Dátum: 2019. október 21. hétfő    Mai névnap(ok): Orsolya


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

Elment a színházépítő
Rendkívül gyors lefolyású, gyógyíthatatlan betegség következtében, április 19-én, Kaposváron, 67 évesen elhunyt Schwajda György író, a Csiky Gergely Színház igazgatója. 2010. április 29-én, csütörtökön 14.30 órakor - az általa felépített - Nemzeti Színház hajóorrában búcsúztatják tisztelői.

„Az embert nem a hibái,

hanem az erényei miatt szokták gyűlölni!”


(Woody Allen)

 
Schwajda György segédmunkás, betanított nyomdász, díszletmunkás, világosító író, rendező, dramaturg, forgatókönyvíró, virtigli színházi ember, de legfőképp: öntörvényű volt. És ha nem ilyen lett volna, soha nem épül fel – az oly sok vitát kiváltó – Nemzeti Színház.
Ahogy darabjait a groteszk világlátás jellemezte, ő is másoktól eltérő módon látta maga körül a világot, és makacsul akarta a maga képére formálni. Színházvezetőként számos ütközése volt, mind a „felsőbbséggel”, mind pedig színház igazgató kollégáival.

Pár hónapos szolnoki színház igazgatóként 1978-ban azzal keltett feltűnést, hogy be akarta mutatni a betiltott Shakespeare-drámát, A velencei kalmár-t, Shylock szerepében Major Tamással. Amikor utcára kerültek a plakátok, telefonon felhívták a városi pártbizottságtól, hogy az Aczél elvtárs nem szeretné a bemutatót. Erre Ö megkérdezte: „ Aczél elvtárs a színház igazgatója, vagy én?” A válasz az volt: „Ha bemutatod, nem te vagy!” Letette a telefont, összepakolta a személyes holmiját és otthagyta a színházat. Az már az élet pikantériája, hogy amikor a ’80-as évek közepén eldőlt, hogy a Nemzeti Színház bemutatja a darabot – Schwajda újra igazgató Szolnokon.

Számos műve került színpadra ill. képernyőre, vagy filmvászonra (A rátóti legényanya, Himnusz, a A csoda, a Ballada a 301-es parcella bolondjáról, a Miatyánk, az Indul a bakterház és Lúdas Matyi színpadi változata). Dramatizálta Gabriel García Márquez Száz év magány című regényét. A szolnoki színház épületének felújítása miatt, a bemutatót Budapesten a Pesti Színházban tartották, és játszották az épület elkészültéig. A Taub János rendezte előadás főszereplői Törőcsik Mari és Garas Dezső voltak. A produkció óriási sikert aratott, az író hazájában, Kolumbiában is vendégszerepelt. Vidéken szinte elképzelhetetlen sorozatot ért meg, Bécsben volt az utolsó, a 100. előadás. A darabot a Vígszínház és a nyíregyházi Móricz Zsigmond színház is bemutatta 2007-ben.

A szolnoki színház rekonstrukciója is érdekesen alakult. Az nap, amikor a városi közgyűlés elfogadta és megszavazta a terveket, a költségvetést és pecsétet ütött rá, Schwajdának az esti előadáson vendége volt. Amíg várta az előadás végét, lapozgatta a terveket. Ahogy később mondta: „Nem sokat értettem belőle, de feltűnt valami. Az egyik oldal alján szerepelt egy tétel: ajtó-tok - 24.000.-Ft. lapoztam egyet, újabb adat: ajtó-tok behelyezés – 260.000.-Ft. Ezt furcsállottam. Felhívtam egy építész barátomat, aki véletlenül igazságügyi szakértő is volt, hogy baráti alapon átnézné-e az anyagot. Ez megtörtént, az eredmény lehangoló volt: 37% százalék „korom volt beépítve” a kiviteli-költségvetésbe. Összehívtam az érdekelteket és letettem az asztalra az igazságügyi szakértői véleményt és megkérdeztem: az ügyészségre menjek, vagy mi legyen. Beszéljük meg, ha lehet – mondták. Ennek eredményeképp a színház épület két oldalt 6-6 méterrel szélesebb lett és a tetőtérbe beépítették, az az óta elhíresült színész klubbot.”
Ekkor tanult bele a színházépítésbe, amelyet jól kamatoztatott a Nemzeti Színház felépítésekor.

Színházvezetőként a megszokottól eltérő módszereket alkalmazott. A rendszer váltás idején ő vezette be a vállalkozói szerződéseket, a művészek és a műszaki állományban is. Így szaporodtak el a Bt.-k és a Kft. Ez akkor népszerű volt, mer a közterheket nem a színház fizette, így a szerződő fél magasabb összeget kapott kézhez. De „természetesen” a vállalkozók minimál-bérre jelentkeztek be, és most sokan – elérve a nyugdíj korhatárt – alacsony nyugdíjat kapnak.

Sikeres szolnoki évek között egy Művész Színházi fiaskót követően 1998 őszén megbízást kapott a Nemzeti Színház felépítésének irányítására. Legnagyobb „bűneként" szokták emlegetni, hogy jó kapcsolatokat ápolt Várhegyi Attilával, Szolnok volt polgármesterével, aki - miután az 1998-2002 közötti Orbán-kormány államtitkára lett - Schwajdát kérte fel a Nemzeti Színház építési munkáinak levezénylésére. 1999 márciusában Orbán Viktor kormánybiztossá nevezte ki, így közvetlenül az ő irányítása alatt dolgozott tovább. Bár korábban Schwajda jó kapcsolatokat ápolt mindegyik politikai párttal - a Nemzeti Színház-koncepcióját Horn Gyula miniszterelnöknek is felajánlotta, de nem reagált rá. Miniszteri biztosi, majd kormánybiztosi tevékenysége alatt és után folyamatosan támadták a médiában. A színházi szakmában is megosztó személyiséggé vált. Amikor a Nemzeti Színház megnyitására került sor, már az általa létrehozatott, N. Sz. Rt. vezérigazgatója.

Kitalálta, és a rá jellemző vehemenciával kiharcolta a Nemzet Színésze címet. Amikor megkérdezték tőle: miért csináltad Gyuri - azt felete, "Hogy néha nemet mondhassatok!" Ez az élet más területén is mintául szolgált Pl. Operaház, vagy a Nemzet Sportolója.

Az épület elkészültekor, a nyitóelőadás és annak televíziós közvetítése körüli ügyekben komoly összetűzésbe került Várhegyi Attilával, oly annyira, hogy a megnyitó estéjén nem is tartózkodott az épületben. Ahogy az Magyarországon gyakran megesik: „a Mór megtette, a Mór mehet!”

Amikor 2008-ban Szita Károly kaposvári polgármester felkérésére indult a színigazgatói pályázaton, ismét fellángolt a személye körüli politikai cirkusz. A Csiky Gergely Színház épülete rendkívül rossz állapotban van, időszerű a rekonstrukció, egyebek mellett ezért is esett a város választása a „színházépítőre”. Végül bebizonyosodott, hogy nem politikai alapon hozza döntéseit; igazgatása alatt ugyanúgy rendezett bemutatót elődje, Babarczy László, mint 2008-as vetélytársa, Znamenák István. Az időközben súlyos betegségen átesett Törőcsik Marit ő hozta vissza a színpadra, Anatolij Vasziljev rendezésében Marguerite Duras: Naphosszat a fákon című színművének magyarországi ősbemutatóján.

Gobbi Hildát követően Ő tette a legtöbbet a magyar színészetért

Schwajda György halálával a magyar színházi élet egyik legendája távozott.

[Kadelka László]

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
Hofi Best Of

X. BÁBU Fesztivál

Bach-versenyművek a Capella Savariától

Emlékezzünk együtt Kara Tündére!

Vitáktól zajos forró fesztivált zárt Velence

Jubilál a Szebeni Műhely

70 éves a bábjátszás Békéscsabán

Magyar nap a Velencei Filmfesztiválon

Születésnapi levél - Paul Lendvainak

A 76. Velencei Filmfesztiválon fókuszban a szerzői film

Sajtószemle
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu