Dátum: 2019. október 21. hétfő    Mai névnap(ok): Orsolya


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

Gaudíról modern felfogásban
Alapító tagként már harminc éve elválaszthatatlan a Győri Balettől, amelynek 1991 óta az igazgatója. Vezetése alatt a társulat bejárta egész Európát, számos nemzetközileg is rangos koreográfussal dolgozott együtt. Az Érdemes Művész, Kossuth, Liszt és Hevesi-díjas balettművész, Kiss Jánossal (fotó) az együttes új bemutatójáról, a Gaudíról beszélgettünk.
 
Honann az ötlet, hogy a katalán építészről készítsenek balett-előadást?

Az egész mű születése nagyon különleges. Három éve, hogy megkeresett Gaudy Babette a librettóval. Ahogy elolvastam, azonnal beleszerettem a lehetőségbe, hogy a tánc nyelvén lehet beszélni erről a géniuszról. Nem az volt a célunk, hogy Gaudí életéről műspanyol szellemben szóljunk. A koreográfust sem úgy kerestük, hogy spanyol legyen. Tizenkét fiatal tehetségnek küldtük el a librettót szerte a világba, mert olyan alkotót szerettem volna meghívni, aki fiatal és friss gondolkodású. Így esett a választás Gustavo Ramirez Sansanóra, akinek egészen különleges mozgásvilága van. Ez a darab óriási előrelépést jelent a táncosoknak. Azért is akartam a Gaudít, hogy be tudjam bizonyítani a közönségnek, és természetesen önmagunknak is, hogy az együttes a kortárs táncnyelvezetben is otthon van.

Egy történetet vagy inkább „csak” érzelmeket akartak megragadni?

Hangulatok megragadására törekedtünk. A darab lényege, hogy Gaudí épületein keresztül fogalmazzuk meg, fogalmazzuk át az ő művészetét. Aki ismeri a spanyol építész alkotásait, az tudja, hogy hallatlan nagy ritmusa van az épületeinek, bútorainak. A Gaudí esetében nem egy narratív előadásról van szó, nem olyan, mintha önéletrajzot néznénk végig. A dramaturgia is szabad felfogású.

Horváth M. Lilla, Horváth Krisztián
 
Ez találkozik a közönség elvárásaival?

A közönséget szolgálni, de nem kiszolgálni kell. És ez nagy különbség. Az egyik évadban van egy Chaplin bemutató, amely mindenkit – gyerekektől kezdve az idősekig – megérint, de aki a Chaplint megnézi, megnézi a Gaudít is, pedig sokkal nehezebb témájában, formanyelvében. Nekünk bizonyos szempontból nevelnünk is kell a közönségünket. Mindig abban bízunk, hogy el tudjuk varázsolni a nézőket, és ők jönnek velünk. Minden egyes új mű megszületése egy kísérlet, a siker és bukás is benne van. Vannak, akik azt mondják, hogy a közönséggel nem kell törődni, azt kapják, amit mi akarunk. De ez nem egészen így működik, különösen nem egy ekkora együttesnél. Tehát én azért mondom: kell egy Gaudí, kell egy Petruska, amely nagyon kemény és izgalmas világ, és kell egy Chaplin. És kell majd egy Queen is.

Egy Queen-balett?!

Igen, októberben lesz a bemutatója, amiért én természetesen megkapom a magamét a kritikától, mert ez egy populáris előadás lesz, „és már csak az hiányzik, hogy a Győri Balett Queen-t táncoljon.” Nagyon bízom az együttes tehetségében, és ebben a darabban rengeteg olyan feladat vár rájuk, amelyet a társulat szerintem élvezni fog, és ezen keresztül a közönség is.

Meg lehet felelni egyszerre a kritika és a közönség elvárásainak?

Ez nagyon nehéz, mert nem mindig találkozik a kritika és a nézők véleménye. Előfordult, hogy itthon rossz véleménnyel voltak egy produkcióról, míg ugyanaz külföldön teljesen más megítélés alá került. A Purim esetében New York Times egyik véres tollú kritikusa jó dícsérően írt az előadásról, itthon pedig becsmérlő szavakat kaptunk. Ezért hallatlanul fontos a nemzetközi megmérettetés. Amikor a 80-as években jártuk a világot úgy néztek ránk, mint a vasfüggöny mögül jött csodára, teljesen más volt az együttes fogadtatása. Most már egyenrangú partnerek vagyunk. Bárhol is lépünk fel a világban úgy fogadnak minket, mint egy nemzetközi hírű társulatot, és nem úgy, mint egy közép-kelet-európai együttest. A közönség azért jön el az előadásra, mert valamit kapni szeretne. Elvár tőlünk valamit.

Sóthy Virág Harangozó-díjas, Pátkai Balázs Harangozó-díjas
 
Ön szerint mitől lesz valakiből jó balett-igazgató? Mi kell egy nemzetközi színvonalú balett-társulat összetartásához, vezetéséhez?

A legfontosabb és legnehezebb feladat, hogy a társulatot folyamatosan meg kell újítani. Egy vezetőnek tudnia kell igent és nemet mondani, mert ha is-t mond, azzal bizonytalan helyzetet teremt. Ezért is kell olyan emberekkel körülvenni magunkat és a társulatot, akiknek a véleményére lehet adni. Nagyon fontos, hogy nem képzelhetem magamról, hogy hibátlan vagyok, és mindig kellenek az olyan impulzusok – érkezzenek az együttesen belülről vagy kívülről –, amelyek az együttes javát szolgálják.

Mit tartogat ez az év a balett-rajongók számára?

A 2009-es év több szempontból is fontos dátum a társulat életében. Pont tíz éve mutattuk be a Purim, avagy a sorsvetés című darabot, amivel jóformán bejártuk Európát. Eljutottunk vele a New York-i Joyce Színházba is, ahol – nagy örömömre – 2010-ben újra felléphetünk. Mivel idén húsz éves a rendszerváltás, erről nekünk, művész embereknek szólnunk kell. Ezért újítjuk fel átdolgozva Igor Sztravinszkij Petruskáját, amely az emberi kiszolgáltatottságról szól, és ez mindig aktuális téma. Végül 2009 a Győri Balett fennállásának harmincadik éve. Májusban indul a Petruskával az ünnepi sorozat, nagyon szeretném, ha a júniusban megrendezendő Győri Táncművészeti Biennálé is ennek jegyében telne. A nyitóesten a Purimot mutatjuk be, ahova meghívjuk a Fesztivál Balettet is.

Milyen tervei vannak jövőre?

Én hiszek az összefogásban, különösen ebben a nagyon zaklatott világban. Egy évvel ezelőtt szövetkezett a Pécsi Balett, a Szegedi Kortárs Balett és a Győri Balett annak kapcsán, hogy 2010-ben Pécs lesz Európa Kulturális Fővárosa. Ezért arra gondoltunk, hogy erre a különleges alkalomra a három együttes készítsen egy közös produkciót. Igaz, hogy egymás konkurensei vagyunk, de ez nem azt jelenti, hogy nem figyeljük és tiszteljük egymást. 2010 nyarára tervezzük Dante: Isteni színjátékának bemutatóját, amely óriási vállalkozás. Erre még nem volt példa, hogy három vidéki együttes így szövetkezzen, és nagyon bízom benne, hogy ez az összefogás példát mutathat.

[Finck Mónika]

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
X. BÁBU Fesztivál

Bach-versenyművek a Capella Savariától

Emlékezzünk együtt Kara Tündére!

Vitáktól zajos forró fesztivált zárt Velence

Jubilál a Szebeni Műhely

70 éves a bábjátszás Békéscsabán

Magyar nap a Velencei Filmfesztiválon

Születésnapi levél - Paul Lendvainak

A 76. Velencei Filmfesztiválon fókuszban a szerzői film

2019 augusztus 20-i kitüntetések

Sajtószemle
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu