtalanító élmény után percekig nem is tudtunk megszólalni…) A Tél-Tavasz-Ősz tételekre bomló komédia elementáris érzéseket kavart fel, hiszen szeretet-gyűlölet-árulás-bosszú-szenvedély-megaláztatás-élet-halál-gyilkosság közegében mozgott. Emberi minőségünkre kérdezett rá: úgy szembesített a világgal, hogy állásfoglalásra késztetett. (Meglehet, rám azért is gyakorolt ekkora hatást, mert közeli ismerőseim között van egy család, amely, nyolc-tíz évvel ezelőtt roma kislányt fogadott örökbe. Az ő életük azonban azóta is szépen alakult.)

Pintér Béla balladára rájátszó munkája abba a vonulatba tartozik, amely sokféle regisztert képes megszólítani a nézőben. (Magam a döbbenetes befejezés láttán, amikor Attila (Friedenthal Zoltán) a gyűlölt Rózsit (Szamosi Zsófi) betuszkolja a kemencébe, a Jancsi és Juliskára asszociáltam, míg valaki a kifelé menet azt mondta, szerinte a magyarosított nevű férfi tette a haláltáborok módszereit ismételte meg illetve fordította visszájára, itt ugyanis a fekete bakancsos lány került a tűzbe…)
A zenével, tánccal fűszerezett Szutyok mélyen beépül a befogadó lelkébe, s nem hagyja nyugodni.

 
A katarzist követő némaságból csak nehezen ocsúdva döntöttem úgy, benézek az Éjszakai Dumaszínház következő előadására.
Beliczai Balázs látszólag lezser, azonban precízen megtervezett műsora pontosan hatvan percet vett igénybe az életemből. (Amikor a stand up comedy elején előre mentem a Kodály Zoltán Általános Iskola, zsúfolásig megtelt hangversenytermében, hogy készítsek néhány fotót, Balázs észrevette a gépet, s hatásos pózba merevedett. „Így jó lesz?” – kérdezte, s úgy állt négy-öt másodpercig. „Rendben, kész van” – szóltam fel a színpadra. Aztán folytatta.
Az egy óra alatt néhányszor sikerült elnevetnem magam, míg hívei folyamatosan hahotáztak. (A hiba nyílván bennem van.) Megfigyeltem, hogy a szünet nélküli kacagást időnként nyílt színi tapsok szakították meg. A tetszésnyilvánítás eme hagyományos formája akkor csattant fel, amikor Balázs ajkáról nemi egyesülésre utaló, vagy egyéb, altesti folyamatokat célzó kifejezések hangzottak el. (Az ilyen siker meglehetősen talmi, bár igaz, hogy Beliczai szerencsére nem vitte túlzásba ezt a fajta poénkodást. Az efféle lelkes reakciók nem őt minősítik elsősorban, hanem a közönséget…)

 
A napi élmények feloldásaképpen a blogger-lányok maroknyi csapata ezután átvonult a VIDOR-Kertbe. A hőmérő alig mutatott tizenhat fokot, DJ Jutasi partyján azonban az elfogyasztott lélekmelegítők és a kitűnő világzenei korongok dallamainak hatására boldog-boldogtalan táncra perdült.
Egyedül maradtam.
Néztem őket, talán irigykedtem is, „Hova repül az ifjuság?/ Feleljetek, bús lombu fák” Beültem a Citroënbe, s elgurultam a legközelebbi benzinkúthoz. Éjjel negyed kettőkor lemostam az öreglányt. Hadd legyen tiszta, hiszen pár óra múlva ő is részt vesz a Déryné hadműveletben.

[Karádi Zsolt]

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
X. BÁBU Fesztivál

Bach-versenyművek a Capella Savariától

Emlékezzünk együtt Kara Tündére!

Vitáktól zajos forró fesztivált zárt Velence

Jubilál a Szebeni Műhely

70 éves a bábjátszás Békéscsabán

Magyar nap a Velencei Filmfesztiválon

Születésnapi levél - Paul Lendvainak

A 76. Velencei Filmfesztiválon fókuszban a szerzői film

2019 augusztus 20-i kitüntetések

Sajtószemle
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu