Dátum: 2019. október 17. csütörtök    Mai névnap(ok): Hedvig


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

Kitüntetések 2008. március 15-e alkalmából
Ferenczy Noémi-díjat kiemelkedő iparművészeti, ipari tervezőművészeti tevékenység elismeréseként, tizenhét éve adományozzák, március 15-én tizenkét személy kaphatja. A kitüntetett igazoló okiratot és érmet kap, amely Kiss György szobrászművész alkotása, egyoldalas, Ferenczy Noémi domború arcképét ábrázolja. Rátkai Erzsébet jelmeztervező az első, aki a színház világából került a díjazottak közé.
 
Aki veszi a fáradtságot és végigböngészi Rátkai Erzsébet közel három évtizedes művészi tevékenységét, hihetetlenül gazdag életművet talál. Az ország jó néhány társulatánál tervezett jelmezt, fővárosban és vidéken, kőszínházban és szabadtéren, mindenfajta műfaji kötöttség nélkül. Egyaránt otthonosan mozog az opera, a prózai művek, az operett és a musical világában. Olyan, ma már klasszikusnak számító bemutatók egyik meghatározó alkotótársa, mint a Szörényi-trilógia - Atilla, István a király, Veled, Uram! A teljes képhez tartozik, hogy Rátkai Erzsit nem csak itthon kérték, kérik fel tervezésre a rendezők jelesei, számos külföldi meghívásnak is eleget tett, többek közt Pozsonyban, Bécsben, Oslóban és Torontóban.

Rátkai Erzsébet Ferenczy Noémi-díjas
 
Váratlanul ért a kitüntetés?

Nem gondoltam, hogy ilyen előítéletes közegben, mint a miénk, lehet nyerni, de most igazán nagyon örülök.

Honnan a színház iránti vonzalom?

Általános iskolás koromban keresztmamám vitt el egy ruhatörténeti kiállításra a Nemzeti Múzeumba. Hazatérve nekiláttam babát készíteni a lakásban található anyagokból, hogy utána ruhát varrhassak rá a múzeumban látottak alapján. Ezenkívül volt még, egy felejthetetlen „Szép Heléna” előadás Törőcsik Marival és Agárdi Gáborral. Ezután – bár még tettem egy kirándulást a szobrászat területére – már igazából soha nem is merült föl más választás, mint a színház.

Önálló alkotó egy jelmeztervező, vagy csak a rendező által meghatározott keretek között teremtheti meg a szabadságát?

Ha a rendező gondolata jó a darabról, az semmiképpen nem nyűgös teher. Élvezetes kapcsolódni egy okos gondolathoz. Az irányok csak megoldandó feladatként jelentkeznek, és ha jól értjük egymást, a szabadságom korlátlannak tűnik.

Melyik munkádra vagy a legbüszkébb?

Sokra gondolok szívesen, és tartom őket eredményesnek. Jól esik, ha jó ízlésű szakmai barátaim ismernek el, újabb munkákra felkérve, de még jobban, ha ezt ismeretlenül teszik olyan művészek, akikhez korábbi ismeretség nem fűz. Ezek közül nagyon jelentős a Ralph Koltaival való találkozás – aki évtizedekig volt a Royal Shakespeare Company vezető tervezője -, akit a mi szakmánk egyik legnagyobb alakjának tartok. A Prágában kiállított jelmezeim adták a lehetőséget, amelyek a Magyar Állami Operaház Nagy Viktor által rendezett „A vajda tornya” című előadásához terveztem. A Mester ismeretlenül szólított meg, és dicsérte meg a munkámat, majd bemutatkozott, és nem sokkal később meghívott a 80-ik születésnapja alkalmából a Londonba a Nemzeti Színházban tartott zártkörű ünnepségre. Ez az elismerés nagyon fontos nekem.

A makrancos hölgy - Kata A vajda tornya - Tarján
 
A Vidám Színpad repertoárjának javát a te neved fémjelzi. Melyik előadás a legkedvesebb számodra?

Nehezemre esik ezek közül kiemelnem bármelyiket, de mondjuk, legyen a „Figaro házassága”. Amellett, hogy nagyon jó előadás volt, úgy gondolom, hogy az általam ismert nem csekély számú megvalósult Figaro előadáshoz képest, sikerült egy olyan újabb összefüggésbe helyeznem a szereplőket a ruhákon keresztül, amilyet még más tervezőktől nem láttam.

A jó író általában színészben gondolkodik, amikor darabot ír. A jelmeztervező is a színészt látja maga előtt, amikor tervez?

Nagyon sok szempont befolyásolja a tervezőt munka közben, de a darabhoz közelítve én még egyáltalán nem gondolok se szereplőkre, se színészekre. Az előadás egésze jelenik meg előttem lassan, ködben haladva, látszólag nem fontos részletek, hangulatok, felületek mutatkoznak. Térben, időben minden keveredik. Próbálom bejárni azt az utat, aminek a végére minden látható lesz a képzeletemben. Ehhez kell a legnagyobb erőfeszítés, ez a munka legnehezebb része. Mindez a fejemben játszódik, még papír sincs előttem. Ezután körvonalazódnak a szereplők, lassan a színésszel eggyé válnak, s ekkor kezd fontos szerepet játszani a színész lénye, arányos fizikai adottságai. Erre komolyan lehet építkezni. Ekkor már a színész egyre jobban befolyásol, egyre jobban válik a végső forma a játszó színésztől elválaszthatatlanná. Sok vicces megoldásnak lehet forrása az adott színész és sok mindenben inspirál. Amikor azután az első beöltözés pillanatától elkezd úgy mozogni, viselkedni, ahogy a szerepe megkívánja, azaz a jelmezével együtt magára vette az alakítandó szereplő egyéniségét, úgy érzem, hogy nem dolgoztam hiába. Egyszóval nem könnyű, de nagyon érdekes munka, amit nagyon lehet szeretni.

Sok hűhó semmiért
 
Fantáziával, ügyességgel lehet-e valóban pótolni az egyre szűkülő anyagi hátteret?

Rövid távú, rossz gazdálkodással, ami tehetségre, társulatra, színházműködtetésre vonatkozik, rossz műsortervvel, nívótlan produkciókkal, szerény tudással létrehozott díszlettel, jelmezekkel nagy kárt lehet tenni. Úgy látom, az igazi nehézségeket a színházak maguk támasztják rossz döntéseikkel. Ellenpéldának tartom a Vidám Színpadot, ahol nem megengedhető, hogy ne legyen néző, mert a színház fő bevételi forrása az eladott jegy. A látogatottságot pedig jó előadásokkal érik el. Jól képzett szakemberek működtetik a színházat, és hozzák létre a jó előadásokat. Ha közvetlenül egy produkció anyagi kereteit tekintjük, természetesen van egy határa annak az összegnek, ami alatt nehezen lehet jó eredményt elérni a jelmezek terén, de a színház mindig is az alkotó fantáziára épít. Anyagimitációk létrehozását kívánja. Tűnjön gazdagnak és drágának egy anyag, de teremtsük ezt meg lehetőleg olcsón. A színpadon szabadon bánunk mindennel: anyagokkal, hatásokkal, és mindig új eszközöket keresünk. Akkor is - ha nem köt a pénz - az ötleteinkre építünk. Akkor is különleges megoldást keresünk, ha megtehetnénk, hogy drága anyagokból hozzuk létre a ruhát. Mindenek előtt a teremtő gondolat van és ez csodákra képes. Példaként említem a nemrég Veszprémben bemutatott Legyetek jók, ha tudtok című Nagy Viktor által rendezett sikeres produkciót, ahol jelentős előadás született nagyon kevés pénzből. A díszletet grazi tervező barátunk, Jasenko Conka tervezte. A sokhelyszínes díszletre szánható összeg 900.000,-Ft volt áfástól, az ötvenegynéhány ruháé pedig 800.000,-Ft, ugyancsak áfástól. Azonban a sok jó képesség jelenléte, a sok ambíció, a jó gondolatok összetalálkoztak - a csőddel küszködő színházban – a még ép lélekkel és tenni akarással megőrződött műhelyek maroknyi csapatával, s megszületett a siker: a jó díszlet és a jó ruhák. Még az irreálisan alacsony költségkeretet sem léptük túl. De hát akkor is takarékoskodni kell, ha ezt senki sem kéri, hiszen képesek vagyunk rá. Mert költekezni mindenki tud, de maradandót alkotni nagyon kevesen.

Szöktetés a szerájból
 
A szép és a szörny A makrancos hölgy
 
A premieren ritkán hajol meg a díszlet és a jelmeztervező, s a színikritikákban is gyakran csupán egy-két mondattal méltatják a munkájukat. Rosszul esik?

Nem szívesen töltöm az időmet reménytelen és javulást nem mutató helyzetek taglalásával. Tudomásul vettem, hogy elemző kritikák nem íródnak Magyarországon. Sokszor a nevünket is hibásan írják le. Bár ennek a kritikusi műveletlenségnek, hozzá nem értésnek és rosszkedvűségnek nemcsak a tervezők, hanem az egész produkció is áldozatául esik, mert az értékelhetetlen írások mindnyájunk munkájáról hasonlóan szólnak. Néha a plakátról is lemarad a nevünk, de ez talán legyen azoknak a gondja, akik így közelítenek az alkotótársaikhoz. Sok országban a színházvezetés büszkén vállalja művészeit, és a produkciók alkotói is örömmel veszik egymás tehetségét, amit aztán senki semmilyen helyzetben nem felejt el. Az összeadódó tehetség komoly rangot ad a közös munkához. (Hazudnék, ha tagadnám, hogy nem olvasgattam irigykedve a Jasenko Conka barátom tervezéseiről német és osztrák lapokban megjelent részletekbe menő, műértő, elemző kritikákat, de hát az még mindig egy másik világ.)

Kasimir és Karoline
 
Min dolgozol mostanában, illetve milyen feladatok várnak rád a közeljövőben?

A Szegedi Nemzeti Színház nagypénteken tartja Eisemann Mihály: Fekete Péter című operettjének bemutatóját, Horváth Péter rendezésében. Sok sikeres közös munka van már mögöttünk, jó hangulatban dolgozunk, bízunk abban, hogy a közönség elégedett lesz a produkcióval. Rögtön ezután kezdünk Puskás Tamással Shakespeare: A velencei kalmár című színművén dolgozni. A próbák április végén kezdődnek a Vidám Színpadon, a bemutató pedig immár hagyományosan a Keszthelyi Nyári Játékok keretében a Festetics-kastély parkjában lesz július végén.

Keszthelyre szinte hazajársz, hiszen A makrancos hölgytől a Vízkeresztig, valamennyi ott bemutatott Shakespeare-vígjátékot a te kosztümjeidben játszották. Otthon érzed magad Pesten, a Révay utcában is?

Igen. Szeretem a társulatot és szívesen dolgozom Puskás Tamással, akit az egyik legjobb ízlésű rendezőnknek tartok. Több közös tervünk van Nagy Viktor rendező barátommal is. Azután a nyáron szeretnék megtanulni autót vezetni, ami az országban már majd’ mindenkinek sikerült.

A kitüntetettek névsora

Kossuth-díj, Kiváló és Érdemes Művész-díj

[Kiss Péter]

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
X. BÁBU Fesztivál

Bach-versenyművek a Capella Savariától

Emlékezzünk együtt Kara Tündére!

Vitáktól zajos forró fesztivált zárt Velence

Jubilál a Szebeni Műhely

70 éves a bábjátszás Békéscsabán

Magyar nap a Velencei Filmfesztiválon

Születésnapi levél - Paul Lendvainak

A 76. Velencei Filmfesztiválon fókuszban a szerzői film

2019 augusztus 20-i kitüntetések

Sajtószemle
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu