Dátum: 2019. október 20. vasárnap    Mai névnap(ok): Vendel


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

„Zenés táncos vonatbemondó”
Nem divatmajmolásból került színpadra Parti Nagy Lajos szövege a Pécsi Harmadik Színház szociálisan is érzékeny, kortárs drámára nyitott közegében. Helye van a színház repertoárján egy ilyen darabnak Örkény-Spiró-Egressy drámai erejű abszurd vagy keservkomédiái mellett, előtt és után. Az Ibusár-megállóhely talán a legtöbbet játszott kortárs magyar dráma. A Vincze-féle előadás igazi meglepetése, hogy miképp él az operett totális színház eszközeivel.

„Sárbogárdi Jolán mi vagyunk.”
Vincze János

Parti Nagy Lajos 1990-ben Sárbogárdi Jolán álnéven leány-regényparódiát írt, A test angyala címmel, ebből az alapanyagból készített hangjátékot a Magyar Rádió meghívásos pályázatára, melynek sikere nyomán a művet a Debreceni Csokonai Színház is bemutatta, s az 1992-es ősbemutató óta újabb és újabb helyeken kerül sor premierre. Két változatban fut a darab, Pécsett a monodrámaként látható. Az Ibusár-megállóhely-nél a hálásabb, színpadibb hangjáték-szöveg talán nem is létezik, erről tanúskodik az elmúlt tizenhét év vagy húsz bemutatója (utoljára a budapesti Nemzeti Színházban történt). Pécsett 1998-ban, Janus Egyetemi Színház játszotta először Mikuli János rendezésében (nem a monodráma verzióban, s Füsti Molnár Éva ott is szerepelt).

 

Parti Nagy nyelvtudása a költői hangszerelés lehetséges ravaszságával olyan nyelvet teremtett, amely a lehető legközelebb került a mai beszélt nyelvhez (alig kopott meg az eltelt majd két évtizedben), de a normál nyelv olymód elhajlításához is hozzáfog, amelyből – alapesetben – csak a hibát látnánk, a dilettanciát, s nem szégyellenőnk legalább magunkban kinevetni az újdonászi hangzatokon megszólalót. Márton László nem véletlen emlegette Parti Nagy Lajos költői szövegeinek „nyelvi tumultus”-át. Ezt a fajta nyelvgenerálást a helytelenből a helyesbe irány jellemzi. Az alkotó a helytelen nyelvhasználati módból a helyesbe emel kifejezéseket, egy hétköznapi, átlagos tudásszint alattit nyelvet kever egy emelkedett, vulgár-operetti dilettáns nyelvvel, s teremt így együtt egy szürreálisan újat („Szállj, szállj, szép brazil boám,/ Szép brazil boám, csak szállj./ Szállj, szállj, szellők nyargalááán…” „Vederszám hull piros vérem/ Odakünn a csatatéren.”). Ugyanezt teszi színházi jelrendszerrel Vincze János és Füsti Molnár Éva. A szeretni való, trampli vasutasnő megformálása mikro-realisztikus elemekkel, jelmezzel, díszlettel – egyenruha, íróasztal, hangosbemondó, Magyarország vasúti térképe, neonlámpa, uzsonna…. – is történik, de az alkotói hév- és az indulatábrázolással együtt megkezdődik az önironikus, a színház által már meghaladott klasszikus operetti túljátszás felidézése – a heves karikírozott gesztusokon túl ehhez hozzájárul a világítás, a zene és a tánc. Az alkotók az önkontrollt elvesztő jegykiadónő utolsó órácskáját mutatják be.

 

Sárbogárdi Jolán maga a stílus, a manír által egy robbanásra kész, feszült személyiség, amely átcsusszan a helyesből a helytelenbe (a hétköznapi helyesből a megélt saját operettbe), majd visszazuhan, s kezdi újra és újra. Így nemcsak a nyelvi normákat sérti, a társadalmin is sikerül túllépnie, eljut a saját végső határáig, s mivel közben halmozza a mulatságosnál mulatságosabb, bornírt képzavarokat, megszületik a humor egy olyan fanyar fajtája, amelyben logikus elem a szürreális képzavar, s gyönyörűséget szerez a befogadónak/nézőnek. Parti Nagy a füzet-, és lányregények dilettantizmusát emeli be művészi módon a magyar irodalomba. Komikusan reménytelen az operettet álmodó hősnő világa. Vincze rendezése Jolika létének feszültségét a kettősségben élésben mutatja fel. Az egyikben csupán mindennapi létezésre szorítkozik, a vegetálásra, a munkába járásra, az anyukával pörlésre, egy sivár, beteljesületlen szerelemre… E végtelen, s reménytelen monotóniában boldogtalanul létező emberi lény mi mást tehet, minthogy sóvárog tiszta és nagy érzelmek, egy teljesebb élet után (ez lenne a beszélő nevű Kleisermann Mihály, jegyvizsgáló). Vincze végtelenül fájdalmas karikatúráját adja egyaránt a színháznak, s a mai korban létezőknek. Élvezhetjük Parti Nagy nyelvi bravúrjait - ahogyan a dilettáns alkotót, s az operetti dramaturgiát magába olvasztja, s közben kifacsart klasszikus idézeteket hajigál humorbomba gyanánt – ezt a szemléletet az alkotók a színházi klasszikus operettjátszás karikaturisztikus megidézésével emelik színpadra. Parti Nagy a főhős éjszakai szorongásainak fantazmagóriáját is megjeleníti, úgy hogy egy teljes ember egzisztenciális szorongásait tárja fel boás, huszáros képzavarok által. Füsti Molnár játéka nyomán szinkronban képes vihogni a néző a bodorodó operett-felhőkben, s érzékelni a Sárbogárdi Jolán-féle létezés rettenetét. Mert Vincze előadásának nagyszerűsége éppen abban az „ocsmányul” túljátszásban van, hogy az ének nem ének, a tánc csak medvetánc, a színész végig koncentrál, izzad, túlpörög, túljátszik, s elképesztő energiákat ad le, közben ötletbörzét, brillírozást, tárgyanimációt is láthatunk, komédiát, paródiát, leányregényt, de mégiscsak egy sivár élet sorstalan főhősének tragédiáját, amelybe belepusztul a „főhős”. Megszeretjük Jolánunkat, a jegykiadó, kicsit „érzékenységi ideggyenege”, nagyon vénkisassszonyt, akit éjszakánkét képzelt rémek harapdálnak, mégis operettet írt. Nekünk. Rólunk. Értünk lázadt a mindenkori állomásfőnökök, a sehonnai bitang Vargányai Gusztik védte lélektelen világ ellen.

 
Kapcsolódó linkek:
   • Az előadás képei a Pécsi Harmadik Színház honlapján
[Balogh Robert]

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
X. BÁBU Fesztivál

Bach-versenyművek a Capella Savariától

Emlékezzünk együtt Kara Tündére!

Vitáktól zajos forró fesztivált zárt Velence

Jubilál a Szebeni Műhely

70 éves a bábjátszás Békéscsabán

Magyar nap a Velencei Filmfesztiválon

Születésnapi levél - Paul Lendvainak

A 76. Velencei Filmfesztiválon fókuszban a szerzői film

2019 augusztus 20-i kitüntetések

Sajtószemle
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu