Dátum: 2019. október 21. hétfő    Mai névnap(ok): Orsolya


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

A nagyratörő Egerben
2007. november 27-én megkezdődtek az egri Gárdonyi Géza Színházban, Márton László (fotó): A nagyratörő című történelmi játékának próbái, a szerző jelenlétében. A hazai ősbemutatót Csizmadia Tibor rendezi.
A szerző az olvasópróbán
 
Végre színre kerül az utóbbi évtized egyik nagyjelentőségű drámája, A nagyratörő című történelmi trilógia első, címadó része. A vállalkozás színhelye az Egri Gárdonyi Géza Színház, rendezője Csizmadia Tibor. Az irodalmi közvélemény már régóta, igazi súlyában és jelentőségében értékelte/ értékeli az 1994-ben megjelent művet. Néhány idézet az egyöntetű elismeréssel fogadott elemző, értékelő írásokból:
„ Ez a teljesítmény mind költői, mind szellemi értelemben –túl azon, hogy effektív a mindenkori nemzeti jelennek nyújt segítséget, ismerősen és ismeretlenül –rendkívülinek mondható. Nekem legalábbis „kötelező olvasmány”, az biztos. Egy kérdés maradt csupán: hol van a mai magyar színházban az a pont, ahol ez a szomorú drámai felismerés megközelítően is meg fog jelenni a Néző számára?” (Balassa Péter, 1994)
„Kínos lenne, ha ez a színpadi formátum sokáig e kötetben senyvedne. (Azért, hogy odakerült, köszönet a pécsi Jelenkor Kiadónak.) De van-e kapacitás az előadásra? Hol van ma olyan együttes, amely lezser mindennapisággal viseli a modern habitussal fölruházott reneszánsz karaktert? (…) Kihívás - ha a lehetetlené is -, amely elöl nem menekülhetünk. Különben nem illett meg a színházcsinálás joga.” (Koltai Tamás,1994)
„Az erdélyi ősbemutató óta (Kolozsvárott a textus első részét vitték színre), Márton drámája eleven kihívás és próbatétel minden hazai színházcsinálónak. Sokáig hiányoltuk színpadjainkról az új magyar drámát, hát most itt van előttünk, égszínkék borítóba zárva. A magyar színház erejét méri vagy gyengeségét mutatja, hogy mire megy Márton László nagyra törő ajánlatával.” (Kovács Dezső, 1995)

Márton László Csizmadia Tibor
 
Több mint egy évtizednek kellett eltelnie, míg egy magyarországi színház végre felvállalta ezt a kihívást.
Erdély vérzivataros története írásművek sorát ihlette a magyar irodalomban. Móricz Zsigmond Erdély trilógiájából az olvasó megismerheti Erdély felívelő korszakát Bethlen Gábor alatt, de hogy előzőleg milyen sötét és véres káoszba zuhant az ország, az Márton drámai trilógiájából sejthető meg, és az a Báthory Zsigmond fejedelem katasztrófák sújtotta évtizede ismerhető meg, amikor a két hatalom között vergődő Erdély a törökökkel kötött szövetséget felbontva átpártol a Nyugathoz, a keresztény Európához.”. Az író az elkészült trilógiáról: „…minél aprólékosabb hitelességgel próbálok rekonstruálni egy eseménysort. Egy nagyszabású történelmi kalandtól, attól kezdve, hogy Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem szembefordul a törökkel, addigi szövetségeseivel, egészen odáig a tökéletes káoszig jut, ami Erdély akkori pusztulásához vezetett….)

 
S mind e közben ez a shakespearei szenvedélyeket idéző, remek karaktereket felvonultató, költőien-irónikus jambusokban megfogalmazott színmű roppant erőteljesen beszél az örökké ismétlődő nemzeti, gondolkodási, szellemi konfliktusokról, az örökösen újratermelődő, kettéosztott országról, a fátumszerűen újra –és újra megjelenő megosztottságélményről és az együtt gondolkodásra való képtelenségről.
November 27.-én , az egri olvasópróbával Márton László műve (pontosabban a trilógia első, önálló része) elindult régen várt nagyra törő útjára.

Radnóti Zsuzsa

Márton László

A NAGYRATÖRŐ
történelmi játék 2 részben

BÁTHORY ZSIGMOND - SCHRUFF MILÁN
BÁTHORY BOLDIZSÁR - BÁNYAI MIKLÓS
GÁLFFI JÁNOS - SZEGVÁRI MENYHÉRT
CARILLO ALFONZ - GÖRÖG LÁSZLÓ
KOVACSÓCZY FARKAS - SATA ÁRPÁD
JÓSIKA ISTVÁN - NAGY ANDRÁS
KENDI SÁNDOR - BLASKÓ BALÁZS
BÁTHORY BOLDIZSÁRNÉ KENDI SÁRA - SZABÓ EMÍLIA e.h.
KOVACSÓCZYNÉ KENDI ANNA - NAGY ADRIENN
SENNYEI PONGRÁC - VAJDA MILÁN
ALESSANDRO CUMULEO - KELEMEN CSABA
FORRÓ JÁNOS - PÁLFI ZOLTÁN
KORNIS GÁSPÁR - VENCZEL VALENTIN
RAVASZDI GYÖRGY - TUNYOGI PÉTER
BOCSKAI ISTVÁN - SAFRANEK KÁROLY
GESZTI FERENC - MÉSZÁROS MÁTÉ
SIMONE GENGA - HÜSE CSABA
IBRAHIM csausz - VÓKÓ JÁNOS
LÁZÁR ISTVÁN - SZÍVÓS GYŐZŐ
DEÁK GERGELY - BALOGH ANDRÁS
UNGNÁD DÁVID - VÁRHELYI DÉNES
SÜVEG ALBERT - FEHÉR ISTVÁN
KATONA MIHÁLY - HORVÁTH FERENC
KÜLDÖNC - LISZTÓCZKI PÉTER
BENKNER MÁRK - TÓTH LEVENTE
UDVARHÖLGY - DÉR GABI

Szolgák, darabontok, olasz komédiások

Díszlet: CSANÁDI JUDIT
Jelmez: NAGY FRUZSINA
Zene: MELIS LÁSZLÓ
Irodalmi munkatárs: RADNÓTI ZSUZSA
Súgó: SZECSKÓ ANDREA
Ügyelő: LUDÁNYI ANDREA
Rendezőasszisztens: D. KATONA MÁRIA

Rendező: CSIZMADIA TIBOR

Olvasópróba: 2007. november 27. - Bemutató: 2008. január 18.


Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
Hofi Best Of

X. BÁBU Fesztivál

Bach-versenyművek a Capella Savariától

Emlékezzünk együtt Kara Tündére!

Vitáktól zajos forró fesztivált zárt Velence

Jubilál a Szebeni Műhely

70 éves a bábjátszás Békéscsabán

Magyar nap a Velencei Filmfesztiválon

Születésnapi levél - Paul Lendvainak

A 76. Velencei Filmfesztiválon fókuszban a szerzői film

Sajtószemle
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu