Dátum: 2019. október 19. szombat    Mai névnap(ok): Nándor


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

Lendvay Márton, id. (1807. nov. 11. – 1858. Jan. 29.)
200 éve született Lendvay Márton énekes-színész, rendező, aki 1831-ben részt vett Balatonfüreden a Dunántúl első kőszínházának megnyitóján, és az első szót kimondta a Pesti magyar, a későbbi Nemzeti Színház színpadán 1837. augusztus 22-én, Vörösmarty az Árpád ébredése címszereplőjeként – az Előjáték a magyar színház megnyitása ünnepére – díszelőadásán. Haláláig a társulat tagja maradt.
Nagybányán született és már tizenhét éves korában csatlakozott. Fejér Károly vándortársulatához, s bejárta szinte az egész országot. Pesten 1831-ben lépett fel először. Ezután csatlakozott a Dunántúli Színjátszó Társasághoz és velük szerepelt az országgyűlés alkalmából Pozsonyban, 1833-ban. A délceg termetű, vonzóan széparcú színészt szép énekhangja operaszerepekre is alkalmassá tette. Első felesége Jeremiás Karolina színésznő volt.

 
Id. Lendvay Márton.Barabás Miklós kőrajza

A harmincas években Kassa, Kolozsvár és a budai Várszínház voltak fő állomáshelyei, de megfordult más vándortársulatoknál is. Második házasságát Győrben Hivatal Anikóval kötötte, aki a színpadon is rendszeres partnere lett. Közös gyermekük, Ifj. Lendvay Márton 1830. szeptember 14-én született Kolozsváron, aki szülei akarata ellenére lett színész. Feleségével együtt lettek alapító tagjai az első Pesti Magyar Színháznak. A társulat meghatározó, vezető színésze lett, akit az operaszerepeken túl, rendezésre is felkértek. Ennek köszönhetően lett a Nemzeti Színház (1840-től a hivatalos elnevezés) 1837. augusztus 22-i nyitó előadásának, Vörösmarty által írt Árpád ébredése címszereplője.
A prológusban Árpád-Lendvay kérdésére, hogy mi is az a színház, Költő-Egressy felelt:

„S e ház, az élet zajló iskolája,
Ez annyi hő érzelmek temploma.
Kész elfogadni vígat és komort,
Ifjat, leányt, a vénet, fiatalt,
Hogy őket a föld tündérségiről
Élet-hasonló játékban múlassa.”

 
Szerelmi jelenet a Pesti Magyar Színház színpadán 1838-ban. Vasquez Károly litográfiája.

Az alapító társulat fizetését az igazgatóválasztmányi gyűlés határozta meg. A színésznők listáján:
Kántorné állott az élen 180 váltóforint havi gázsival és évi egy jutalomjátékkal,
Lendvayné Hivatal Anikó 170 váltóforinttal és évi egy jutalomjátékkal,
Laborfalvi Róza 100 váltóforinttal és fél jutalomjátékkal,
Kovácsné, a kitűnő komika 100 váltóforinttal, a segédszínésznők 50 forint körül.
A férfiaknál: Megyeri Károly 160 váltóforint havi gázsival és évi egy jutalomjátékkal,
Bartha János, Lendvay Márton, Egressy Gábor, Fáncsy Lajos és Szentpétery Zsigmond 140-et, hasonlóan évi egy jutalomjátékkal. Telepi ugyanennyivel szerződött, jutalomjáték nélkül.
A Nemzeti Színház fennállása első évtizedében 11 Shakespeare- és 6 Schiller művet vet fel repertoárjára. Ezt az időszakot Egressy és Lendvay színészi rivalizálása jellemezte. 1848. március 15-én, „A közönség kívánatára” a Bánk Bán-t műsorváltozással tűzték műsorra. A rendező, és a címszerepet alakító Lendvay Márton volt.

 
Id. Lendvay Márton a Bánk Bán címszerepében. Barabás Miklós litográfiája.

(…)1980-ig semmiféle színháztörténeti forrás nem állt rendelkezésünkre az előadásról. Színlapot nem is reméltek a kutatók, hiszen darabváltozásról volt szó. Eredetileg Soullié francia szerző Két anya gyermeke című drámája szerepelt műsoron. Ezért keltett feltűnést, hogy néhány éve egy magángyűjteményből előkerült az a színlap, aminek létezését még csak nem is sejtettük.
Ki gondolt volna arra, hogy március 15-ike mozgalmas napján még új színlap kinyomtatására is jutott idő! A színlapokat mindig egy vagy két nappal az előadás előtt nyomták ki. Bajza József azonban szigorú és gondos direktor volt, aki engedett a politikai eseményeknek, de nem engedett a színházi rendből; a műsorváltozáshoz új színlapot nyomatott. Olyat, amely nemcsak azt hirdette feltűnően, hogy a darab a közönség kívánságára kerül színre, hanem azt is, hogy a nézőtéren kettős kivilágítás lesz. Ez a gyertyavilágítás idején, de még a gázvilágítás bevezetésekor is rendkívüli fényűzésnek, pompának számított, ami legfeljebb csak a király születésnapján vagy a nádor nevenapján volt szokásos. (A költségre utal a Nemzeti Színház fennmaradt pénzszedői naplója is, amely szerint március 15-én 25 forinba került a világítás, míg máskor mindössze 15 forintot tett ki.)

 
A Bánk Bán 1848. március 15-i színlapja

A színlap eredeti voltát számos nyomdatechnikai tény bizonyítja, csak össze kell vetni az aznapra kiadott első színlappal. Azonos a papír minősége, a Nemzeti Színház színlapjait nyomó Biemel nyomda betűi, s végül az a kis folytonossági hiány a magyar címer koronájában, amit szintén megtalálunk ezidőtájt a színlapokon mindaddig, amíg ki nem cserélik a sérült klisét. (…)
Hogy miért csak egy példánya maradt fenn ennek a Nemzeti dal, s Mit kíván a magyar nemzet? című első forradalmi sajtótermékek mellé kívánkozó nyomtatványnak? Talán, mert az idő rövidsége folytán kis példányszámban nyomtatták ki a cédulát. A szabadságharc bukását követően pedig sokan valószínűleg megsemmisítették példányaikat, mint a hogy a Nemzeti Színház már idézett pénztárkönyvének „Jegyzékek” rovatából is kikaparta később egy durva s ügyetlen kéz a pénztáros aznapi bejegyzését: „A szabadság első napján.”
(György Eszter)

 
Az eskütétel jelenete Jókai Mór Dalmaa című drámájából. Nemzeti Színház, 1852. nov. 27. Udvarhelyi Miklós mint Táltos, id. Lendvay Márton mint Elemér, Jókainé Laborfalvi Róza mint Dalma, Szentpéteri Zsigmond mint Oldamur. August Alexius Canzi litográfiája.

Lendvay tagja volt a Nemzeti, majd az Ellenzéki Körnek, a forradalom idején nemzetőrnagy. 1849-ben követte a kormányt Debrecenbe is. 1850-ben „drámabíráló választmány kezd el működni a színházban, amelyhez egy év mulva csatlakozik Jókai Mór és Vörösmarty Mihály. A „széptant” báro Kemény Zsigmond, Czuczor Gergely, Csengery Antal és Egressy Gábor képviseli. A”színirodalmat” Jókai Mór, Nagy Ignác, Szigligeti Ede és Vahot Imre, „színészetet” pedig Lendvay Márton, László József, Szentpéteri Zsigmond és Szigeti József.
Nemcsak színház(ak) „első”-je, rendezőként első, aki egy fennmaradt ügyelőpéldány tanúsága szerint, rendezői bejegyzéseket tett a szövegkönyvbe.

 
A zongorajelenet Czakó Vilmos Végrendelet című drámájából. Nemzeti Színház 1845. aug. 21. Laborfalvi Róza, a későbbi Jókainémint Gróf Alpáriné, id. Lendvay Márton mint Gróf Táray Béla, Komlóssy Ida mint Antónia. Tyroler József acélmetszete.

1854. január 31-én volt utolsó fellépése a Nemzeti Színházban – Lord Rochester, Birch-Pfeiffer: A lowoodi árva. Agyvérzést kapott és többet nem lépet fel. Szülővárosa már 1844-ben díszpolgárrá választotta. Kiváló fizikai adottságai –magas karcsú termet, csengő hang – és alakítókészsége révén a magyar romantika eszményi hősszerelmese volt. Szerepkörét mindvégig megőrizte, pályája végén nagy tragikus hősöket is alakított.

 
Jelenetképek Nagy Ignác Tisztújítás című vígjátékából. Fuchsthaller Alajos színezett acélmetszete.

”Ércz szobra a nemzeti színház előtt, egy kis virágoskert közepén áll. A virágok emlékeztetnek rá, ki a szív virágait, a szerelmet, a színezés oly gazdag pompájával, oly sokféle vegyületével, s a benső élet és halál annyi bűverejével tudta festeni; de emlékeztetnek azok kegyeletére is, kiknek az emlék köszönhető; mert hiszen hazánk virágai, lelkes hölgyei emelték a szobrot.”
(Szigligeti Ede Lendvay Mártonról, 1870)

 
A Nemzeti Színház színészei Festecsics Andor igazgató társaságában, a színház bérházának udvarára áthelyezett Lendvay-szobor körül, az 1890-es évek végén. Ismeretlen fényképész felvétele.

A szobor a színház százéves évfordulóján a Blaha Lujza téri Nemzeti (Nép) Színház mellé került, a Corvin áruház felőli oldalra, majd annak fölrobbantása után a Bajor Gizi Színészmúzeum kertjébe. Lendvay Mártonról utcát neveztek el, ahol egy későbbi pályatársáról elnevezett - Ódry Árpád Otthonban -, még későbbi, idős pályatársai laknak.

Végig játszottad magad
Százféle alakban,
Míg szívednek örök képe
Az egy haza volt

(Sárossy Gyula verse, Lenvay Márton sírfelirata a Kerepesi temetőben.)

Felhasznált források:
Pukánszkyné: A Nemzeti Színház százéves története,
A magyar színészet nagy képeskönyve (1985 Corvina Kiadó)
Magyar Színháztörténet 1790-1873, (1990 Akadémia Kiadó),
Régi magyar színlapok (Magyar Színházi Intézet),
Magyar Színházművészeti lexikon (1994 Akadémia Kiadó),
Színháztörténeti képeskönyv (2005 Osiris Kiadó).

[Kadelka László]

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
X. BÁBU Fesztivál

Bach-versenyművek a Capella Savariától

Emlékezzünk együtt Kara Tündére!

Vitáktól zajos forró fesztivált zárt Velence

Jubilál a Szebeni Műhely

70 éves a bábjátszás Békéscsabán

Magyar nap a Velencei Filmfesztiválon

Születésnapi levél - Paul Lendvainak

A 76. Velencei Filmfesztiválon fókuszban a szerzői film

2019 augusztus 20-i kitüntetések

Sajtószemle
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu