Dátum: 2019. október 15. kedd    Mai névnap(ok): Teréz


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

Színház a gyáva
Térey János azt mondja, idézem: „A mai magyar színház gyáva.” Na, mondom, csak úgy magamba, megint egy szűzbeszéd. Olyan, mint a többi, bliccelős. Mint egy szakaszjegy, ami kiterjeszti magát az egész vonalra. Így csinálja ezt mindenki, aki ennél többet remél a jövőtől. Ki a fene kíváncsi az irodalomra, ha megjelenik egy kis bonyodalom?
Mert, ha gyávák vagyunk is, naivak nem. Rögtön látszott, hogy az irodalmár, bár amúgy rendben van, bonyodalmár akar lenni. Hát, ami rögtön látszik, arra a gyáva mai magyar színház nem szokott reagálni. Ahelyett azt dünnyögi az orra alatt, gyáva vagyok, öcsi, már vagy 230 éve, és nem 10 vagy 50 évente vagyok gyáva, hanem minden nap. Bizony, Öcsi, vedd meg a vonaljegyet, itt nincs szakasz, mert egyben, egészében jó a gyávaság buli. Üzlet ez, Öcsi, aminek te is része leszel hamarosan, csak ne bliccelgess a szakaszjegyeddel, mert ez egy vonal. Persze, megértjük, hogy gyávának látsz minket ma is. Mert ma is gyávák vagyunk. De te is érts meg minket, öcsi. Félreértés az egész, szeretjük mi a bátor Téreyket. Sőt, állítjuk, legyen minél több bátor Térey! Legyen tucattal!
Valószínűleg mi is bátrabbak leszünk. Legyünk is! Mi is tudjuk, öcsi, meglátod, köztünk Janiból János leszel, idővel persze, mint ahogy a Gabikból Gáborok lettek és lett olyan Sándorunk, akiről mi magunk is azt gondoltuk, hogy örökre Sanyi marad. Persze, ha az érdekeink is úgy kívánják, János, már ma Sándor lesz a Sanyiból. Egy Sándornak könnyebb „lepöszörőzni” egy Jánost, mint egy Sanyinak. Azaz, sora van a dolognak. Első a bátorság. Mi arra tudunk leginkább felnézni, aki helyettünk is bátor. Imádjuk a bátor szerzőket. Bemutatjuk őket, díjakat adunk nekik. Promotáljuk őket. Kifáradunk beléjük. Mert, János, ha megengeded, igaz, hogy Te nagyon bátor vagy, igaz hogy nagyon mai vagy, igaz hogy a kortársaid is nagyon bátrak, nagyon maiak, de nekünk, mai magyar színháznak most jobban kéne egy gyáva Moliére, mint a bátrakból három tucat. Egy ilyen gyáva színházinak még talán azt is megengednénk, hogy bliccelgessen egy szakaszjeggyel. Szóval, János, gondolkozz el ezen. Mert szerintünk, persze csak mert most a helyzet úgy kívánja, jobb lenne az, hogy is mondjam, szóval egy gyáva Térey. Nem kell, hogy lássunk szorongani valami nyúlfülzsír töménységű és színű helyen, nem akarunk mi elveszett nyögéseket hallani, nem akarunk még csak ráérezni sem arra az infarktus közeli zakatolásra, ami vélhetőleg belőled tör elő, mert dörömböl az albérleted ajtaján egy adószedő – nem, nem, nem! Mi csak annyit kívánunk Tőled, János, hogy rukkolj elő egy Mizantrop-pal, csak a bliccelés kedvéért még ma. Holnapra beérjük egy Úrhatnám polgárral. Egy Don Juan pedig ráér jövő tavaszra. De, ha nem szereted a gyáva Moliére-t, akkor meríts példát a beszari Shakespeare-től. Lökj egy Troilus és Cressidát! És ez csak a két legismertebb gyáva! Tőlük és a hozzájuk hasonlóktól lett a színház félelmetes, betilthatatlan és megkerülhetetlen.

Egyszer volt a mai magyar színház bátor. A sematizmus korában. Tehette. Maga a Párt állt a háta mögött. Aztán mikor már nem állt ott, akkor kezdett a színház igazán ragaszkodni a gyávaságához.

Meglátod, kedves János, nem is a távoli jövőben, milyen bátor színházak lesznek azok, amelyek mögött pártok állnak. Gyanítom, mint a lázmérő higanyszála, úgy fog fölszaladni a gyáva színház ázsiója, ha újra a bátor színház jégkorszaka jön. A mai magyar színház gyáva. Remélem, a holnapi is az lesz. Ha nem, akkor zsarnokság van és ha zsarnokság van, előbb-utóbb születik egy új Moliére, vagy egy új Dosztojevszkij, akit, bizonyára tudod, János, a beteges gyávasága ragadott a sárba (Szívinfarktust kapott, pedig nem nála, hanem szomszédjánál kutatott a titkosrendőrség.) Szóval megint és mindenképpen ilyen beszariakkal lesz tele a színházak műsora. Esetleg az is előfordulhat, hogy a szintén hányattatott sorsú néző Bulgakovot néz, nem mai magyar bátrat. Mai – magyar – bátrat is lehet nézni majd abban a fajta demokráciában. Bátor színház lesz. Arról fog szólni, hogy a mai magyar színház gyáva.

Koltai Tamás ÉS-beli, a témával kapcsolatos írásában azt teszi, amit a gyöngytyúk a takonnyal. Lecsap rá. Miért gyáva a magyar színház – kérdezi K.T. Kérdőjel nélkül. Aztán mondja, amit 2000 éve mindenki, hogy tudniillik: bla-bla-bla. De nem mondja, amit leginkább kéne, hogy kéne, elkelne a sok bátor szerző mellett egyetlen gyáva Moliére. De, hogy miért nem mondja K.T. az is megérne egy mesét. Egy misét, mondjuk ezzel a címmel: Miért gyáva Koltai Tamás… Persze kérdőjellel, ahogy kell.

Csak igazodásképpen! Emlékszem, amikor Székely Gábor volt a bátor, Zsámbéki, Ács, Ascher, Csiszár, Schilling, Zsótér, most mások Alföldi, Mundruczó. Mire megértettük, hogy miért Székely, már Ascher volt a bátor. Mire megértettük, hogy miért Ascher, már Zsótér istenült, még meg sem értettük, hogy miért Zsótér, már jött bátor színházilag Mundruczó.

Ezt a 35 évet felölelő misét Koltai Tamás celebrálta nekünk. Kíváncsian várom, holnap ki lesz bátor. Kihez képest kell, sőt kötelező gyávának lennie a mai magyar színháznak.

A helyzet az, hogy Térey nem ugrott elő a homályból, nem kiáltotta oda a színháznak, hogy: Hu!!! Hu!!! Hu!!! Csak annyit mondott, hogy a mai magyar színház gyáva.
Kelemen László óta, durván 250 éve Gyáva. Ha így nézem, jobban állunk, mint a mai francia színház, az ugyanis 400 éve gyáva. A mai angol színház egy-két évtizeddel régebben gyáva, mint a francia. Ami pedig a mai görög színházat illeti… hát … Oh, Istenek…

Szerencsére minden korban születtek Euripidészek, Moliére-ek, Shakespeare-ek, Gogolok és Térey-k.

Igaz, születtek Koltaik is. De az is igaz, hogy őket paradox módon az emlékezet felejtette el. Sajnálom.

Hát erről van szó Öcsi, ölel Ödön.
(tyutyu)

[cserhalmi györgy]

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
X. BÁBU Fesztivál

Bach-versenyművek a Capella Savariától

Emlékezzünk együtt Kara Tündére!

Vitáktól zajos forró fesztivált zárt Velence

Jubilál a Szebeni Műhely

70 éves a bábjátszás Békéscsabán

Magyar nap a Velencei Filmfesztiválon

Születésnapi levél - Paul Lendvainak

A 76. Velencei Filmfesztiválon fókuszban a szerzői film

2019 augusztus 20-i kitüntetések

Sajtószemle
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu