Dátum: 2019. október 18. péntek    Mai névnap(ok): Lukács


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

János vitéz II. a Nemzetiben
Kacsoh Pongrácz forog a sírjában! Micsoda egy János vitéz ez! – méltatlankodott egy idősebb néző az előadás végén. Nos, Kacsoh Pongrácz zeneszerző nagyon is büszke lenne vér szerinti dédunokájára, a második szereposztás címszereplőjére, Mátyássy Bencére (fotó), aki alakításával berobbant a színházi életbe. S alighanem büszke lenne az egész produkcióra is.
Szándékosan választottam a Nemzeti új produkciójának második szereposztását, mert érdekelt: a kevésbé rutinos, manírokkal még nem rendelkező fiatal főszerepelők hogyan tesznek eleget a rendező, Alföldi Róbert elképzeléseinek, aki nagyon is következetesen járja végig a maga által elképzelt utat.

 
Alföldi nem Petőfi költeményét, nem egy operát, hanem egy közkedvelt daljátékot rendezett meg a XXI. század nézőinek. Akik most valamiféle „nemzeti mítoszt” kérnek számon Alföldin, elfelejtkeznek arról, hogy az 1904-es Király színházbeli ősbemutatón Medgyaszay Vilma Iluskája mellett a címszerepet Fedák Sári játszotta. A primadonna példátlan sikert aratott a nadrágszerepben. A „nemzet Zsazsája” 574-szer játszotta János vitézt, a férfiak bomlottak érte. Egy nadrágba bújtatott nőért! Hogy is volt ez?! Hogy is van ez?! Ha már akkor is volt szabadosság, akkor ma miért megbotránkoztató, hogy egy előadás egyes jelenetei frivolak? Alföldi Róbert már korábbi rendezéseiben is sorozatosan szakított a hagyományokkal. Most, a Nemzeti Színház főigazgatójaként miért tenne másként? Nincs ebben semmi meghökkentő. Hevesi Sándor, Németh Antal, Major Tamás sokszor kivívta a kritikusok és a nézők haragját, az utókor mégis úgy emlékezik rájuk, mint akik korszakos színházcsinálók voltak. Alföldi karizmatikus rendező, minden jel szerint az utókor rá is emlékezni fog. Egy-egy nézőtéri reagálás azt mutatta, hogy a nézők még most sem fogadják el, hogy lehet szakítani az évtizedes beidegződésekkel, és nem kell, nem lehet a negyven-ötven évvel ezelőtti, megkövesedett előadásokat unos-untalan felújítani.

 
Számomra mindvégig jól követhető volt Alföldi koncepciója: mivel a szövegkönyv valójában egy nagy mese, akkor miért ne lehetne egy XXI. századi mesét megjeleníteni, például Tündérországot egy metróaluljáróba helyezni? Az idillikus első rész meseszerű ábrázolásába rengeteg frivol humort csempészett a rendező. A francia király udvara a maga pompája ellenére számomra egy kicsit statikusra sikeredett, talán ebben a részben jobban ki lehetett volna használni a Nemzeti színpadtechnikai gépezetét. A harmadik rész, a metróaluljárós Tündérország, annak ellenére, hogy sokkolóan hat, nagyon is életszerű. Alföldi rendezéseiről nem illik előre elmondani a végkifejletet.

 
A második szereposztás nagy meglepetése Mátyássy Bence, aki bírja énekhanggal a feladatot. Magabiztos a játéka, amikor például a patakba lépve véletlenül megcsúszott, a szeme sem rebbent, nyugodtan énekelt tovább. A hazai színjátszás nagy ígérete. Iluskát Tompos Kátya egy mai, dögös lánynak játssza. Roppant zavart, hogy a mimikájából semmit sem láttam, talán rosszul sminkeli magát. Bagót Hevér Gábor kicsit mackósra formálja, nekem hiányzott belőle a kópéság, a tőle megszokott fanyar irónia. Radnay Csilla mint francia királykisasszony szinte operai hangjával már-már kilógott a produkcióból, viszont játéka természetesnek hatott. Spindler Béla Francia királya nagyon ötletesen, játékosan adta elő a mai áthallásokkal teli szövegét. Csoma Judit a gonosz mostohát a tőle megszokott alázattal, kellő vérbő humorral formálta meg. Szabó Kimmel Tamás a strázsamestert, Újvári Zoltán a falu csőszét és Bartolót alakította. A huszárok, lányok, udvarhölgyek mozgatása remekül ment. (A koreográfia Gergye Krisztián munkája.) Az MR Szimfonikusok és az MR Énekkar Reményi József karmester irányításával nem operát, hanem – nagyon helyesen – daljátékot adott elő.

 
Az előadás korhatáros, csak 13 éven felülieknek ajánlott. Ez önmagában nem is lenne baj, sőt akár 14 évnél is meghúzhatták volna a korhatárt – mint gyakorló nagyapa úgy érzem, a gyerekek a harmadik részt csak némi szülői, nagyszülői segédlettel tudják követni. A korhatár megjelölése viszont a bemutatóra elkészült szórólapokról lemaradt, sokan már csak a nézőtéren szembesültek a ténnyel.
 
Kacsoh Pongrácz

János vitéz II.

Daljáték három felvonásban

Közreműködik az MR Szimfonikusok és az MR Énekkar

Karmester: Silló István / Reményi József

Kukorica Jancsi - Mátyássy Bence
Iluska - Tompos Kátya
A gonosz mostoha - Csoma Judit
Strázsamester - Szabó Kimmel Tamás
A francia király - Spindler Béla
A francia királykisasszony - Radnay Csilla m.v.
Bagó Hevér Gábor
A falu csősze, Bartaló - Újvári Zoltán
Palást - Bernáth Bernadett, Farkas Zsuzsa
Kutya - Eller Gusztáv

Huszárok, leányok, udvaroncok, udvarhölgyek:

Balogh Orsolya, Bernáth Bernadett, Dénes Zsolt, Eller Gusztáv, Farkas Zsuzsa, Fosztó András, Gáspár Kata, Halápi Zsanett, Hollai Anna, Horváth Nóra, Kecskeméti Attila, Mészáros Zizi, Mezei Lajos, Nagy András, Révész Bálint, Siklós Edina, Szabó Zoltán, Szilas Miklós

Írta: Bakonyi Károly
Versek: Heltai Jenő
Hangszerelés: Bogár István
Díszlettervező: Daróczi Sándor
Jelmeztervező: Gyarmathy Ágnes
Dramaturg: Vörös Róbert, Keszthelyi Kinga
Koreográfus: Gergye Krisztián
Zenei munkatárs: Komlósi Zsuzsa
Súgó: Kónya Gabriella
Ügyelő: Géczy István, Lencsés István
A rendező munkatársa: Herpai Rita, Kolics Ágota
Karmester: Silló István Reményi József
Rendező: Alföldi Róbert

Az előadást 13 éven felüli nézőinknek ajánljuk!

[Deák Attila ]

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
X. BÁBU Fesztivál

Bach-versenyművek a Capella Savariától

Emlékezzünk együtt Kara Tündére!

Vitáktól zajos forró fesztivált zárt Velence

Jubilál a Szebeni Műhely

70 éves a bábjátszás Békéscsabán

Magyar nap a Velencei Filmfesztiválon

Születésnapi levél - Paul Lendvainak

A 76. Velencei Filmfesztiválon fókuszban a szerzői film

2019 augusztus 20-i kitüntetések

Sajtószemle
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu