Dátum: 2019. október 19. szombat    Mai névnap(ok): Nándor


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

Oresztész a Nemzeti Színházban
Euripidész Oresztész című tragédiáját Alföldi Róbert rendezésében mutatta be a Nemzeti Színház. Alföldi felrobbantotta az eddigi színházi kereteket, végre bemutatta, hogy a sokat vitatott játszóhelyen is lehet minőséget produkálni, s egyben felmutatta a hazai színjátszás megújításának egyik lehetséges útját.
 
Alföldi olyan darabot választott, amely kortalan, amely példát mutat, tanulsággal szolgál az ókortól napjainkig. Euripidész Oresztésze hazai színpadjainkon ritkán játszott mű. Az elmúlt harmincöt évben mindössze öt rendező vállalkozott arra, hogy színpadra állítsa. Közülük egyedül Zsámbéki Gábor produkciója említésre méltó. Az ő rendezésében 1982 februárjában mutatta be a Nemzeti Színház Euripidész Oresztészét.
„Az egyre vadabbul elszabaduló indulatok, az egyre meggondolatlanabbul egymásnak feszülő ellentétek, a minden ismert erkölcsön túllépő radikális csoportok szaporodása különösen időszerűvé teszik a darabot” – nyilatkozta akkor e sorok írójának az egyik próbán Zsámbéki.
Alföldi most ugyanezeket tartja sorskérdéseknek, csak még újabbakkal toldja meg: mai életünk megbocsátásra képtelen éles helyzeteivel, a Molotov-koktélos megtorlás abszurditásával, a halálos ellenségeskedés elfogadhatatlannak tartott tényével, a múltban elkövetett bűnök ismételt megbosszulásával, s azzal, hogy semmi áron sem tudunk megbékélni. Ezeknek a nagyon is időszerű gondolatoknak a megszólaltatásához Alföldi most a tőle megszokott merészséggel új fordítást rendelt. Karsai György klasszika-filológus ógörögből nyersfordította a tragédiát, majd Térey János költő – az időmértékes verselés formáját szigorúan megőrizve – mai köznyelvünk fordulataival, kifejezéseivel műfordította az irodalmi alapanyagot bravúrosan. Aztán úgy gondolta, elég egy óra negyven percbe összesűríteni a tragédiát, mert különben nem érdekli majd a mai színházba járókat.

 
Alföldi egykor, a színház nyitó előadásában, Az ember tragédiájában mint a Lucifert alakító színész megtapasztalta e színház korlátait, most pedig rendezőként megpróbált ezen felülkerekedni és erényt csinálni a korlátokból. A díszletet tervező Menczel Róbert az Agamemnón palotája előtti teret fantasztikusan látványosan (egyik oldalon óriás tükörfallal), de a korhűségtől elszakadva mintegy kortalanná alakította ki. Ugyanakkor lehatárolta a hátsó színpadot, így segítvén a színészeket, hogy szövegük többnyire jól hallható, érthető legyen. A színpadon két kiégett katonai teherautó, körülöttük színes ruhafoszlányok tömkelege, mint egy erdei hajléktalanszálláson, a háttérben egy tűzhely (Alföldi korábbi rendezéséből, a Három nővérből), melynek a későbbiekben még komoly szerepe lesz.

 
Amikor elkezdődik az előadás, Élektra (Péterfy Bori) egy mai európai lány jelmezében (Gyarmathy Ágnes munkája) nagyon lendületesen, szinte hadarva zúdítja ránk a görög mitológia ismert vagy már elfelejtett alakjainak sorsát. Aztán megjelenik Oresztész (Rába Roland), és beindul a színházi gépezet: értjük és átérezzük a szereplők minden mondatát, cselekedetét. Napjainkban – Bertók Lajos halála óta – Rába Roland az egyedüli, ideális Oresztész. Hol pajkos, hol gyámolításra szoruló gyermek; hol infantilis sorozatgyilkos, hol intellektuális hős; hol morális válsággal, depresszióval küszködő, esendő ember. Engedtessék meg: én még ennél is többet képzelek Rába Rolandról: tök kopaszra borotválva, néha fejfedővel, néhány kilót ledolgozva magáról még intellektuálisabb is lehetne. De ez már afféle szőrszálhasogatás. Alakításának nagy erénye, hogy mindvégig bírja az iramot, uralja a nagyszínpadot. A kortárstánc frenetikus fenegyereke, Gergye Krisztián sokat dolgozhatott a színészekkel, mert nagyon pontosan teljesítik a koreográfus által megálmodott mozgást.

 
Cserhalmi György, aki a már említett, Zsámbéki rendezte előadásban játszotta Oresztészt, most szép gesztusként vendégként vesz részt az előadásban mint Meneláosz. Letisztult játékintelligenciával, tiszta, nyugodt beszédével hiteles alakítást nyújt. Akárcsak Blaskó Péter, Garas Dezső és László Zsolt. Egy phrügiait szólaltat meg nyolc-tíz percnyi humorosan fanyar monológjában Kulka János, ami aztán az előadás fénypontja. (Az viszont be kell vallanom, hogy a balkon jobbközép negyedik sorából, ahonnét kitűnően lehetett látni a színpadképet, nem mindent értettem Kulka monológjából – de ez már az én bajom.) Udvaros Dorottya mint Helené a tőle megszokott drámai erővel alakít.
Péterfy Bori Élektraként valószínűleg a későbbi előadásokban hozza majd azt a formát, amit elvárunk tőle.

 
Az argoszi asszonyok kara mindössze négy szereplőre (Csoma Judit, Murányi Tünde, Szalay Marianna, Gerlits Réka) redukálódik, de a Karvezetővel (Nagy Mari) mindvégig fontos szerepet töltenek be. Mintha az egykori lengyel piacra túrázó vásározók lennének, akiket rengeteg apró játéklehetőséggel ruház fel a rendező, melyek közül nagyon is magával ragadó, emberközeli a tyúk tollának fosztása, majd a húsleves-főzés rituáléja, végül a kész húslevessel való játék (a slusszpoént nem lövöm le). Zseniálisan megmagyarázza, megérteti az egész előadás napjainkhoz kötődő mondandóját, hogy tudniillik kik a gyűlölködés valódi vesztesei, akiknek gyógyírként készült a húsleves.

* Végezetül amolyan utóirat: Alföldi Róbert a premier előtt beavató színházi estet rendezett a Szépművészeti Múzeumban, ahol többek között a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói remek rögtönzésekkel igyekeztek segíteni, hogy közelebb jussunk a tragédia megértéséhez. A Nemzeti Színházban az előadás előtt a foyer különböző részein felbukkanva a hallgatók ebből a játékból adnak elő részleteket. Csakhogy a nézőtérre igyekvő, mit sem sejtő közönség nem tudja követni a szöveget. Jómagam ezt az előjátékot akár a még félig megtelt nézőtér több helyén, akár többször megismételve jobban el tudnám képzelni. A remekre sikerült beavató színházi este után telefonon beszélgettem a csepeli Jedlik Ányos Gimnázium igazgatójával, aki elmondotta, jó ötletnek tartaná, ha az Oresztész megtekintése előtt akár az iskolában, akár a színházban a gyerekek részt vehetnének egy ilyen „beavató szertartáson”.

 
Euripidész

Oresztész

Élektra - Péterfy Bori
Heléna - Udvaros Dorottya
Oresztész - Rába Roland
Meneláosz - Cserhalmi György m.v.
Tündareósz - Garas Dezső
Püladész - László Zsolt
Hírnök - Blaskó Péter
Hermioné - Tompos Kátya
Egy phrügiai - Kulka János
Apollón - Földi Ádám
Karvezető - Nagy Mari
Argoszi asszonyok kara - Csoma Judit, Murányi Tünde, Szalay Marianna, Gerlits Réka

Ógörögből fordította: Karsai György
Fordította: Térey János
Díszlettervező: Menczel Róbert Jelmeztervező: Gyarmathy Ágnes
Dramaturg: Vörös Róbert, Perczel Enikő
Koreográfus: Gergye Krisztián
Súgó: Sütő Anikó
Ügyelő: Géczy István, Lencsés István
A rendező munkatársa: Bencze Zsuzsa, Kolics Ágota

Közreműködnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves hallgatói:

Alberti Zsófia, Barabás Richárd, Farkas Dénes, Fehér Tibor, Földes Eszter, Juhász Lujza, Mohai Tamás, Molnár Áron, Ruzsik Katalin, Szatory Dávid, Tarr Judit

Rendező: Alföldi Róbert

Bemutató, 2008. november 21.

[Deák Attila ]

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
X. BÁBU Fesztivál

Bach-versenyművek a Capella Savariától

Emlékezzünk együtt Kara Tündére!

Vitáktól zajos forró fesztivált zárt Velence

Jubilál a Szebeni Műhely

70 éves a bábjátszás Békéscsabán

Magyar nap a Velencei Filmfesztiválon

Születésnapi levél - Paul Lendvainak

A 76. Velencei Filmfesztiválon fókuszban a szerzői film

2019 augusztus 20-i kitüntetések

Sajtószemle
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu