Dátum: 2019. október 17. csütörtök    Mai névnap(ok): Hedvig


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

Vágó Nelly hetven éve született
A Tavaly elhunyt Vágó Nelly most lenne hetven éves. A nagyszerű jelmeztervező „Színházi viselt dolgaink” című, 1997-ben megjelent kötetéből idézve emlékezünk Rá.
Gondolatok egy ritka mesterségről, mely a színpadi látványért munkálkodik

Múló pillanat, illanó varázs a színház, néhány órás önfeledt játék, művészek sziporkázó tűzijátéka. Igaz játék szerelemről, halálról, erényekről és gazságokról, érthető nyelvű párbeszéd a nagyérdemű közönséggel, színes mozgóképbe foglalt valós álom.
A színpadokon elhangzott szó, a tűnő látvány évezred óta gazdagítja népek, nemzetek kultúráját, része annak. A színházban együtt van írói mondanivaló, előadói individuális ábrázolás, dramaturgiai értelem, látványba tömörített képzőművészet, díszlet és jelmez.
A színházi előadásban minden a nézőt szolgálja, hiszen ere vállalkoznak a társulatok, hogy gondos és összehangolt munkával teremtsék meg a választott mű maradéktalan élvezetét. Fáradozásuk fizetsége lehet siker vagy bukás, az önmaguk választotta szolgálat folytatódik, mert ezért tanult mesterséget, erre a küldetésre vállalkozott minden résztvevő.

Kevesek által művelt mesterség a jelmeztervezők szakmája. Tanult kollégáimmal úgy alkotunk, hogy amőbaként bővülünk a képző- és iparművészet irányába, plasztikus formákat konstruálunk, értő mesterek nagyműhelyeiben hozzuk létre az előadások öltözetét, kiegészítő kellékeiket. Ha a díszlet a színpad architektúrája, akkor a jelmez az abban mozgó mobil design, alkotó része az összképnek.
A színész öltözete olyan gúnya, mely segítő eszköze a karakterformálásnak, képi elem, színfolt, mozaik egy állandóan változó kompozícióban.
Selyem, bársony, puha posztó, lágy bőrkelme és kemény páncél, tollas föveg, festett orca, dús paróka, pödrött bajusz, hetyke műorr, villanó tőr alkot jelzett mezt, korhű kosztümöt, jelmezt. Régmúlt korok képei éppen úgy elevenednek meg a színpadokon, mint napjaink viseletei, noha a képzett tervező nem másolója történelmi korok divatjának, nem divatdiktátora napjaink ruháinak. Játék alkotó résztvevője, előre kigondolt színpadképek komponálója a tervező.

Vágó Nelly: Színházi viselt dolgaink
-Történetek viseletekről, művészekről, művekről, a színpadi látványról- (megjelent 1997.)

A könyv borítója
 
Ezt bizony Ádámtól-Évától kell kezdenem!

(…) A paradicsom megjelölt fájáról a kígyó a tudás almáját kínálja. Madách tragédiája a történelmi „divatbemutató” éppen ugyan nem tiltott látványlehetőségét ajánlgatja a tervezőnek. A Tragédia kőkemény munka, sok a szereplő, évezrednyi az áthidalt történelmi idő. Zichy Mihály olyan grafikákat alkotott e műhöz, hogy mércét teremtett kései utódai számára. Goethe Faust-ja éppen olyan nyomokat hagyott a drámaíróban, mint amilyen iránymutatásokat adhat az ember tragédiája színrevivőinek.
A mű szövegét számtalanszor „korszerűsítették”, rövidítették, alakították át, de a színek szerkezeti rendjén változtatni nem lehet. Ezeken épül a dráma tartószerkezete, mondanivalójának lényege, a legnagyobb utazás, időben és térben. Madách művét csak így, vagy úgy lehet színrevinni, ekkora, vagy akkora színpadon, de a történet egészét el kell mondani. Megszámoltam, tizennyolcszor mondtam én is el. (ebből tizennégy alkalommal a szerk. is részt vett.) Más-más rendezőkkel, remek Évákkal és Ádámokkal, játékmester Luciferekkel, ezernyi igen fontos epizodistával.
Még azt az állítást is meg merem kockáztatni, hogy nehezen lehetne a magyar színjátszók közül egyet is találni, aki a Tragédia valamelyik szerepét ne játszotta volna.

Madách Imre Emlékérem birtokosaként gondolkodom arról, hogy éppen ez a remekmű tanított meg a tér dimenzióira. A szegedi Szabadtéri Játékok nagyszínpadán – Vámos László, Szinetár Miklós rendezéseiben – kitárulkozott, - Pethes György veszprémi – Paál István szolnoki rendezéseiben a kőszínház tereiben a kamara színpad méreteire szűkült, - Major Tamás Brook-ra utaló felfogásában az előző kettő közé helyezkedett a mű. Ránki György, Vámos László opera feldolgozásában tragédia, opera, tánc és pantomim kamaradarab felfogás készült.(…)

Kámán György - Az ember tragédiája (1964) Bubik István-Tóth Éva Az ember tragédiája (1983)
 
Első sor: Keserű Ilona-Major Tamás-Vágó Nelly-Tatár Eszter-Székely Gábor, A vizsgálat stáb fotója (1967)
 
(…) Vámos László és Székely László egy közös díszletében egy félgömb formájú színpad közepén állt a forgó „fődíszlet”. Ennek sok funkciója és jelentése volt. Többek között Éva gyorsöltözését is ebben bonyolította le. Akkor és éppen egy olyan Évát rendezett Vámos László, aki szinte mezítelen kebleivel is színre lehetett állítani az édeni színben. A bajt az okozta, hogy a technika akkori és igen magas szintjén a forgót – a belsejében izzadó, kultúrára és egy kortyra szomjazó – kiskatonák forgatták kézi erővel. A jóizlésű és erőtől duzzadó fiatal hadfiak szeme nem a mozgásukat irányító lámpán függött, inkább minden idők eszményi Évájának elővillanó és mezítelen bájain. A forgódíszlet vagy állt vagy úgy pörgött, mint a sistergős istennyila. Nem éppen a rendezői követelmények szerint.
A bemutatón, az édeni szín gyorsváltása alatt egy fájdalmas nyögés hangja hallatszott. A legkíváncsibb kiskatona lába szorult a szerkezet alá.
Szörnyűség! Az orvos a sebet kezelte a takarásban, a gyönyörű Évának egy kedves simogatása hozott gyors és fájdalommentes gyógyulást. (…)

(…) Melege lehetett Kálmán Györgynek is, amikor Major Tamás Brook mintájára egyszerűsített Luciferje egy szűk, sötétlila bőr gúnyában kísérte útján az első emberpárt. Előadások után úgy vágták le sokszor a csuromvíz kosztümöt viselőjéről, mint orvos a gipszkötést. Nem ez volt a legjobb ötletem eben a darabban.

(…) Egy régebbi Lear király előadás maradt meg emlékezetemben, két okból. Először azért nem felejtem, mert az angol Királyi Színház Pazar előadását láthattam, másfelől arra gondolhatok vissza, hogy a színházból hazafelé autóbalesetet szenvedtünk, amit szerencsésen túlélhettünk.
Marton Endre (rendező, a szerk.) is ott ült a nézőtéren és elhatározta, hogy itthoni körülmények között is példát mutatunk a világnak. Akkoriban éppen olyan nagyságokból állt a Nemzeti színészgárdája, mint a 6:3-as aranycsapat. Elemeztünk, értékeltünk, értelmeztünk. Marton meghívta Jozef Svobodát a díszletek tervezésére. Engem az angolok lenyűgöztek, így lázas munkába kezdtem, ontottam a vázlatokat a Lear-hez. Talán bele is találtam a járható útba. A lényegre szorítkoztunk, csak azt jeleztük, amit kellett, azt is úgy, ahogy a mű megkövetelte. Minden egyszerű volt, a tér, a látvány a mű mondanivalójának úgy volt alárendelve, hogy azt generációkon át lehetet követni. Több jel arra mutatott, hogy világszínházat csináltunk. Básti Lajos (fotó-1964) – a címszerepben – Major – Gloster-ként – Kálmán György a Bolond szerepében már akkor biztosította későbbi státusát az égi Globe-színház világválogatottjában. Törőcsik Mari Cordéliája pályája egyik nagy alakításaként emlékezetes. (…)

(…) Műhelymunkára jó példa: Peter Weis darabja, a „Jean Paul Marat üldöztetése és meggyilkolása, ahogy azt a charetoni elmegyógyintézet színjátszói előadják de Sade márki úr betanításában” – igen rövid című alőadása.

Váradi Hédi - Kámán György, Marat (1966) Sinkovits Imre - Kálmán György, Marat (1966)
 
Jelmez terv - Marat (1966)
 
Marton Endrével tanulmányoztunk ideggyógyászati ápoltakat, többek között feltételezhettük, hogy boldogabbak mint mi. Kálmán György ellenállt annak, hogy egy fadézsában töltse az előadást, azután grandiózus alakítást kerekített feladatából. Váradi Hédível dolgunk szerint, egy általunk fontosnak vélt dramaturgiai megoldáson törtük a fejünket. Corday Sarolta a nyílt színen szerez be egy tőrkést Marat meggyilkolásához.
A rendező Marton Endre egyre türelmetlenebbül követelte a fegyverárust a színpadon. Hédi színésznőként, jómagam zugügyvédként húztuk az időt. A megoldás egy kicsit hosszú időt követelt a kivitelezőktől.
A főpróbák előtt elfogyott a türelem, de elkészült a megoldás. Az ominózus jelenet előtt Marton már éppen követelőzni kezdett, amikor Corday Sarolta – a színpadon – odalépett egy keszeg és ösztövér ápolthoz, és nem kis megrökönyödésre mély fiókokat húzogatott ki annak mellkasából, horpadt hasából. Innen választott a gyilokra fegyvert, majd azt magasra emelte. A rendező boldogan megszakította a próbát és összecsókolt mindkettőnket. Később a nézők is hasonló ovációban részesítették Salvator Dalitól kölcsönzött ötletünket. Jó mulatság, női munka volt! (…)

Az operaház fantomja (2003)
 
 
(…) Igen fontosnak tartom, hogy felhívjam a figyelmet arra a gyakorlatra, ami Seregi László munkáját kíséri. A próbákon ott szorong a szakma színe-java. A rendező tisztessége, hogy láthatóvá teszi munkája módszereit, folyamatát, vívódásait. Aki ebbe beleláthat, egy polihisztor mindenre kiterjedő igényességét tapasztalhatja. Megfeszített munkájában az emberi kapcsolatok mikéntje meghatározó, óriási energiákat áldoz a közvetlen jóviszony megteremtésére. Annyi a póz-máz rajta, amit a színház megkövetel, nem több. Akit maga mellé enged, könnyű helyzetbe hozza, mert csak inaszakadtáig kell dolgoznia, csak tökéletest hozhat létre és ki kell bírnia a siker minden megpróbáltatását.
Az ilyen és hasonló alkotói magatartások teremnek rózsákat, száraikon apró tüskékkel, amiket Seregi jó előre, ha kell utólag eltávolít a csokorból. (…)

[Kadelka László]

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
X. BÁBU Fesztivál

Bach-versenyművek a Capella Savariától

Emlékezzünk együtt Kara Tündére!

Vitáktól zajos forró fesztivált zárt Velence

Jubilál a Szebeni Műhely

70 éves a bábjátszás Békéscsabán

Magyar nap a Velencei Filmfesztiválon

Születésnapi levél - Paul Lendvainak

A 76. Velencei Filmfesztiválon fókuszban a szerzői film

2019 augusztus 20-i kitüntetések

Sajtószemle
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu