Dátum: 2019. október 18. péntek    Mai névnap(ok): Lukács


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

Nagy Endre elsiratása
Kíváncsivá tett Kárpáti Péter Búvárszínház – Nagy Endre kabaréja című párbeszédesének kivitelezése az Örkényben, a bemutató nézői közül ugyanis senki nem tudta elmesélni, mi történik a második részben. Szünetben ismerőseim, kartársaim megfutamodtak. Mi izgatta fel őket (és miért) egy színdarabban, ami Nagy Endre konferanszié és az első lábát Pesten megvető, magyarul beszélő kabarékísérletről szól?
Kárpáti azt nyilatkozta, hogy Nagy Endre csupán négy és fél évig létezett. A Teréz körúton állt a függöny előtt öt évig, az Andrássy úton Nagy Endre Cabaretje alatt újabb öt évig. További hat évig társigazgató Salamon Bélával a Teréz körúti színpadon. Tizenhat év. Nem rövid csillaghullás olyan mesterségnél, ahol a zöm nem él el az előadás végéig.
Nagy Endre jó újságíró volt. Jó író. Megírta a többi közt A kabaré regényét, ezzel ledönthetetlen emlékművet hagyott színháza után. (Kárpáti Péter is ezt tanítja az egyetemen.) Egyszersmind lerakta a hamis lábnyomot színháztörténetünk sivatagjában, elkábultan követik teatrológusok a mézeskalácsházhoz.
Kárpáti érzelmesen elsiratja a Nagy Endre nagy tehetségét, amit népszórakoztatásra herdált el. Kárpáti párbeszédei ékesek gazdag szókinccsel. Mintha sújtás-hímzés-fodor-bodor-vitézkötés-epolette, nőknek párta-csepesz-orton díszelegne, de a dúsan kivarrott ruhák meztelen testeket borítanának. Nincs a párbeszédek alatt másik, kimondatlan réteg. Nincs dráma, csak retorika. Novák Eszter úgy irányította színészeit, hogy a leírt szövegeket érvényesítsék erőből, szipogtatón, áldrámaian. Nem igyekszik senki megtölteni a szövegalattiakat. A darab másik értelmét. Az igazi értelmét. Beillesztenek a krónikába Nagy Endre kabarétréfákat is. Ellentromfként. A kabaré humora másnapra elfagy, művészi formája kicsámpul. A tréfák kompromittálóak.

 
Igaza annak van, aki meg tudja írni. És Nagy Endre üde csevegéssel meg tudta írni színháza működését. Amilyennek ő akarta láttatni. Félre is vezetett mindenkit. A siker mártírja lett. A humor áldozata. Kényszerűségből átengedte az elsőbbséget olyan íróknak, akikkel élemedetten ő készített sordíjas interjúkat a Színházi Életnek. Kárpáti Péter úgy fogta föl Nagy Endrét, mint Németh László tette önéletrajzivá Galileit, Apáczai Cserét, Gandhit. A tehetség és a becsvágy eltéréséből fakadó „tragédiára" összpontosított. A mi lehetett volna belőlem, ha nem csábít el az olcsó siker- fölösleges kérdésére? Nagy Endre sznob volt. Öntúlértékelő. Primadonnaian hiú. Szégyellte, hogy zengerájokban keresi pénzét. Olyan műintézetekben, ahol a köz-felfogás szerint a hölgyek szeretni tanítják az urakat. Civil a pályáján: beugrott konferálni tákolt színpadra, ott marasztalta a siker. Megmételyezte a taps. Senki nem fosztotta meg színházától. 1935-ben sem. Időnként fellázadtak színészei, akik elől elvitte a tejfölt (nemcsak a siker értelmében, de a kasszát is beleértve). A Bonbonniére Cabaret – a Teréz körúton – nem iszákos, léha malacbandából verődött össze, akiket Nagy Endre hiábavalóan noszogatott a magasabb értékek felé. A színészeket idegesítette, hogy megfeszülnek a színpadon, de a konferansziéről híres az intézmény. A konferansziét idegesítette, hogy ha nem lépett színre: színészein is nevettek, és nekik is sikerük volt. Pompás színészek voltak, invenciózus játékaikkal, nagy nevek, népszerűek gyűltek egy húron pendülő társulattá Kondor Ernő színházában – Mácsai igazgató cinikus, lélektelen kabaré-Lucifernek állítja be szegény Kondort, valahai vidéki színészt, aki föltalálta a berlini és a párizsi mixtúrájából a magyarul szemtelen pesti kabarét. Ismeretlenül, színháztörténeti értékétől kizsebelve szegényen fordult fel 1951-ben hetedik kerületi albérletében.

 
Az Örkényéknél játszott darabban figuráját összehabarták az anyagi ügyekben éles eszű Bálint Dezsővel. (Mácsai hamisan beszél, s mi rosszabb: hamisan nevet.) László Rózsit az édeskés drámai szendéből csípősen fanyar jellemszínésznővé érett Kerekes Éva adta. Egy Lola nevű (azonosíthatatlan) léha színésznét Szilágyi Katalin. Huszár (Pufi) Károlyt a karikírozás határait érzékenyen ismerő Debreczeny Csaba. Kőváry Gyula a zongorázni is tudó Vári-Kovács Péter az Ascher-Novák osztályból. Széles László toprongyban az arisztokratikus megjelenésű Máhr Gyulát, aki összetéveszthetően gróf Apponyi Albertet (vagy Tisza Istvánt) parodizálta a kabaréban. Sajó Géza gitáros énekest csőlakónak ruházottan Csuja Imre képviseli, néhány kiütközően maszkírozatlan, természetes mondatával. Medgyaszay Mimit Kerekes Viktória drámai belsővel elhitette. Máthé Zsolt ügyelő, titkár, kellékes, minden színháziba szerelmes rajongóként ügybuzogta egyetlen mondatnyi szöveg nélkül, beszédes tekintettel.

Nagy Endrét a főiskoláról kibocsátott Polgár Csaba bemutatkozó (fő) szerepként játszotta. A hórihorgas fiú a fiatal Keres Emilre emlékeztet. Rendezője – egyben osztályvezető tanára – kiállítja időnként a szín közepére mimikai monológok lebonyolítására. Polgár segítségkérően néz a közönségre, mentsük ki kétségbeejtő helyzetéből. Pályakezdő alakításáért minden fölmentést és részvétet megérdemel. Tekintsük meg nem történt balesetnek. Hámori Gabriella játssza három órán át szemrehányó, meg nem értő, nyakban lógó, mindenbe belebeszélő feleségét. Csak a szerző a megmondhatója, miért nem fojtják meg és forrasztják bele egy légmentes hordóba.
Legbántóbb az előadás színészellenes szemlélete. Nem arra gondolok, hogy színészkínzó szerepek: másszon ki a partra a játszó, ahogyan tud. Arról beszélek, hogy kispolgári szemléletű a játék. Lump, lusta, léha fráterek, próbáról korcsmába kívánkozó alkoholisták, gerinctelen hazugok, és céda lányok, mindenre kapható színésznék állanak szemben a rendesen szülő, adófizető polgári renddel. Nagy Endre is mire vihette volna, ha nem fogyaszt égetett szeszeket, nem hajszolja a sikert, nem csalja meg feleségét, hanem ül vidéki visszavonultságban összpontosítva az opus magnumra?
Nem lett volna Nagy Endre. Csak széplelkű dilettáns.

Forrás:mgp.szinhaz.hu


Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
X. BÁBU Fesztivál

Bach-versenyművek a Capella Savariától

Emlékezzünk együtt Kara Tündére!

Vitáktól zajos forró fesztivált zárt Velence

Jubilál a Szebeni Műhely

70 éves a bábjátszás Békéscsabán

Magyar nap a Velencei Filmfesztiválon

Születésnapi levél - Paul Lendvainak

A 76. Velencei Filmfesztiválon fókuszban a szerzői film

2019 augusztus 20-i kitüntetések

Sajtószemle
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu