Dátum: 2019. október 23. szerda    Mai névnap(ok): Gyöngyi


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

Mindennapi erőszak
Magyarország a gyerekek tévés paradicsoma Európában, a hazai szülők ugyanis a legengedékenyebbek - derült ki egy felmérésből.De vajon hány éves koruktól ülhetnek először a tévé elé az európai gyerekek? Milyen műsorokat néznek velük közösen a szüleik?
Vajon hány éves koruktól ülhetnek először a tévé elé az európai gyerekek? Milyen műsorokat néznek velük közösen a szüleik? Melyik országban töltik a legtöbb időt a képernyő előtt a kicsik? Mitől tartanak a leginkább ezzel kapcsolatosan a szülők és hol a legszigorúbbak? És vajon igazából ki rendelkezik a távkapcsoló fölött: a gyerekek vagy a szüleik? Ezekre és más hasonló kérdésekre keresett választ egy kábelszolgáltató idei pán-európai televíziós felmérése. Magyarország a tévé előtt ülő gyerekek valóságos paradicsomának számít Európában: hazánk ifjai élvezik a legnagyobb szabadságot a távkapcsoló felett. Miközben a többi országban élő szülők a túl sok erőszakos és szexuális jelenetet tartalmazó műsorok miatt aggódva igyekeznek kézben tartani a távirányítót és több felügyeleti beavatkozást várnak el a médiahatóságtól, a magyarok a legkevésbé törődnek azzal, mikor és mit néz a gyermekük. Többek között erre világított rá a UPC megrendelésére 13 országban, hatezer szülő megkérdezésével végzett idei átfogó, pán-európai televíziós felmérés.

A legnagyobb európai kábeltelevíziós szolgáltató 2007-ben már negyedik alkalommal végzett az egész kontinensre kiterjedő felmérést a világ legnagyobb fogyasztói piackutató intézetével, a Research Internationallel együttműködésben arról, hogy az európai nézők mindennapi életében milyen szerepet tölt be a televízió. Az idei, a gyermekek tévézését és a felnőttek ezzel kapcsolatos hozzáállását vizsgáló felmérés eredménye szerint az európai szülők többsége (57%-a) a jelenleginél szigorúbb ellenőrzést tart kívánatosnak a tévéműsorok tartalma felett. Összességében csupán 3%-uk vélekedik úgy, hogy lazíthatnának a médiahatósági felügyeleten. A nagyobb mértékű beavatkozásra a válaszadók több mint háromnegyede szerint a tévés tartalmak túlzott erőszakossága miatt lenne szükség, de 56%-ban a szexuális jelenetek elburjánzása miatt is indokoltnak tartják ezt.

A tévés erőszak és szex a fő oka annak is, hogy a szülők kétharmada bizonyos műsoroktól eltiltja gyermekét. Zömében (74%) a szülők önállóan vagy a gyerekkel közösen döntik el, hogy mit nézzenek és mit ne, a látottakat pedig túlnyomó többségük (83%) kisebb-nagyobb rendszerességgel megbeszéli, együtt értékeli csemetéjével.

 

Tévézés szülői kontroll nélkül

A magyar családok azonban meglehetősen elütnek az európai átlagtól. A felmérés kimutatta, hogy Európa keleti felén a gyerekek általánosságban több szabadságot élveznek a tévéképernyő előtt, mint nyugaton. Hazánk pedig még a regionális mezőnyből is kiemelkedik. Miközben például Franciaországban a szülők 96%-a valamiképpen beleszól abba, hogy mi mehet a tévében, ha a gyerek is látja, nálunk a családok csaknem felében (47%) a gyermek szülői kontroll nélkül, teljesen egyedül határozhat arról, hogy mit néz meg. Ez természetszerűleg a gyerekek életkorának előrehaladtával egyre inkább így van, de jellemző, hogy már öt éves kor alatt is a kicsik 16 százaléka egyedül dönthet a tévézésről.

A többség kétévesen már saját tévét néz

Ez pedig azért is lehetséges, mert a hazai gyerekszobák több mint felében (56%) – Románia után a második legnagyobb arányban – külön tévékészülék található, s már az öt év alattiak közül is minden 5. gyerek akár önállóan is tévézhet a szobájában. Az európai átlag ezzel szemben 41%, de például a gazdag Svájcban csupán a családok 18%-ában van a gyerekeknek külön tévéjük. A magyar ifjak többsége (42%) legkésőbb kétéves korától, de 21%-ban már egyévesen vagy ennél is hamarabb a képernyő elé ülhet, és mindössze 7% azok aránya, akik csak négyéves koruk után nézhetnek először tévét. Németországban ez utóbbi arány 38%! Ez azért is meglepő, mert mindeközben a magyarok között vannak a legnagyobb arányban (több mint egyharmadnyian), akik bizony folyamatosan aggódnak, hogy gyermekük magára maradva olyan jeleneteket lát a tévében, amelyeknek a megtekintésével ők nem értenek egyet.

 

Csúcstartók napi három óránál is többel vezetnek...

A szülői engedékenység (vagy felelőtlenség?) eredményeként egész Európában a magyar gyermekek időznek a legtöbbet a villódzó képernyő előtt: kétharmaduk több mint másfél órát, csaknem egyharmaduk (29%) pedig három óránál is többet tölt naponta tévézéssel. Minél nagyobbak, annál többet maradnak, de nagyon korán kezdik: már a legkisebbek, az öt év alattiak közül is minden második túlszárnyalja a napi másfél órát. Az európai országok sorában ez egyedülálló teljesítmény. Svájcban például a nagy többség legfeljebb napi 90 percet tévézik és csupán a gyerekek 4%-a marad 3 óránál is tovább.

Nem oszt, nem szoroz

Tovább súlyosbítja a helyzetet – bár a kontinensen ez nem kirívó –, hogy a magyar szülők csaknem egyharmada soha vagy rendszeresen nem tévézik együtt csemetéjével, s a többiek is leginkább csak az ártalmatlanabb gyerekműsorokat, filmeket és szórakoztató adásokat tekintik meg közösen. Az otthonok 21%-ában pedig soha nem beszélik meg, mit is láttak a tévében. Az előzmények ismeretében nem csoda, hogy minden nép közül leginkább a magyar szülők gondolják úgy, hogy a tévé semmilyen negatív vagy pozitív hatást nem gyakorol a gyerekekre. Idehaza csupán a felnőttek harmada véli úgy, hogy a tévézés agresszívvá teheti a kicsiket vagy félelmet kelthet bennük. Más nemzetekhez képest a legtöbben a magyarok közül gondolják azt, hogy a médiafelügyeleten nem is szükséges változtatni, az úgy jó, ahogy van; de azért itthon is valamivel többen vannak, akik szerint több szigor is elkelne a műsortartalmak hatósági ellenőrzésében. A leginkább egyébként a franciák és a szlovákok szeretnének szigorítani, a románok, osztrákok és svájciak pedig enyhíteni a felügyeleten.

Mindent összevetve azért a magyaroknak is valamivel több mint a fele nyilatkozott úgy a felmérés során, hogy a tévézésnek kedvező hozadékai is lehetnek a gyerekek számára, hiszen az bővítheti általános ismereteiket és akár a nyelvtudásukat, nyelvértésüket is erősítheti. A legjobb gyerekműsorokat sugárzó csatornának a szülők idehaza a Minimaxot tartják (49%), melyet a ranglista elején még a Cartoon Network (44%) és a Jetix (11%) követ.

forrás: privátbankár.hu


Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
Hofi Best Of

X. BÁBU Fesztivál

Bach-versenyművek a Capella Savariától

Emlékezzünk együtt Kara Tündére!

Vitáktól zajos forró fesztivált zárt Velence

Jubilál a Szebeni Műhely

70 éves a bábjátszás Békéscsabán

Magyar nap a Velencei Filmfesztiválon

Születésnapi levél - Paul Lendvainak

A 76. Velencei Filmfesztiválon fókuszban a szerzői film

Sajtószemle
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu