Dátum: 2020. június 2. kedd    Mai névnap(ok): Kármen, Anita


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

Márton László - Az állhatatlan
Az Egri Gárdonyi Géza Színház ritka, jelentős vállalkozásra készül: Márton László (fotó) nagyszabású Erdély trilógiájának második részét, Az állhatatlant viszik színre 2008. november 28-án. Az első rész, a tavaly bemutatott A nagyratörő pozitív visszajelzést kapott a közönségtől és elismerések sorát a kritikától és a szakmától, most októberben Nagy Fruzsina elnyerte a Kritikusok-díját a jelmezekért.
Többrészes, sokszereplős, történelmi tárgyú drámák bemutatására nagyhírű színházakban is egyre ritkábban kerül sor: hatalmas energiát, nagy kockázatot, és mindenek felett olyan kiegyensúlyozott társulatot igényel, olyat, amelyben az átlagosnál több a jelentős színészegyéniség, és amelyben sok a tehetséges fiatal, aki szívesen vesz részt sok energiát és kockázatot igénylő vállalkozásokban. Az egri társulat most ilyen, és Csizmadia Tibor ezért is mert vállalkozni a nagy kalandra, a második rész bemutatására.

Márton László
 
A nagyratörő tragikus és döbbenetes hatású záró képe talán még sok néző emlékezetében él: Báthory Zsigmond fejedelem látványos esküvőjét azon a virágokkal teleszórt vérpadon rendezik meg, amelyen a fejedelem volt híveit, későbbi ellenfeleit sorban lefejezték. Ezen aktus megkoronázása volt annak a korszak-váltó történelmi fordulatnak, melyben a törökbarát, viszonylag békében prosperáló Erdély a tizenöt éves háború nyomása alatt, két világbirodalom élethalálharca közepette és Zsigmond döntése következtében átáll a török oldalról a nyugati, keresztény oldalra.
A Habsburg császár unokahúgával kötött, „média-eseményként” prezentált esküvő különös, titokzatos fordulatot vesz Az állhatatlan nyitó képében: a feleség hiába várja újdonsült férjét, aki mindenfajta ürüggyel halogatja nemcsak a nászéjszakát, hanem a házastársi találkozásokat is. Még vészesebb előjel azonban, hogy a beígért nyugati segítség (ugyanúgy mint az első részben) elmarad, s a felbőszült török seregek már Erdély határait ostromolják. Zsigmond végső kétségbeesésében rettenetes és kockázatos tervet eszel ki: felszabadítja a székelyeket (akik tulajdonképpen a magyar urak „jobbágyai”), ezzel a gesztusával maga mellé állítja őket, s így váratlan és csodás hadi sikereket ér el. Ezért a sikerért azonban rettenetes árat fizet az ország: miután Zsigmond szinte a győzelem pillanatában visszavonja ígéretét a székelyektől, a magukra hagyott becsapottak fellázadnak, s a történelemben székely farsangként jegyzett rettenetes vérengzést hajtják végre a főurak és az ártatlan lakosság között. A bonyolult személyiségű, labilis idegrendszerű Zsigmond pedig, aki már a trilógia első részében is többször kihátrált a felelősség alól, sorsára hagyja rommá lett országát és üresen hagyva trónját eltűnik hívei elől „a ködben”. S ez az eltűnés a színpadon nem szimbolikusan, hanem valóban egy ködös, furcsán mulatságos jelenetben zajlik le.

Az állhatatlan Zsigmond történetét egy másik rejtélyes, romantikus szál fonja át: Jósika István, a fejedelem volt titkára, jelenlegi kancellárja, titokzatos jelt kap, hogy ő is Báthory vérből való, s így jogosult lenne a trónra. Zsigmond hatalmát tehát nem csak külső erők és belső bizonytalanságai veszélyeztetik (mint az első részben), hanem egy másik trónkövetelő felbukkanása is.
Árulás, vér, ármány, összeesküvés, meghökkentő sorsok és tragédiák sora teszi izgalmassá és nagyszabásúvá a trilógia második részét is, amelyben találkozhatunk sok, A nagyratörőben megismert különleges és érdekes szereplővel és további élet pályájukkal. S mindezen közben újra élvezhetjük Márton László egyedülállóan gyönyörű nyelvi bravúrjait, a költészet és az irónia mesteri elegyéből létrehozott színpadi dialógusait.

Radnóti Zsuzsa


Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Taub Jánosnak
Taub sosem fontoskodik, de kemény és játékos. Szolnokon olyan García Marquezt (a Száz év magányt) alkot a színpadon (Törőcsik, Garas, Mertz), hogy meghívják az előadást Bogotába, a szerző kolumbiai fesztiváljára. (Bodor Páltól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
Születésnapi levél - Taub Jánosnak

Nemeskürty István, a nemzet Tanár ura 95 éves lenne

Vetró-Rózner-Bereményi: Magyar Copperfield

Volt egyszer egy Nép (Nemzeti) Színház

Wisinger István – Egy elme az örökkévalóságnak

Húsvét - ahogy lehet

Egy-Másért… Felhívás

Rendkívüli támogatás a színházi világban

Gnandt J a Magyar Ezüst Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetésben részesült

Shahid Nadeem -

Sajtószemle
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu