Dátum: 2019. október 22. kedd    Mai névnap(ok): Előd


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

Sefi elment
A Magyar Színház megrendülten tudatja, 2008. augusztus 27-én, életének 78. évében elhunyt SCHÄFFER JUDIT jelmeztervező, Kossuth-díjas, Érdemes-, és Kiváló művész. A Magyar Színház Shäffer Juditot saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek.
Sefi - Schäffer Judit - elment, a hivatalos nevét csak plakátok és szerződések őrzik, mindenki Sefi-ként, a közelebbi barátok „Csumi”-ként szólították. A jelmeztervezők Nagyasszonya, a gyorsöltözések virtuóz kitalálója, a humor nagymestere távozott a kulisszák és varrodák világából. A jelmeztervezést a szakma nagyasszonyától, a legendás Nagyajtay Teréztől tanulta, aki a Nemzeti Színházból való távozása után utódjául javasolta. Így került a kétévi Magyar Néphadsereg Színházi (Vígszínház) ösztöndíjas, majd tíz év József Attila Színházi tagságot követően 1966-ban a Nemzeti Színházba.
A szakma minden csínját-bínját ismerte, amiben messze kimagaslott kollégái közül, a gyorsöltözések utolérhetetlen kitalálója volt. Első ilyen természetű emlékezetes tervezése a József Attila Színházban bemutatott, Id.Dumas-Planchon: A három testőrje volt, ahol Sinkovits Imre (18!) szerepet játszott ugyanennyi jelmezben.

A három testőr - Sinkovits A három testőr - Sinkovits
 
A három testőr - Sinkovits A három testőr - Sinkovits
 
A Nemzetiben, legendás sikerek fűződnek személyéhez. Arthur Miller Bűnbeesés után című darabjában Váradi Hédi – miközben Kálmán György két oldalas monológot mondott -, hét perc alatt, tizenhétszer (!) öltözött át. Sefi a próbák során szinte minden nap az ügyelőpult mellett, stopperrel a kezében jegyzetelt, hogy milyen legyen az öltözések sorrendje. Három öltöztető és két fodrász – mert volt paróka csere is – segítségével zajlottak az előadások, valódi példáját adva a színházi csapatmunkának.

Bűnbeesés után, Kálmán György - Váradi Hédi
 
Schäffer Judit egyik legemlékezetesebb tervezése, Madách Imre Mózese volt, amely a Nemzeti Színház, addig példátlan sikerű előadásává vált. Huszonhárom évad alatt, 486 előadást ért meg, nem kis mértékben – az addig nem látott fantasztikus jelmezeknek köszönhetően. A lejtős tér-színpadon valójában a jelmezek jelentették a valódi látványt, ez okozta e legnagyobb jelmeztervezői problémát is. A sivatagot jelképező lejtős-színen csúsztak-másztak a szereplők, Sinkovits Imre erős gesztusokkal emelte- és törte össze a kőtáblát, ezért nagy volt az esélye annak, hogy a néző a jelmez „alá lát”. Sefi naponta a próbát nézve - sokszor a szabászt maga mellé ültetve - jegyzetelt és találta ki a megfelelő megoldást.

Mózes - Áron jelmezterve
 
Mózes - jelenet
 
A jelmez és díszlettervezőkkel hálátlanul bánnak a színházi kritikusok. Jó esetben megemlítik egy-egy mellékmondatban a nevüket, pedig a színpadi látvány meghatározó a néző számára, különösen a „térszínpad” divatba jöttével, hiszen ilyenkor a jelmezben álló színész a „díszlet”.

SCHÄFFER JUDIT jelmeztervező (Budapest 1931. 01. 25. - 2008. 08. 27., férje Kézdi Lóránt díszlettervező volt.) az Iparművészeti Főiskola jelmeztervező szakán 1954-ben végzett Nagyajtay Teréz tanítványaként, majd két éven át a Magyar Néphadsereg Színháza (Vígszínház, a szerk.) ösztöndíjasa volt. 1956-tól a József Attila Színház, 1966-tól a Nemzeti Színház, 1987-től az Operaház vezető tervező művésze, 1991-től a Budapesti Kamaraszínház vezető tervezője volt. 1997-től ismét a régi Nemzeti Színház, 2000-től a Pesti Magyar Színház társulatának tagja, vezető tervezője.

1961-tól 1966-ig az Iparművészeti Főiskola jelmeztervezés tanára. Nagy szerepe volt a hatvanas-hetvenes években az úgynevezett "magyar jelmeztervező iskola" kibontakoztatásában. Tanítványa volt – mások mellett - Vágó Nelli és Jánoskúti Márta.
Művészetére elegáns formakultúra, karakterfestő készség, a legkülönbözőbb képző- és iparművészeti, népművészeti stílusok, eszközök adaptálása, ízlés, humor, irónia jellemző.

Mágnás Miska - tervek
 
A József Attila Színházban A három testőr mellett a Beckett, avagy az Isten becsülete, az Üvegfigurák, és a Chailott bolondja című darabok ruháit tervezte. A Nemzeti Színházban, majd a Magyar Színházban főbb munkái a Czillei és a Hunyadiak, a Mózes, Az utolsó utáni éjszaka, a Csongor és Tünde, a Kényeskedők, az Advent a Hargitán, A velencei kalmár, a Galilei, a Rosencrantz és Guildenstern, A szuzai mennyegző, a Karnyóné, a Romeo és Júlia, a Nagymama, Az ember tragédiája, A hattyú, A gyertyák csonkig égnek, a Vízkereszt, vagy amit akartok, A néma levente előadásainak jelmezei voltak. Az Operaházban opera és balettjelmezeket egyaránt tervezett. Többek között a Nabucco, a Háry János, a Traviata, Gounod Rómeo és Júliája, a Hunyadi László, a Salome, az Anna Karenina, a Trisztán és Izolda, A kékszakállú herceg vára, a Tannhäuser ruhái is az ő keze alól kerültek ki.
Sok más fővárosi és vidéki színháznak, szabadtéri színpadnak és külföldi operaháznak is dolgozott, s rendszeresen tervezett magyar filmek, - Húsz óra, Aranysárkány, A Pál utcai fiúk, Isten hozta őrnagy úr, Hangyaboly, Déryné hol van?, Anna Karerina -, televíziós játékok számára is.

Mágnás Miska - tervek
 
Egyéni és csoportos kiállításai:

Nemzeti Galéria, Műcsarnok, Bécs, Prága, Tokió, Újvidék, Várszínház

Kitüntetései:

Jászai Mari-díj 1971,
Érdemes művész 1975,
A Prágai Quadriennálé ezüstdíja 1975,
Az újvidéki nemzetközi kiállítás ezüstdíja 1979,
Kiváló művész 1985,
Erzsébet-díj 1991,
Kossuth-díj 1997,
Főnix-díj 2005.

Vízkereszt - tervek
 
Schäffer Judit távoztával, nemcsak egy kiváló jelmeztervezővel, hanem egy tüneményes, maga körül vidámságot teremtő személyiséggel lett szegényebb a kulisszák világa.

Csumikám, már hiányzol!

[Kadelka László ]

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
Hofi Best Of

X. BÁBU Fesztivál

Bach-versenyművek a Capella Savariától

Emlékezzünk együtt Kara Tündére!

Vitáktól zajos forró fesztivált zárt Velence

Jubilál a Szebeni Műhely

70 éves a bábjátszás Békéscsabán

Magyar nap a Velencei Filmfesztiválon

Születésnapi levél - Paul Lendvainak

A 76. Velencei Filmfesztiválon fókuszban a szerzői film

Sajtószemle
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu