Dátum: 2019. október 23. szerda    Mai névnap(ok): Gyöngyi


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

„Madárnak lenni és nem repülni”
A Krúdy Kamarában, Vaszilij Szigarjev Guppi című munkája kápráztatott el. Györgyi Anna fantasztikus átlényegülése, rebbenékeny játéka, árvasága és kiszolgáltatottsága, nemes ostobasága, valamint Bán János rászedettsége, a Tamarába beleszerető férfi tétovaságát érzékeltető, kimunkált játékmodora, Csuja Imre a drabális férj buta bárdolatlanságának tömör megmutatásával igazi színházi élményt adott.
Murphynek megint igaza van. Most volt internet, ám elszállt a laptop.
Ma délelőtt egy véletlen mozdulattal sikerült úgy megigazítanom a töltő vezetékét, hogy a csatlakozó dugasz vége beletört a gépbe. Murphy meg röhögött a markába. Ami elromolhat, tudjuk, az el is romlik. Miután a felocsúdtam, s kombinált fogóval kicibáltam a csonkot a helyéről, mintegy másfél percem marad arra, hogy eldöntsem: hogyan tovább. Aprítsam fel a gépet, s a darabokat tegyem az alternatív hulladékok közé, vagy vágjam ki az egészet az ablakon, esetleg csináljak belőle goffrisütőt, netán kenyérpirítót? Egyik sem tetszett igazán. Mi lesz az ügyeletes Fesztiválnaplóval? Jöjjön, aminek jönni kell: szerviz, Médiamarkt, Eletroworld, stb. Egyik helyen sem tartottak univerzális töltőt. Marad a harapófogó, a francia kulcs és a francia drazsé. Jobban mondva: dragée…
A franciáról jut eszembe: tegnap délután a megyei könyvtárban az Irodalmi Kávéház program keretén belül beszélgettem Bereményi Gézával találkoztam, aki az interjú során megemlítette, miért játszott Párizs fontos szerepet az életében.
Nosztalgiával készültem a vele való találkozásra. Számomra ő is a legendák közé tartozik. A Cseh Tamás-legenda része, a magyar film- és drámatörténet része. Dalszövegein keresztül az életem része.

F.: terasz.hu
 
Géza megnyerő volt és póztalan. Áradó mesélőkedvű, közönségét mélységesen tisztelő. A fellépés előtt vázoltam neki, nagyjából mit szeretnék kérdezni tőle. Arra a felismerésre jutottunk, ha mindezekről szót válthatnánk, eltartana éjfélig is. Tegyem föl az első kérdést, ő pedig elkezd beszélni, s majd meglátjuk, mikor és miként kapcsolódhatok be újabb kérdésekkel.
Miközben gyülekezett a közönség, CD-ről halkan Cseh Tamás-számokat játszattam. Amikor helyet foglaltunk, elindult a dal: „Éltek-e még, /régi lányok, /vagy alusztok már, /vagy alusztok már, /sárból ágyon, /sok fehér babáim, / fehér babák”. A publikum megilletődve hallgatott. Sok középkorú férfi és nő, kevés fiatal ült a teremben. Cseh Tamás hangja betöltötte a lelkeket. „Mi történt, / mi történt, lányok, / hová tettétek / sok régi lányok? /Vizes homokban / hol bújtatjátok? / Hová tettük el, /veszítettük el, / és dobáltuk el?” A találkozón kiderült, nincsenek véletlenek: Géza pályakezdésekor írt néhány játékot a miskolci Manézs Színpadnak, amelynek vezetője Lengyel Pál volt. Annak a miskolci együttesnek tizenöt évesen én is tagja voltam, Lengyel Pált mesteremnek tekintettem. Amikor a Sámánéneket bemutatták, már nem játszottam velük, de színházszemléletemet máig meghatározza a Manézs.
Géza beszélt Cseh Tamásról, közös életükről, dalaik születéséről, de mesélt kedves professzoráról, Németh G. Béláról, a tanításról, a filmkészítésről, a drámaírásról. A kellemes hangulatú est végén Géza felolvasta egyik novelláját, a Jézus újságot olvas című írást. Aztán ismét Cseh Tamás szólalt meg: „Légy ma gyerek és játssz megint velem…” Elbúcsúztunk, s én azóta is azon töprengek: egy ilyen hosszú és termékeny barátság, alkotói együtt-gondolkodás után hogy lehet tovább élni és írni?

 
Este a nagyszínpadon Molnár Ferenc darabját, A hattyút mutatta be az Új Színház. Eperjes Károllyal a főszerepben. Nem túlzás azt mondani, hogy a nézőtéren tömegnyomor volt.
Minden állójegy elkelt.
A művet 1920. december 18-án mutatta be a Vígszínház. 1927-ben Párizsban, az Odéon Színházban kerül a közönség el; a francia kormány Becsületrenddel tüntette az írót. (A vígjáték nemcsak Európában, hanem Amerikában is nagy siker lett.)
A Szinetár Miklós rendezte darab megőrizte a polgári színjátszás hagyományait és felmutatta értékeit. Az elegáns díszletek és jelmezek (mindkettő tervezője Balla Ildikó), az elegáns és visszafogott udvari etikett, s a molnári dramaturgia megtette a hatását. Az némileg vontatott első felvonást dinamikus második és harmadik követte. Azt tanítjuk, hogy a magyar drámairodalomban Molnár írta a legjobb dialógusokat; a második felvonás költői párbeszédei, a befejezés lírai emelkedettsége ma is hatásosnak bizonyult. Molnár Alexandra és a tanár Ági Miklós kapcsolatában olyan témákat is megvillant, amelyek saját korában merésznek bizonyultak. A fiatalok szerelme azonban olyan happy endbe hajlik, amely a vígszínházi közönség elvárásainak felet meg. Nemes Wanda érzékeny, bájos teremtésnek láttatja Alexandrát, aki nem is tudja, voltaképpen mi történik vele, körülötte és benne. A szerelem megérinti: uralkodói elvárások és érzelmei között habozik. Száraz Dénes a tudós tanár szerepében jól érzékeltette a Napóleont példaképének tekintő férfi, s a szerelmes fiatalember lázadó-vergődő lelki világát. Humorral itatta át Beatrix hercegné figuráját Bánsági Ildikó; Takács Katalinnal együtt emelkedett stílusú asszonyokat formáltak meg. Almási Sándor Albert hercege kellőképpen méltóságos, és olykor katonás volt: de mindenképpen emlékezetes marad. Miként Sztárek Andrea Symphorosája és Eperjes Károly Jácintja. Eperjes jó kedvvel komédiázott, megmutatta Jácint atya sokszínűségét.
A darab elő- és utójátékkal gazdagodott: a kezdéskor a bársony függöny előtt Eperjes konferansziéként indította a cselekményt, a zárlatban pedig gesztusokkal kommentál egy filmbejátszást. A képeken feltűnik Ági Miklós, a rebellis szemléletű tanár, amolyan tanácsköztársasági katonaként tör-zúz, hogy a legutolsó snittben maga is a Fém-, Acél, és Tejipari Részvénytársaság igazgató tanácsában foglaljon helyet. Ez a függelék átrajzolta, illetve értelmezte a Molnár-fölvetette társadalmi problémákat is: idegenül hatott a Szinetár Miklós kiegyensúlyozott rendezéséhez játékhoz csatolva. Dominika hercegnő utolsó szavai ars poeticaként is értelmezhetők: „Madárnak lenni és nem repülni. Egy dalt tudni, de mindhalálig el nem énekelni…”

 
A Krúdy Kamarában eztán Vaszilij Szigarjev Guppi című munkája kápráztatott el. Györgyi Anna fantasztikus átlényegülése, rebbenékeny játéka, árvasága és kiszolgáltatottsága, nemes ostobasága, valamint Bán János rászedettsége, a Tamarába beleszerető férfi tétovaságát érzékeltető, kimunkált játékmodora igazi színházi élményt adott. Kettősüket rugalmasan egészítette ki Csuja Imre a drabális férj buta bárdolatlanságának tömör megmutatásával. Kiss Csaba fantasztikusan kidolgozott rendezésében a tragikum és a komikum határán egyensúlyozott, sikeresen gazdagította mindkét esztétikai minőséget.
„Ilyen előadásokért érdemes színházba járni! – mondta egy néző a ruhatárhoz lépve.
Igaza volt.
Györgyi Anna arca még sokáig kísérteni fog.
(Addig sem vesződöm a laptoppal…)

[Karádi Zsolt]

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
Hofi Best Of

X. BÁBU Fesztivál

Bach-versenyművek a Capella Savariától

Emlékezzünk együtt Kara Tündére!

Vitáktól zajos forró fesztivált zárt Velence

Jubilál a Szebeni Műhely

70 éves a bábjátszás Békéscsabán

Magyar nap a Velencei Filmfesztiválon

Születésnapi levél - Paul Lendvainak

A 76. Velencei Filmfesztiválon fókuszban a szerzői film

Sajtószemle
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu