Dátum: 2019. október 22. kedd    Mai névnap(ok): Előd


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

Nemsenkilény
A Nemsenkilény című monodráma az autizmussal együtt élő emberek személyes írásait, naplóit felhasználva igyekszik bemutatni kiszolgáltatott embertársaink mindennapjait, egy velünk együtt élő, és mégis oly távolinak tűnő világ fájdalmait és örömeit, sikereit és kudarcait. Bemutató: Esztergomi Várszínház, Várhegy, 2010. július 09. (péntek) 21h
 
Mostan színes kockákról

Nemsenkilény – monológ nemmindegyembereknek. Ezt a furcsa címet kapta Börcsök Enikő autista szerzők műveiből összeállított előadása. „Az autizmus az authos (önmaga) szóból származik. Minden ember önmaga. Ebből következne, hogy mindenki autista. Mivel hogy ez lehetetlen, nem értem a dolgot.”

- Hogyan találtál rá a témára?

Seth F. Henriett az Autizmussal önmagamba zárva című könyvét Bácskai Juli adta a kezembe, szeretett volna egy pszichoszínházi előadást csinálni belőle. Ám amikor elolvastam, arra gondoltam, hogy ebben több van, mint egyetlen improvizációs este. Elolvastam több autista szerző könyvét, naplóját, ezekből állt össze a darab.

- Tudtad, hogy léteznek ilyen könyvek, vagy emiatt kezdted őket keresgélni?

Tudtam, mert a sógornőm Székesfehérváron a Más Fogyatékos Gyermekekért Alapítványnál évek óta autistákkal foglalkozik. Minden évben fölléptem a támogatói estjükön, ősszel pedig ezt az előadást viszem majd. Ez volt a másik ok, amiért létrejött ez a produkció.

- A szövegeket mi alapján válogattad össze?

Ebben Gyulay Eszter volt a segítségemre, az anyag nagyobb részét ő állította össze. A legfőbb szempont az volt, hogy egynemű legyen a szöveg. Mindegyik írásnak más a nyelve, más korú és élethelyzetű emberről szól. Azt kerestük, hogy mitől lesz olyan, mintha egy ember mondaná. Én inkább a viselkedésformákról olvastam, meg arról, hogy egy család hogyan éli ezt meg, mi mindenre kell számítani, milyen váratlan helyzetek fordulhatnak elő. Jártam föl a Vadaskertbe Prekop Csillához, aki szintén autista gyerekekkel foglalkozik Elég hosszú időt töltöttem ott olyan családok között, ahol van autista gyerek. Tanították a gyerekeket és a szülőket is, hogy hogyan kell ezzel együtt élni, hogyan lehet könnyebben beilleszkedni a világba, a családba, a társadalomba. Ebből az élményből nagyon sok mindent beemeltem.

- Elfogadtak téged?

El. Nem nagyon zavartam a köreiket. Nem is próbáltam velük beszélgetni, csak úgy lenni velük, ahogy a többiek. A maguk módján egy idő után kommunikáltak velem. Mehettem velük vásárolni a boltba, néztem, ahogy tornáznak, esznek. A nevelők és a szülők is kedvesen fogadtak. Tudták, hogy miért vagyok ott, és örültek, hogy létrejön egy ilyen előadás.

- Ahogy hallgattam a szövegeket, időnként meglepett, hogy mennyire ugyanúgy gondolok én magam is bizonyos dolgokat.

Az emberek többsége fogyatékosként kezeli az autistákat, pedig nem azok. Vannak köztük, akik nagyon jól fogalmaznak, és olyan világosan látják a környezetüket, az embereket, hogy kicsit ijesztő azzal szembesülni, hogy én is így gondolom, csak nem tudom ilyen jól megfogalmazni. És akkor teszi fel az ember a kérdést: ki a normális? Amikor közöttük voltam, nekem kellett az ő szabályaik szerint viselkedni.

- A díszleted sok nagy színes kocka, melyek együtt egy óriási Rubik-kockára emlékeztetnek. Ez kinek az ötlete volt?

A díszlet Tóth József ötlete és munkája. Az autisták közt soknak különleges képessége van. Jó a logikájuk, ügyesek a matematikában, satöbbi. Úgy gondoltuk, hogy a Rubik-kocka jelzi a logikus gondolkodást, a matekot, azon kívül ezt a bezárt világot is. Ahogy megvolt az ötlet, szinte magától alakult, hogy az elején szétdől az egész, aztán melyik kockát mire tudom használni, mire a végére újra összerakom.

- Küzdöttél vele?

Igen, sokat. Hiszen nincsenek szituációk, párbeszédek. Az egész csak egy monológ. Hogy ez mégis helyzetbe kerüljön, érthető és felfogható legyen, megsegítettük képekkel. Henriett nagyon jól fest és rajzol, így ez is beleépült. Józsi pedig festő, és olyan képeket festett rá, mintha épp arról jutna eszébe valami, amiről beszél. Így most jól működik ez a díszlet, és nekem is segít abban, hogy helyzetek és terek alakuljanak ki.

- Van olyan rész a szövegben, ami különösen kedves neked?

A séta. Azt nagyon szeretem. Szívszorító, hogy valaki járkál egy gyerekszobában, és az érzelmeiről beszél, úgy, hogy tulajdonképpen nem is tudja, mi az. Mégis olyan erős érzelmei, érzelmi váltásai vannak, hogy talán még érzékenyebb, mint mi. Csak azt hiszi, hogy az nem az. Gyakran változik a hangulatuk, egy pillanat alatt. Egy váratlan helyzet miatt teljesen kezelhetetlenné tudnak válni. Ezért élnek meghatározott napirend szerint, ezért van minden fölírva kártyákra. Ha elveszítik a fonalat, rájuk jöhet a roham.

- Láttál ilyet?

Igen. Faltól falig futást, dobálást, sikítást, őrjöngést. Senki nem tudta, mi a gyerek baja, mert addig normálisan evett, mint a többiek. Végül rájöttek, hogy elkapcsolták a tévét egy másik csatornára. Volt egy hatéves kisfiú, aki egyáltalán nem kommunikált, nem beszélt. És nem tudott enni sem. Egy tükör előtt tanították, hogy a kanállal megtalálja a száját. Vagy volt egy különleges mászófal – itt a díszletben is megpróbáltam kijátszani az ötletet –, amin azt tanították, hogy hogyan működik az ellentétes mozgás. Mert nekik az sincs meg, hogy ha a jobb lábadat mozdítod, akkor a bal kéz lendül, és fordítva. Nagyon nehéz volt nekik! És amikor sikerült négy-öt lépést fölfelé megtenni, az hihetetlen boldogság volt a szülőknek.

- A gyerekek tudták, hogy ez nekik sikerült?

Igen. Örültek neki. Azt is mindig mutatták, ha valami kész van. Megcsinálták, és jelezték, hogy kész. Most egy másik feladat jön. Mert mindig kell valamit csinálni. Nyilván idősebb korban ez tanítható, koordinálható, de a gyerekeknél nagyon látványos, hogy ha nincs feladat, egyáltalán nem tudnak magukkal mit kezdeni. Szemkontaktust egyáltalán nem tartanak. Nem tudnak kérni, csak a kártyák alapján. Vagy ha valami nem megy, csak fölteszik a kezüket, így kérnek segítséget. Megtanulják a szabályokat, és azok szerint élnek.

- Ezeket a viselkedésformákat mennyire volt nehéz beépíteni? Volt rá egyáltalán szándékod, hogy orvosilag is hitelesen mutass meg egy autistát?

Arra volt szándékom, hogy ebből valamit megmutassak. Hogy sejtessem. Ezek inkább színészileg segítettek sokat, mert volt mibe kapaszkodnom: hogyan viselkedik, hogyan jár, hogyan ül egy fél óráig. Volt egy kislány, aki mindig ugyanazt a dalt hallgatta. És folyamatosan ringott közben, és úgy csinált, mintha sót szórna. Ezt egész nap tudta csinálni. Azért jártam oda sokat, hogy valamin el tudjak indulni. Mert itt nincs történet, nincs megírt szerep. Ezek szövegek, gondolatok, átszűrve azokon a tapasztalatokon, amiket a Vadaskertben kaptam. Nem tudom, az emberek hogyan fogadják majd. Remélem, hogy gondolatokat indít majd el. Hogy kit lehet fogyatékosnak hívni, és miért taszítunk el bárkit is, akiről nem is tudunk semmit.

Rick Zsófi

 
Egy csenddel és kétségbeesésekkel teli lélek félelmei, kérdései, vágyai és gondolatai a legegyszerűbb színészi (emberi) eszközökkel megfogalmazva. Nem hagyományos értelemben vett színház ez, sokkal inkább egy kéznyújtás, a „furcsa”, „más, mint a többiek-típusú” emberek segélykiáltása. A normál-emberek, szakemberek, pszichiáterek, pszichológusok és nem utolsó sorban az autizmussal élő gyermekek és felnőttek szüleinek szóló segítségnyújtás.
Mert: „Nem a másság fogalma a fontos, hanem az elfogadásé!”

 
„Csak olyankor tudok megölelni és megsimogatni valakit, amikor kedvem van hozzá, és nem akkor, amikor szeretné. Jelenleg az egyetlen olyan ember, akit meg szoktam ölelni, a pszichiáterem. Ö azt mondja, hogy nagyon szerencsés ember, de én nem értem, hogy a szerencsének mi köze az öleléshez.”

„A fejemben úgy gyűlnek a kérdések, mint a veknik a gyárban, ahol a nagybácsim dolgozik. A gyár egy pékség, és a bácsim a szeletelő gépet kezeli. És időnként a szeletelő nem dolgozik elég gyorsan, de a kenyér egyre jön, és torlódás keletkezik. Néha úgy gondolom el az agyamat, mint egy gépet, de nem mindig úgy, mint egy kenyérszeletelő gépet. Igy könnyebb megmagyarázni az embereknek, hogy mi történik bennem.”

 
Az előadás létrehozói: Börcsök Enikő, Gyulay Eszter, Gibárti Tibor, Rostás Zoltán, Tóth József.

Az előadás szövegkönyve az alábbi műveket felhasználva készült:
Seth F. Henriett: Autizmussal önmagamba zárva
Mark Haddon: A kutya különös esete az éjszakában
Donna Williams: Léttelenül
Birger Sellin: A lélek börtöne

 
Bemutató:

Esztergomi Várszínház, Várhegy, 2010. július 09. (péntek) 21h
2500 Esztergom, Imaház u. 2/A
Jegyek válthatók:
Cathedralis Tours Utazási Irodában: Esztergom, Bajcsy-Zs. u. 26. Tel.: 33/520-260,
Gran Tours Utazási Irodában: Esztergom, Széchenyi tér 25. Tel.: 33/502-001,
WELCOME Programszervező Irodában: Esztergom, Kossuth Lajos u. 5/d. Tel.: 33/311-121; mobil: +3630/9549138,
Primás Pincében: Esztergom, Szent István tér 10. Tel.: 33/541 927.

Budapesti bemutató:

TRAFÓ, 2010. szeptember 02. (csütörtök) 20h
Jegyek már elővételben kaphatóak a Trafóban, 2.200,- forintos egységáron!

[k.l.]

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
Hofi Best Of

X. BÁBU Fesztivál

Bach-versenyművek a Capella Savariától

Emlékezzünk együtt Kara Tündére!

Vitáktól zajos forró fesztivált zárt Velence

Jubilál a Szebeni Műhely

70 éves a bábjátszás Békéscsabán

Magyar nap a Velencei Filmfesztiválon

Születésnapi levél - Paul Lendvainak

A 76. Velencei Filmfesztiválon fókuszban a szerzői film

Sajtószemle
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu