Dátum: 2019. október 22. kedd    Mai névnap(ok): Előd


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

Magyarországi ősbemutató Egerben
Márton László: A nagyratörő című történelmi játékát mutatja be január 18-án az egri Gárdonyi Géza Színház, Csizmadia Tibor rendezésében. Irodalmi munkatárs: Radnóti Zsuzsa, a zene Melis László, a díszlet Csanádi Judit, a jelmez Nagy Fruzsina munkája. Báthory Zsigmondot Schruff Milán alakítja, az udvarmester szerepében ismét színpadra áll, az utóbbi időben rendezőként működő Szegvári Menyhért.
 
Márton László József Attila- és Mészöly Miklós-díjas drámaíró, műfordító, esszéista 1994-ben lett a Magyar Köztársaság Babérkoszorús írója, majd megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét, 2007-ben Márai Sándor-díjat vehetett át. A nagyratörőt 1992-ben a Kolozsvári Állami Magyar Színházban Parászka Miklós rendezésében mutatták be.

A szerző:

A NAGYRATÖRŐ
történelmi játék

1594-ben vagyunk, a tizenöt éves háború elején. A két hatalmas birodalom, a Német-Római Császárság és az Oszmán Birodalom szokásos háborúskodása sok országra kiterjedő élethalálharccá változik. Az Erdélyi Fejedelemség, mely eddig távol tartotta magát a háborútól, most parancsot kap a nagyvezírtől: az erdélyi hadak csatlakozzanak a török sereghez.
Erdély fiatal fejedelme, Báthory Zsigmond inkább hajlandó meghalni, semhogy a kereszténység (mai fogalmaink szerint: Európa) ellen harcoljon. A legbefolyásosabb főurak azonban pontosan látják a törökökkel való szembefordulás veszélyét. Azt is tudják, hogy török támadás esetén Rudolf császár segítségére nem számíthatnak. Körvonalazódik a terv: Zsigmondot le kell mondatni, helyette Boldizsár legyen a fejedelem.
A következő fordulat: újabb követelésekkel színre lép Ibrahim csausz, a nagyvezír követe. Bocskai István, a legrangosabb Zsigmond-ellenes főúr megérti: ha meg akarja védeni Erdélyt (és saját hatalmát), nincs más választása, támogatnia kell a fejedelmet.
Zsigmond bevonul Kolozsvárra, átadja a török követnek a hadüzenettel felérő nemleges választ. Politikai ellenfeleinek bocsánatot és bántatlanságot ígér, de szinte már ugyanebben a percben elkezdődnek a letartóztatások. A Rudolf császár unokahúgával tartandó fényes menyegzőre közvetlenül a nyilvános kivégzések után kerül sor; a menyegző alkalmából bemutatott ünnepi színjátékot a színészek a fűrészporral felhintett, virágokkal felékesített vérpadon játsszák.

Márton László

 
 
A rendező:

Komoly feladat ma történelmi darabot színpadra állítani, a történelemről szóló előadást létrehozni. A ma élő szerző azért nyúl történelmi témához, mert a mai korról akar valami fontosat elmondani. Nem mesekönyvet ír, és azt is el akarja kerülni, hogy öltönyös, aktatáskás királyok mozogjanak majd a színpadon. A történelmi szereplők karakterében, konfliktusaiban lát valami olyan - a mi korunkban is érvényes - problémát, amit nem az újsághír, de mélyebb összefüggések szintjén akar megjeleníteni.

A rendező dilemmája hasonló. Történelmi tablót mutasson-e be a színpadon, képeskönyvbe illeszthető figurákkal, vagy a mai közélet szereplőit vonultassa fel a történelmi darab ürügyén, parodizálva a körülöttünk lévő politikai helyzetet, lehúzva a drámát egy TV-kabaré szintjére. A két szélső felfogás között rengeteg árnyalat van még, formailag és tartalmilag egyaránt. A színpadra állító számára legfontosabb hogy tisztázza az előadás viszonyát a történelmi helyzethez. Mit mond nekünk az elmúlt kor, és ha ezt megértjük, valami többet megtudunk saját világunkról is.
Ha történelmi darab az előadandó mű, de már a múltban, száz, kétszáz évvel korábban vetette papírra a szerző, rögtön felmerül az előadás létrejötte során, hogy melyik kort figyeljük: Katona József korát, melyben megszületett a Bánk Bán, vagy II. Endre idejét, amikor a királyné elleni merénylet megtörtént. Itt kezdődnek a zavarok, és ilyenkor érezhetünk hálát mai szerzőnk iránt. Így tehát nem az a cél, hogy az előadás a máról szóljon, hanem, hogy értsük azt, ami akkor volt. Ez a megértés vezet el oda, hogy azonosságot érezzünk, hogy személyes tapasztalatainkkal vethessük össze a régmúlt eseményeit és a felismerés az, mely katarzisunkat, a néző katarzisát kiváltja.

Csizmadia Tibor

 
 
MAGYARORSZÁGI ŐSBEMUTATÓ
(a Gárdonyi Géza Színház változata)

Márton László

A NAGYRATÖRŐ
történelmi játék 2 részben

BÁTHORY ZSIGMOND, Erdély fejedelme - SCHRUFF MILÁN
BÁTHORY BOLDIZSÁR, Zsigmond unokafivére - BÁNYAI MIKLÓS
GÁLFFI JÁNOS, udvarmester, Zsigmond egykori nevelője - SZEGVÁRI MENYHÉRT
CARILLO ALFONZ, jezsuita, Zsigmond gyóntatója - GÖRÖG LÁSZLÓ
KOVACSÓCZY FARKAS, Erdély kancellárja - SATA ÁRPÁD
JÓSIKA ISTVÁN, Kovacsóczy titkára, Zsigmond bizalmasa - NAGY ANDRÁS
KENDI SÁNDOR, a legfőbb tanácsúr - BLASKÓ BALÁZS
BÁTHORY BOLDIZSÁRNÉ KENDI SÁRA - SZABÓ EMÍLIA e.h.
KOVACSÓCZYNÉ KENDI ANNA - NAGY ADRIENN
SENNYEI PONGRÁC, udvarmester Gálffi után - VAJDA MILÁN
ALESSANDRO CUMULEO, pápai nuncius - KELEMEN CSABA
FORRÓ JÁNOS tanácsúr - PÁLFI ZOLTÁN
KORNIS GÁSPÁR tanácsúr - VENCZEL VALENTIN
RAVASZDI GYÖRGY, asztalnok - TUNYOGI PÉTER
BOCSKAI ISTVÁN, Zsigmond nagybátyja - SAFRANEK KÁROLY
GESZTI FERENC mezei kapitány - MÉSZÁROS MÁTÉ
SIMONE GENGA, építész és orvos - HÜSE CSABA
IBRAHIM csausz - VÓKÓ JÁNOS
LÁZÁR ISTVÁN, a testőrség parancsnoka - SZÍVÓS GYŐZŐ
DEÁK GERGELY, jegyző - BALOGH ANDRÁS
UNGNÁD DÁVID, császári küldött - VÁRHELYI DÉNES
SÜVEG ALBERT, szebeni királybíró - FEHÉR ISTVÁN
KATONA MIHÁLY, kolozsvári főbíró - HORVÁTH FERENC
KÜLDÖNC - LISZTÓCZKI PÉTER
BENKNER MÁRK, szamosújvári alkapitány - TÓTH LEVENTE
UDVARHÖLGY Krisztierna főhercegkisasszony kíséretéből - DÉR GABI

valamint
CSIKY HAJNALKA (fuvola), KERTÉSZ KORNÉL (gitár),
KLEM DÉNES/PINTÉR KRISTÓF (ütő), SIPOS SZIMONETTA (ének) Díszlet: CSANÁDI JUDIT
Jelmez: NAGY FRUZSINA
Zene: MELIS LÁSZLÓ
Irodalmi munkatárs: RADNÓTI ZSUZSA
Súgó: SZECSKÓ ANDREA
Ügyelő: LUDÁNYI ANDREA
Rendezőasszisztens: D. KATONA MÁRIA

Rendező:
CSIZMADIA TIBOR

2008. január 18., péntek este 7

[k.l.]

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
Hofi Best Of

X. BÁBU Fesztivál

Bach-versenyművek a Capella Savariától

Emlékezzünk együtt Kara Tündére!

Vitáktól zajos forró fesztivált zárt Velence

Jubilál a Szebeni Műhely

70 éves a bábjátszás Békéscsabán

Magyar nap a Velencei Filmfesztiválon

Születésnapi levél - Paul Lendvainak

A 76. Velencei Filmfesztiválon fókuszban a szerzői film

Sajtószemle
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu