Dátum: 2019. október 17. csütörtök    Mai névnap(ok): Hedvig


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

Bársony Rózsi emlékkiállítás a POSzT-on
A Pécsi Galéria és Vizuális Művészeti Műhely valamint a Színészkönyvtár Internetes Színházi Enciklopédia, közös rendezésében, Bársony Rózsi (fotó) születésének centenáriumán az emlékkiállítást 2009. június 5-én megnyitja, Felföldi Anikó Déryné- és Jászai-díjas, Érdemes Művész, a Budapesti Operettszínház Örökös tagja. Közreműködik Kovács Zsuzsa és Peller Anna Bársony Rózsi emlékgyűrűs művészek
Bársony Rózsi Daisy Parkerként Ábrahám P. Bál a Savoyban. Főv. Operett Színház 1948 (Várkonyi Stúdió felvétele)
 
Egy mindvégig mértéktartó szubrett útja a hazai színpadoktól a világhír felé

Bársony Rózsi neve még azoknak is ismerősen cseng, akik sohasem láthatták őt a színpadon, méltán, mert ma is a magyar operett egyik legfényesebb csillaga. Egymaga jelenítette meg Európa színpadain és a filmvásznakon, mit adott hozzá az operetthez a magyar színjátszás.
A színésznők életrajzi adatai, legfőképp a dátumok gyakran „mozognak” elsősorban fiatalítják magukat a hölgyek. Bársony Rózsi esetében viszont a történelem íratta át a dátumot és még a leánykori nevét is. Erre a tényre, Londonban élő nevelt fia, Schustek Ferenc hívta fel a figyelmet, hogy a lexikonok téves adatokat tartalmaznak. A házassági anyakönyv tanúsága szerint, Sonnenschein Róza néven született 1909. június 5-én. A XX. Század történelmi viharai során sokan kényszerültek név és adat „kozmetikázásra” ennek következtében keveredte össze az adatai.

Házassági anyakönyvi kivonat
 
Identifty Card
 
Arcán örök, „bársonyi” mosollyal lépett át a nagy történelemformáló és határokat átszabó korszakok sötét árnyékain, pedig személyes sorsát számos alkalommal megszabdalta a XX. századi történelem. Tömegek számára jelentett örömet őt látni és hallgatni, akár színpadon, akár filmen. Európai sikereinek csúcsán szinte hazamenekült a hitlerizálódó Németországból, hogy azután remekeljen Bécsben és magyar filmekben, majd bujkálni kényszerült Budapesten a II. Világháború idején. Lezárt lakását többször is kirabolták, jelmezeinek, tárgyainak túlnyomó része eltűnt a harcok során. Töretlen mosollyal tért vissza a színpadok világába, hogy Európa legnagyobb operett fesztiváljain további tíz évig ő legyen az ünnepelt magyar szubrett, igaz akkoriban már Olaszországban, később Bécsben élt.
Dénes Oszkárral, későbbi élete párjával vitték sikerre egykor a Hawaii rózsája lipcsei (1931), és a Bál a Savoyban 1932-es berlini ősbemutatójakor a két híres Ábrahám Pál operettet, de játszották azt Londonban is a Brit királyi pár előtt. A nácik hatalomátvételét megelőzően az UFA-filmgyár ismert és kedvelt csillaga volt Rosy Barsony néven.
A legautentikusabb Ábrahám Pál előadóművészként tekintettek rá életében, és nem csak azért, mert a nagy komponista egyenesen neki írta a szerepek jó részét. Szerepkör-váltása idején, 1976-ban Triesztben a Rosetti Színház színpadán, egy fiatal tehetségnek, Felföldi Anikónak adta át nyílt színen, Daisy Parker szerepét.

Ifj. Latabár Árpád - Karády Katalin - Bársony Rózsi - Dénes Oszkár - Németh Marika - Gozmány György Bál a Savoyban (Ismeretlen fotós)
 
Erről az emlékezetes estéről írta az IL GAZZETTINO 1976. augusztus 14. szombati számában Carlo Milic, a Trieszti Fesztivál: Bál a Savoyban előadásáról;

Az operett bűvölete

(…) „Az augusztusi vakáció-idő sem állítja meg a trieszti operett -fesztivált: tegnap mutatták be a ’Rossetti’ színházban Ábrahám Pál Bál a Savoyban c. operettjét, két híres vendégművésszel, Breitner Tamás karmesterrel és Felföldi Anikó szubrettel, mindketten magyarok és elsőrangú csillagok annak az országnak operett-égboltján, amely a színháznak ebben a műfajában óriási hagyományokkal rendelkezik.
Felföldi úgy jött Triesztbe, hogy újraélesztette Bársony Rózsi nagyszerű hírnevét, ő volt az operett utolsó nagy csillaga, szintén magyar és nagyon híres San Giusto városában, a háború után sok évad legjelentősebb művésznője volt. A várakozás nem volt hiábavaló, a nagyszerű Anikó bebizonyította, hogy minden képessége megvan ahhoz, hogy a trieszti közönség elsőszámú kedvencévé váljék: elevenség és stílus az ő legértékesebb fegyvere, vitathatatlanul kiváló színészi képességekkel megáldott szubrett.” (…) A cikk ezután ismerteti Ábrahám Pál életét, operettjeinek történetét és dicséri az előadást, majd hozzáfűzi:
(…) „Már említettük, milyen nagy művésznő Felföldi – méltán ölelték megy egymást Bársony Rózsival a színpadon” (…) – majd méltatja a többi szereplőt, Breitner Tamás kitűnő vezénylését, és hosszú, viharos ünneplést, amelyben az előadást a közönség részesítette.

Felföldi Anikó - Daisy Parker, Trieszt, 1976.
 
Az IL PICCOLO 1976. augusztus 17-én így ír:

„A Bál a Savoy-ban-hoz Budapestről importált szubrett”

Anikó magyar bűbája

(…) „Jelképes tróncsere a virágcsokor átnyújtásával Bársony Rózsinak, az 50-es évek csillagának – betéve tudta a szerepet anélkül, hogy olaszul beszélne

„Szokatlan esemény koronázta meg múlt pénteken a Bál a Savoyban annyira várt premierjét. Dübörgő tapsviharban láttunk egy színésznőt, amint lemegy a nézőtérre és egy csokor virágot nyújt át egy elegáns, szőke hölgynek, aki a baloldali első páholyban ül. A magyarázat egy pillanat alatt elterjedt a közönség körében: a színház tiszteletadása Bársony Rózsinak szólt, aki díszvendég volt a premieren, a színésznő Felföldi Anikó szubrett. Szimbolikus és rokonszenves trónusváltás zajlott, hogy ki volt jobban meghatva, azt bizonyította az 50-es évek csillaga, amikor letörölte könnyeit. Az új csillag, aki most lépett elő, a háziasszony könnyedségével lépkedett.” (…)

Bársony Rózsi több mint harminc évvel a halála után, egy kiállítás erejéig tér haza külföldről. Pécsett a szakma, és a színházszerető közönsége körében ünnepelhetjük születésnapját a POSZT idején - a családjának köszönhetően - a megmaradt hagyaték fényképeiből rendezett kiállításon, a Pécsi Galéria és az internetes színházi enciklopédia, a Színészkönyvtár közös rendezésében. És ki más nyithatná meg a kiállítást, mint Felföldi Anikó a méltó utód. Magyarországon először követhetjük nyomon a páratlanul érdekes életútját a hazai színpadoktól a világhír felé.

Scheffer Ferenc - Schustek Ferenc
 
Tárgyi emlékeinek, kosztümjeinek a festői helyen lévő pécsi szálloda - a hitleri Németországból szinte elsőként száműzött művészeti központ, a Bauhaus - egyik magyar építészeti emlékhelye, a Hotel Kikelet ad otthont. A szálloda 1932-ben épült - és azonnal egy magyar film főszereplője lett -, ahol később Bársony Rózsi is többször megfordult. Az elmúlt évben, a mai kornak megfelelően korszerűsítették, kibővítették Wellness részleggel, fittness teremmel. A hotel menedzsere az a Scheffer Ferenc, akit a POSzT látogatói a Fregatt Arizona Pub vezetőjeként szerettek meg.
A színházi találkozó alatt, egy jó kávé, vagy vacsora mellett a látogató Bársony Rózsi filmrészleteit is megtekintve lehet részese egy időutazásnak.

A kiállítás megtekinthető 2009. június 5 - június 21-ig.

 
Bársony Rózsi, Sonnenschein Róza ( 1909. június 05. Budapest – 1977. március 28. Bécs

Gyermekszínészként kezdte működését, Feld Irén Gyermekszínházában, hat esztendősen, 1915-ben, majd Robicsek Bácsi Gyermekszínházában aratott sikert esztendőkön át. Rákosi Szidi Színi-tanodájának lett növendéke 1924-ben, közben statisztaszerepeket játszott a Király Színházban. Fél év elteltével a színház főrendezője Tihanyi Vilmos kivette a tanodából, és a Király Színház tánckarának állandó tagjává szerződtette.
Amikor partnert kerestek a fiatal Feleki Kamill ruganyos és virtuóz tánctudásához, őt találják egyedül méltónak a tánckaros lányok közül. Az első években egymás állandó partnereivé váltak, Bársony és Feleki a két fiatal énekes-táncos tehetség - így emlegették őket a lapok akkoriban. Közben szüntelenül képezte magát, és idővel karrierjének egyik záloga lett széleskörűen kiművelt mozgáskultúrája, magas lábtartása, amely temperamentumával, tehetségével párosulva biztosította a pesti színpadok egyik kedvencének későbbi világhírnevét is. Két akkoriban befutott zeneszerző munkássága jelentette pályájának fontos pilléreit. Ábrahám Pál és Eisemann Mihály darabjai köré rendeződött hazai, és később világsikerű színpadi működése.
„Budapesten, amikor tizenhét éves voltam, felfedezett Ábrahám Pál, a világhírű operett-zeneszerző és nekem írta Bessie szerepét a „Hawaii Rózsája” operettjében. Ennek a darabnak a lipcsei ősbemutatóján értem el az első világra szóló sikeremet.”

 
Ezután következtek egymást követően további Ábrahám ősbemutatók; Berlinben (Metropol-Theater, Grosses Schauspielhaus) egy év alatt több mint 300 előadással ment a Hawaii, majd Bécsben (Theater an der Wien, Scala) is több mint 100 előadással, valamint közel száz előadást ért meg Londonban a Bál a Savoyban című operett (Royal Drury Lane). Ábrahám Pál darabjainak többnyire vezető, vagy főszerepeit alakította: Viktória (1930), Hawaii Rózsája (1931), Bál a Savoyban (1932), Antónia (1934), Märchen im Grand-Hotel (1934 - Wien), Dschainah, das Mädchen aus dem Tanzhaus (1935 - Wien). Történnek még csodák (1935) Mese a Grand Hotelben (1936), 3:1 a szerelem javára (1936), Roxy und ihr Wunderteam (1937- Wien), Júlia (1938) utoljára, pedig a Fehér hattyú (1938), valamint Eisemann Mihály Alvinczi huszárok (1930), Én és a kisöcsém (1934), Meseáruház (1936), főszerepeit játszotta el. Az Én és a kisöcsém -et Európában több helyen is, sőt 1955-ben Izraelben is előadta.
Hawaii berlini alakítása és elsöprő sikere kapcsán az UFA filmgyár kiemelt színésze, sőt csillaga lett rövidesen, ám ez a csillag néhány évig ragyoghatott, mert a németországi politikai választások minden számítást keresztül húztak. A Bál a Savoyban kirobbanó sikerének ellenpontjaként, Nemzeti Szocialisták idegenrendészeti okokra hivatkozással betiltják az operett további műsorra kerülését, a szereplőknek el kell hagyniuk Németországot. Karrierje, és sikerei csúcspontján pályája hirtelen megszakadt. Bársony Rózsi kissé megtört lélekkel, de töretlen munkakedvvel folytatta, amit Berlinben elkezdett. London, Bécs, Budapest, Milano sikereinek további állomásai, majd az olaszországi turnéja (Milánó, Róma, Genoa, Firenze, Párma stb) alatt értesült arról, hogy nem léphet színpadra Budapesten a közben életbe lépő törvények értelmében. A háború alatt ugyan még néhányszor játszott az Operettszínházban, de idővel már élete is veszélyben forgott, bujkálnia kellett. Lakását többször is feltörték, kifosztották.

1945-ben szinte nulláról kezdte az életét és a pályáját 40 évesen. A szilencium után szinte azonnal munkába áll, és 1945 nyarán, magyar kulturális küldöttség tagjaként - egy nehéz időszakban - Bukarestben lett ünnepelt színésznő, Dénes Oszkárral, hosszú heteken keresztül. 1948-ban az Operettszínház Bál a Savoyban felújítása alkalmával lépett utoljára színre egyebek közt Karády Katalin partnereként Budapesten, mint Magyar állampolgár. Bécsi, majd olaszországi turnéjuk után már nem tértek vissza, a hazai politikai átrendeződések miatt. Milano közelében telepedtek le. Kilenc éven keresztül Bársony Rózsi a trieszti nyári fesztivál egyik ünnepelt csillaga volt, és a Castello San Giustoban tizenhat operett főszerepét alakította, a nyári nemzetközi operett gálaműsorokban. Vendégszerepelt a bécsi Raimund-Theaterben, majd Svájcban, Hollandiában és 1955 nyarán Izraelben. Különböző országok számtalan rádió és televízióadásban léptett fel. Dénes Oszkár halála után egykori rendezőjének Max Preger-nek segítségével Osztrák állampolgár lett, és átköltözött Bécsbe. 1962-ben kötött házasságot Schustek Györggyel.

Bársony Rózsi - Schustek György (1962)
 
Budapesten, az 1960-as Pest megér egy estet című produkciót követően, fellép 1965-ben a “Budapest Show”-ban. Ilonát alakította Robert Stolz: Venus in Seide (1967) című operettjében, Leopold Mayer rendezésében, Seregi László koreográfiájával, a ausztriai Mörbisch-ben megrendezett un. “Seefestspiele”-n. Utoljára a hazai nézőközönség Magyar Televízióban, a Rátonyi Róbert vezette: “Ez is operett, az is operett” c. műsorában láthatta 1974-ben.

Forrás:szineszkonyvtar.hu

[Kadelka László]

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
X. BÁBU Fesztivál

Bach-versenyművek a Capella Savariától

Emlékezzünk együtt Kara Tündére!

Vitáktól zajos forró fesztivált zárt Velence

Jubilál a Szebeni Műhely

70 éves a bábjátszás Békéscsabán

Magyar nap a Velencei Filmfesztiválon

Születésnapi levél - Paul Lendvainak

A 76. Velencei Filmfesztiválon fókuszban a szerzői film

2019 augusztus 20-i kitüntetések

Sajtószemle
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu