Dátum: 2019. október 22. kedd    Mai névnap(ok): Előd


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

Balanchine-est
Balanchine-est, három egyfelvonásos balett, bemutató az Operaházban, 2009. március 7. és 8. A Magyar Nemzeti Balett felújítja az 1977-es Balanchine-est egyik legszebb darabját, és két újabb Balanchine-koreográfiát is bemutat; George Balanchine–Csajkovszkij: SZERENÁD, G. Balanchine- Bach: CONCERTO BAROCCO, G. Balanchine- G. Gershwin: WHO CARES?
BALANCHINE-EST
MODERN BALETTSZENZÁCIÓ AZ OPERAHÁZBAN

A Magyar Állami Operaház balett-együttese, a Magyar Nemzeti Balett mindig is nyitott volt a balettművészet különböző irányvonalaira és stílusaira. Ez a tendencia a 70-es évektől kezdődően különösen felerősödött, amikor a nyugat-európai és amerikai modern balett olyan kitűnő alkotóinak darabjai kerülhettek az Operaház színpadára, mint Maurice Béjart, Hans van Manen és Jiři Kylián, illetve Alvin Ailey, Alberto Alonso és George Balanchine.
2008/2009-es évadban a társulat folytatja ezt a hagyományt: nemcsak felújítja az 1977-es Balanchine-est egyik legszebb darabját, hanem két újabb Balanchine-koreográfiát is bemutat a közönségnek.

A XX. század egyik legjelentősebb koreográfusa, George Balanchine (1904 – 1983) - eredeti nevén Georgij Melitonovics Balancsivadze - 1904-ben született Szentpétervárott, grúz szülők gyermekeként. A Cári Balett Akadémián végezte balett-tanulmányait, de közben komolyzenével is foglalkozott, és nagyfokú zenei műveltségre is szert tett. Amikor a győztes forradalom hívei - a balettművészetben a cári rendszer jelképét látva - feloszlatták a balettiskolát, a megélhetéséért kénytelen volt kabarékban és filmszínházakban zongorázni. Muzikalitása és zenei felkészültsége azonban jóval túlmutatott a megélhetési gondok megoldásán: a kitűnő táncos koreográfusi munkásságára, egész alkotói pályájára is nagy hatást gyakorolt.
1921-ben, tizenhét évesen vették fel a Mariinszkij Színház balettkarába. Ekkor már saját koreográfiákat is készített. Három évvel később, néhány táncossal együtt nem tért vissza a Szovjetunióba egy külföldi turnéról, hanem Párizsba ment, ahol már koreográfusként csatlakozott Szergej Gyagilev világhírű társulatához, a Ballets Russes-höz. Nyugati hangzású nevét is a rendkívüli tehetségű és széles látókörű orosz társulatvezetőtől kapta. 1929-ig kilenc darabot alkotott, majd - Gyagilev halála után - nyugat-európai nagyvárosokban dolgozott balettmesterként és koreográfusként.

George Balanchine 1933-ban találkozott Lincoln Kirsteinnel, az amerikai mecénással, akinek nagy álma volt, hogy a tengerentúlon meghonosítsa a klasszikus balettet. Jól látta: a grúz származású koreográfus lesz a megfelelő ember erre a feladatra. Balanchine az Egyesült Államokba érkezése után néhány hónappal meg is alapította az Amerikai Balett Iskolát (School of American Ballet), majd 1948-ban a New York City Ballet-t.
Balanchine első, az USA-ban koreografált darabja, a Szerenád (Csajkovszkij, 1934), továbbá a Concert Barocco (Bach, 1941), végül a Who Cares? (Gershwin, 1970) mind ékes bizonyítékai George Balanchine zsenialitásának, aki a cselekmény, a kosztümök és a színpadkép szinte teljes elhagyásával igazi újítónak számított saját korában.
Balanchine neoklasszikus stílusú, szimfonikus művei a modern balettművészet szépségét, költészetét és tökéletességét hirdetik.

Kálmán Tamás

Szerenád

A Szerenád az első Balanchine amerikai munkái között, és az első igazi szimfonikus balett. Szinte hihetetlen, hogy a School of American Ballet iskolai vizsgaelőadásának készült az ősbemutató. Balanchine a baletthez Csajkovszkij 1880-ban írt, op. 48 számú Vonósszerenádját használta fel. A látvány egyszerű. A kékes fényben fehér hosszú szoknyát viselnek a lányok, ami inkább gyakorlóruhára hasonlít, mint igazi jelmezre. Ez felidézheti bennünk a Giselle-t vagy a Chopinianát, azonban az első Szerenád magáról a balettről szólt, és az azt táncoló növendékekről, akik éppen csak fél évet töltöttek el az újonnan beindult iskolában. Nem volt színpadi rutinjuk, és a képzettségük sem volt egyöntetű. 1934. június 10-én zajlott le az első előadás, majd 1935. március 1-jén az Adelphi Színházban az első olyan, amelyet már művészek adtak elő. Azóta a magukra valamit is adó balettegyüttesek repertoáron tartják a Szerenádot.

SZERENÁD

Koreográfus: George Balanchine
Zene: Pjotr Iljics Csajkovszkij
Betanította: Patricia Barker
Karmester: Medveczky Ádám (Érdemes művész), Déri András
Balettmesterek: Pongor Ildikó (Kossuth-díjas, Kiváló művész) és Fajth Blanka
A jelmezeket a Pacific Northwest Ballet jelmeztervei alapján
Szomolányi Zsóka kivitelezte
Világításterv: Horváth Péter Előadják: Volf Katalin (Kossuth-díjas, Érdemes művész) / Somorjai Enikő
Boros Ildikó / Popova Aleszja (Kossuth-díjas, Érdemes művész)
Kozmér Alexandra / Pazár Krisztina
Oláh Zoltán / Arhangelski Vladimir
Szirb György / Apáti Bence

SZERENÁD: Volf K. - Szirb Gy. - Kozmér A.
 
Concerto Barocco

A három tételes Concerto Barocco J. S. Bach d-moll hegedűre írott kettősversenyére (BWV 1043) készült. A zene interpretációjától függően nagyjából negyed órás alkotást 1941-ben mutatta be az American Ballet Caravan New Yorkban.
Kevés ehhez fogható darabot készített Balanchine. Egyrészt azért, mert mindössze 8 kartáncosnő, két női és egyetlen férfi szólista táncol a színpadon. Ennek oka valószínűleg az a kívánalom, hogy a balett legyen könnyen utaztatható, de az is lehet, hogy Balanchine a kamarazenekar előadói arányait akarta a színpadon bemutatni. Másrészt igen szikár alkotásról van szó, amely olyan világos és jól szerkesztett, mint Bach zenéje. A Szerenád után feltűnő lehet, hogy a Concerto Barocco nem rendelkezik semmilyen érzelmi töltéssel, egyszerűen „csak” tánc igen letisztult formában.

CONCERTO BAROCCO

Koreográfus: George Balanchine
Zene: Johann Sebastian Bach
Betanította: Judith Fugate
Karmester: Medveczky Ádám (Érdemes művész), Déri András Balettmesterek: Volf Katalin (Kossuth-díjas, Érdemes művész)
és Merlo P. Andrea
A jelmezeket a Pacific Northwest Ballet jelmeztervei alapján
Szomolányi Zsóka kivitelezte
Világításterv: Horváth Péter

Előadják:

Popova Aleszja (Kossuth-díjas, Érdemes művész) / Pap Adrienn
Somorjai Enikő / Higgins Jaclyn Ann
Apáti Bence / Szirb György

WHO CARES?: Kozmér Alexandra - Bajári Levente
 
Who Cares?

A Who Cares? Balanchine életművében különös helyet foglal el. Mindenekelőtt vidám hangulatával ragadja meg a nézőt, ugyanis George Gershwin 17 songjára készült a balett. Másik érdekessége, hogy tipikusan amerikai darab: könnyed de nem túlzó.
Balanchine fiatalon ismerkedett meg Gershwin művészetével. A koreográfus még Londonban látta a Funny Face című musicalt, később pedig Hollywoodban készített koreográfiát a Goldwyn Follies című filmhez, amelynek Gershwin írta a zenéjét. Saját korukban és azóta is igen népszerűek ezek a dalok, bármilyen formában is szólalnak meg. Maga Balanchine így emlékezett a balett alakulására:
„Egy nap az egyik [Gershwin] dalt a másik után játszottam magamnak a zongorán. Csodálatos, erre egy pas de deux-t készítek! Aztán egy másikat játszottam. Ez legalább olyan szép volt, mint az előző, és arra gondoltam, hogy ebből egy variáció lesz. ... Így állt össze az új balett. Nincs történet, csak a dalok.”
A későbbiekben a koreográfusnak sajnos már nem volt lehetősége, hogy elmélyítse barátságát Gershwinnel, mert a zeneszerző 1937-ben – mindössze 38 évesen – agytumor következtében elhunyt.

Gershwin 1924-1931 között keletkezett slágereit Hershy Kay, a New York City Ballet házi zeneszerzője és hangszerelője írta át zongorára és zenekarra. Az ősbemutató New Yorkban zajlott le 1970-ben. A Magyarországon színpadra kerülő verzió nem a teljes mű, hanem annak rövidített változata, amelyet még maga Balanchine állított össze olyan esetekre, amikor az eredeti koreográfia előadása nem lehetséges.
De létezik egy ennél rövidebb változat is, amelyet főként gálákon adnak elő, és csak a szólisták variációi és kettősei szerepelnek benne.

Gara Márk összeállítása

WHO CARES?

Koreográfus: George Balanchine
Zene: George Gershwin
Betanította: Judith Fugate
Karmester: Medveczky Ádám (Érdemes művész), Déri András
Balettmesterek: Végh Krisztina (Érdemes művész)
és Solymosi Zoltán
A jelmezadaptációt a Pacific Northwest Ballet jelmeztervei alapján Velich Rita készítette
Jelmezkivitelező: Szomolányi Zsóka
Animációs technika: Bagossy Levente
Világításterv: Horváth Péter

Előadják:

Bajári Levente / Szakács Attila
Kozmér Alexandra / Pap Adrienn
Boros Ildikó / Somorjai Enikő
Popova Aleszja (Kossuth-díjas, Érdemes művész) / Radinya Dace

További előadások: 2009. március 11., 14., 19., 20., 22., 24., 25., 28. és 29.

A Balanchine-est előadása, a Balanchine® Ballet és a The George Balanchine Trust™ hozzájárulásával, valamint a Balanchine Style® és a Balanchine Technique® által meghatározott, és a Trust által biztosított színvonalon kerül bemutatásra.

[k.l.]

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
Hofi Best Of

X. BÁBU Fesztivál

Bach-versenyművek a Capella Savariától

Emlékezzünk együtt Kara Tündére!

Vitáktól zajos forró fesztivált zárt Velence

Jubilál a Szebeni Műhely

70 éves a bábjátszás Békéscsabán

Magyar nap a Velencei Filmfesztiválon

Születésnapi levél - Paul Lendvainak

A 76. Velencei Filmfesztiválon fókuszban a szerzői film

Sajtószemle
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu