Dátum: 2019. október 15. kedd    Mai névnap(ok): Teréz


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

Örömzene – Presser – örök zene
1KONCERT lesz a Papp László Budapest Sportarénában 2009. január 24-én. Csupa nagybetűvel. Ha úgy tetszik, Presser Gábor sokszemélyes szerzői estje. Ám ezt megelőzően december 31-én a Művészetek Palotájában ül zongorához. Az Amadinda együttessel való közös szilveszteri muzsikálás régi hagyományra tekint vissza, ráadásul idén a honi jazz egyik apostola, Szakcsi Lakatos Béla is csatlakozik hozzájuk.
- Több helyütt azt nyilatkoztad, hogy az 1KONCERTet nem szánod összegzésnek, nem akarsz semmiféle életmű-üzenetet adni általa. Hogyan lehet ezt megúszni?

- Miután dalokról van szó, márpedig dalt sokat írtam, nem tudom elképzelni, hogy valaha is ki tudnék válogatni két és fél-három órára való szerzeményt, amelyre azt mondanám: ez az életművem. Biztos, hogy egy pillanat múlva elégedetlen lennék a magam által kreált skatulyával. Úgy hogy megpróbáltam spontán válogatni dalokat, nem feltétlen időrendi sorrendben, de azért úgy, hogy bizonyos ívet írjanak le a kezdetektől napjainkig. Végül is az Omegától az LGT-n keresztül a színházaknak és a sok-sok előadónak írt dalaimból szeretnék egy szerzői koncertet adni, ahol az egyzongorás daltól a hatvan személyes produkcióig mindenféle változat megjelenik.

- A Vígszínház Házi Színpadán éveken át hatalmas népszerűségnek örvendett a színházi dalokat tartalmazó ested. Az a fajta intimitás hogyan érhető el a Papp László Budapest Sportaréna gigantikus méretei között?

- Ez lesz a próbatétel. A nagy megmérettetés. Meg lehet-e csinálni, hogy előbb tizenöt tagú nagyzenekarral döngetjük a rockzenét, majd egyszer csak megpróbálok egy dalt egyetlen zongorával eljátszani.

- Hány órát tenne ki, ha az összes dalodat eljátszanád?

- Nem nehéz kiszámolni. Ha ötszáz dalt beszorzunk átlagban mondjuk 4 perccel, akkor az kétezer perc, vagyis több mint 33 óra. De nem törekszem efféle Guiness rekordra.

- Kivel beszéled meg a felmerülő problémákat?

- Egyrészt a koncert szervezőivel, hiszen csomó probléma nem zenei jellegű, mégis részt kell vennem benne. Ami a zenét illeti, a tizenöt tagú zenekarom - ami bővülni fog az est folyamán – jóformán minden tagjával elbeszélgettem. Akivel pedig minden apró zenei részletet megtárgyalok, az a dobosunk, Borlai Gergő. Napra pontosan harminc év van köztünk. Ő volt az egyetlen, akivel hivatalosan megünnepeltük a hatvanadik, illetve harmincadik születésnapunkat. Tizennegyedik éve dolgozunk együtt, jól ismerem a gondolkodásmódját, minden rezzenését. Annyira pontosan kirajzolódik rajta minden magamról, hogy olyan, mintha tükörbe néznék.

 
- A zenészek névsora – Kovaxtól Sipeki Zoliig – azt sejteti, hogy összeszokott társasággal vágsz neki a koncertnek.

- Ezzel a csapattal 2005-ben játszottam utoljára. Tehát mindenfajta rutinos beidegződés nélkül, tiszta lappal indulunk neki. Újra tanuljuk közösen a dalokat. Izgalmas és jó munka.

- A zene mellett a humor és a show-elem is megjelent, amikor feltűnt korábbi koncertjeiden az Utcazenekar.

- Ők most is fellépnek, kicsit más körülmények között, két dal erejéig. (Felnevet) Ami a show-t illeti, azt hiszem, a zenészek legnagyobb részében van valamilyen felszínre törni akaró vagy nem idejében elnyomott színészi ambíció.

- „Régi csibészekkel” is találkozni fog a közönség?

- Sok előadó fordul majd meg a színpadon. De nem arra törekszem, hogy népszerű sztármuzsikusokkal feldíszítsem magam, mint egy karácsonyfát. Természetesen nem tudom elképzelni, hogy az LGT tagjai ne üljenek ott majd a nézőtéren, akikkel viszonylag közeli terveink vannak. De valahogy úgy képzelem el ezt az estét, hogy nem annyira a személyekben, mint inkább a teljesítményekben szeretnék meglepetést okozni.

- Köztudott rólad, hogy a legapróbb részletre is odafigyelsz, még arra is, ami talán nem a te dolgod lenne.

- Ezt tanultam a színházban. Nekem imponál az a rendező, aki tudja, hogyan kell egy kelléket használni, aki ismeri a világítás fortélyait, ért a ruhához és konyít a zenéhez is. Pályakezdő zenész korunkban nem volt menedzserünk, se „stylistünk” - hogy oda ne rohanjak -, tehát mindent magunknak kellett csinálni. Én ezt megtanultam és erről nem tudok már leállni. Az élet megtanított arra, hogy az a tuti, amit magam végzek el, de legalábbis ellenőrzöm.

- Sokat utazol a világban, aztán hazatérsz Budapestre, ahol születtél, ahol felnőttél. Mit jelent számodra Pest? Lecserélhető-e lelkedben egy másik városra?

- Semmiképpen nem cserélhető le. Nincs olyan nap, hogy egyáltalán ne szeressem, de néha nagyon dühös tudok lenni. Pest, nem létezik nélkülünk. Tehát ilyenkor magunkat szeretem, vagy magunkra vagyok dühös. Hiszen mi vagyunk azok, akik nem tartjuk eléggé tisztán, nem vigyázunk rá eléggé. És magunkra vagyok büszke, amikor azt látom, hogy bizonyos városrészecskék már milyen szépek lettek.

- Pestet, vagy Budát kedveled jobban?

- Inkább a pesti oldalnak vagyok a nagy szerelmese. A hetedik kerületben születtem, de ettől még nincs bennem más kerületek iránti féltékenység.

- Pest egyik ékköve a Vígszínház. Nagyobb hőfokon élted meg a vele való kapcsolatot azokban az időkben, amikor olyan bemutatóid voltak itt, mint a Képzelt riport... vagy A padlás?

- Érzelmeim a Víg iránt a múló idővel egyre erősebbek. Amikor a Képzelt riport idején idekerültem, még nem így volt. Sokan kívülállóként kezeltek, én pedig próbáltam hályogkovács módjára tenni a dolgomat. Aztán az évek során egyre szorosabbra húztam ezeket a szálakat, főleg lelkileg. Egyre inkább idetartozónak éreztem magam, egyre erősebben álltam ki a Vígszínház mellett és védtem, ha kellett. Engem érdekel a színház minden porcikája. Ismerem itt az összes tárat, az összes műhelyt. Itthon vagyok.

- Éreztél már meghatódottságot egy koncert alatt vagy a végén?

- Biztos volt erre példa. A közönség szeretete nagyon megható tud lenni. Hozzáteszem: ha az aznapi teljesítményeddel szinkronban van ez a fogadtatás, akkor megtermékenyítő, de ha érdemeiden felül vagy dicsérve, akkor eléggé zavarba kerülsz.

- Ha az Amadinda együttessel való alkotó kötelékre gondolunk, felmerül a kérdés, lassan a jazz felé veszed az irányt?

- Nem. Nagyon szeretem a jazzmuzsikát, de belőlem soha nem lesz jazzmuzsikus és soha nem is volt ilyen szándékom.

- A Magyar Dalnak méltó hagyományt teremteni viszont határozott szándékod volt.

- Igen. Ebben a szent pillanatban a Terasz hasábjain is kikiáltom a Magyar Dal Napját, amelyet minden év szeptemberének második vasárnapján ünneplünk szerte az országban. Mindenféle színpadokon, mindenféle zenékkel, mindenféle magyar dalokkal.

- Visszatérve a januári koncertre, a szigorúan felépített rendbe belefér az improvizáció?

- Naná. Abszolút. Nálunk ez az alapja az együttműködésnek. Ha nincsenek meg precízen az alapok, akkor nem tudsz szabadon játszani, mert arra kell figyelj, hogy leküzdd a feladatot. De ha álmodból fölkeltve, behunyt szemmel, összeragasztott ujjakkal is el tudod játszani a dalt, akkor szabad vagy.

- Valaha az Omega gigakoncertjét ugyanitt Jancsó Miklós rendezte. Az 1KONCERTet ki rendezi?

- Ilyen értelemben én. A filmes arculatnak Sárvári Enikő a gazdája, valamint Novák Péter a játékmester. Továbbá sok jó barát tanácsai, együttműködése révén áll majd össze a végleges produkció.

- Mondanál három jelzőt, amelyek reményeid szerint az est hangulatát jellemzik majd?

- Nem kérdeznél valami jobbat?

- Ok. Vidám koncertre készülsz?

- Igen. Örömzenélésre. Azt kértem, hogy legyenek a küzdőtéren állóhelyek is azok számára, akik bulizni akarnak. Legyen ez az est bulizós, nevetős, sírós, rockos, lírai, romantikus, zúzós, gondolkodós, álmélkodós és jó értelemben teátrális.
Ennyi jelző elég?

[Kiss Péter]

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
X. BÁBU Fesztivál

Bach-versenyművek a Capella Savariától

Emlékezzünk együtt Kara Tündére!

Vitáktól zajos forró fesztivált zárt Velence

Jubilál a Szebeni Műhely

70 éves a bábjátszás Békéscsabán

Magyar nap a Velencei Filmfesztiválon

Születésnapi levél - Paul Lendvainak

A 76. Velencei Filmfesztiválon fókuszban a szerzői film

2019 augusztus 20-i kitüntetések

Sajtószemle
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu