Dátum: 2019. október 23. szerda    Mai névnap(ok): Gyöngyi


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

Andocsi Művészeti Napok
A Somogy megyei településen első alkalommal rendezik meg az Andocsi Művészeti Napokat. Az ingyenes művészeti fesztivál programjának középpontjában a színházi előadások állnak, de a szervezők hangsúlyt fektetnek a táncelőadásokra, koncertekre és gyermekprogramokra is, az országos műemlékvédettség alatt álló barokk templomban, illetve annak kertjében. 2007. július 27-29.
 
Amikor 2006 tavaszán úgy hozta az élet, hogy a számomra már régóta ismerős Balaton parti településeket Somogyban egy-két hét alatt felkereshettem, rendkívül igazságtalannak éreztem a települések közötti eltéréseket. A Balaton partján található üdülőövezetben sokkal jobb szellemi és anyagi infrastruktúrával találkoztam, mint a parttól néhány kilométerrel beljebb, a somogyi dombok között megbújó festői szépségű falvakban. Rádöbbentem, hogy a belső somogyi kisfalvakban élőknek éppen úgy szükségük van kulturális élményekre, mint a Balaton partján fekvő falvak lakóinak és a Balatonhoz érkező turistáknak. Amikor Zichy Mihály, Berzsenyi Dániel, Kunffy Lajos múzeummá lett házaiban jártam, rendkívül intenzíven éreztem a táj egyediségét és az itteni emberek lelkében élő, szinte génjeikbe kódolt különleges hazaszeretetet. A falvakban tett látogatások felerősítették azt a bennem már korábban is felmerült gondolatot, hogy a somogyi falvakat be kell vonnunk az ország vérkeringésébe.
Így fogalmazódott meg az Andocsi Művészeti Napok gondolata, az hogy valami olyan kulturális rendezvénnyel lepjük meg a somogyiakat, amellyel nem csak láttatják magukat, de ablakot nyitnak a nagyvilágra is. Aki július 27 és 29 között Andocsra látogat azon túl, hogy bepillantást nyer hazánk egyik kulturális ékszerdobozába, a nagyvilágra is tekint. Minden ínyencnek, pihenésre és szórakozásra vágyónak, magyarnak és külföldinek egyaránt ajánlom, hogy tekintse meg a www.andocsinapok.hu oldalon található programot és ha az jut eszébe, hogy „na, ezt megnézném” vagy „meghallgatnám”, akkor ne tétovázzon: jöjjön el az Andocsi Művészeti Napokra.

Csepeli György

 
Fesztiválrajongók!

Bevallom, szeretek fesztivált alapítani. Annak idején, éveken át nagy lelkesedéssel látogattam az akkor frissen megrendezett kapolcsi napokat, amely azóta országos hírűvé terebélyesedett. S amikor jó sorsom és országjáró kedvem egyszer elvetett Nógrád megyébe és egy kis faluban, Terényben fölfedeztem az akácliget közepén megbújó szabadtéri színpadot meg az AKOL-Istállógalériát, úgy éreztem, ez ideális helyszín egy sokféle művészeti ágat felölelő kis színházi fesztiválnak. Azóta négy év telt el és Terényben immár negyedik éve zajlanak nagy sikerrel a Terényi Színházi Napok. A különlegesen jó hangulatú programsorozat híre Somogyba is eljutott, ahol Csepeli György szociológus - aki a somogyi táj szerelmese – úgy gondolta, hogy az itt élőket is meg kellene örvendeztetni valami hasonlóval. Elképzelése az volt, hogy azoknak is legyen egy fesztiváljuk, akik ezen a tájon szomjaznak a kultúrára, szeretnének esténként koncertet hallgatni, színjátékban gyönyörködni, gyerekeikkel együtt jól érezni magukat három napon át.

 
Terepszemlére indulván, engem is megejtett a somogyi táj szépsége és rátaláltam Andocsra, mert a község híres barokk templomának gyönyörű környezete, hűs lombú ligetében a kis szabadtéri színpad, az altemplom kamaraszínpada ideális helyszínnek mutatkozott. Amikor a község utcáin sétáltam és beszélgetésbe elegyedtem néhány itt élő emberrel, egyértelművé vált, hogy a remek környezeten kívül az andocsiak egyedülálló nyitottsága és vendégszeretete is különleges adottságúvá teszi a falut. Csepeli György, az ötletgazda, aki a fővédnökséget is vállalta, minden segítséget megadott, hogy a fesztivál megvalósulhasson. Így tehát lelkesen hírül adom : új fesztivállal gazdagodott Magyarország. Most éppen Somogy megyében. Pontosabban: Andocson!
Az előkészítés és műsorválogatás egyetlen szempontja a minőség volt! Hiszen sörfesztivál, lepényevő verseny, gulyás-party, ócska bóvlik kirakodóvására sok helyen található. Ezért mi csak olyan előadásokat, koncerteket, gyermekdarabokat hívtunk meg, amelyek megállják a helyüket akár a Művészetek Palotájában is (pl. Lippai Andrea flamenco-estje) vagy az EGY KISS ERZSI ZENE, amely különleges hangzásaival Budapesten is tömegeket vonz. Szilágyi Enikő sanzonestjeivel, lemezeivel az utóbbi években csak Párizsban és Brüsszelben találkozhatnak. Most az andocsiak is hallhatják! Bíró Eszter koncertje csakúgy ínyencségnek számít majd, mint ahogy a Tünet együttes közkedvelt mozgásszínházi előadása vagy a bizonyára sokakat megnevettető Csehov-egyfelvonásosok is.
Mi a műfajok gazdag kínálatával szeretnénk örömet okozni az itt és a környéken élő lakosoknak, felnőtteknek és gyerekeknek, színházat, táncot, zenét kedvelőknek egyaránt. Várjuk a Balaton környéki nyaralókat, az ország egyéb tájairól idelátogatókat, sőt a külföldieket is.

Cserje Zsuzsa

Andocs elhelyezkedése A Balatontól délre Szántódot és Kaposvárt összekötő országút felénél, a külső-somogyi dombság hegyes-völgyes gyönyörű tájai között, a Koppány völgye északi kapujánál áll Andocs. Ma a falu 1235 lelkes község, a volt tabi járás területén, a Balatontól délre. A Kaposvár-Szántód közötti út szeli át, melyen mind a Balatonról, mind a megyeszékhelyről jól megközelíthető. Továbbá a Keszthely és Pécs között közlekedő menetrendszerinti buszjárat is megáll a településen. A megyeszékhely és a Balaton felől érkezőt is egy-egy festői tó fogadja. Előbbi a Sziget horgásztó, míg északról az Öreg-tó hullámai mossák a partot.

A mai Andocs környékén már a honfoglalás előtt éltek emberek. Az Árpád-korban a Győr-nemzetség Óvári-Keméndi ágának a birtokai közé tartozott. 1208-ban fordul elő először Andocs alakban. Körülbelül az 1260-as években keletkezett. Azt, hogy régi település a határában feltárt leletek is igazolják. A falu és a templom története szorosan összefügg egymással. A község középkori történelme, a kegyhely történelme, hiszen ezáltal vált Andocs, Nyugat-Magyarország legjelentősebb búcsújáró szenthelyévé. 1208 és 1290 között már plébániája van. 1598-99-es magyar királyi lajstrom földesurának már a veszprémi püspököt nevezi meg, aki 1945-ig jelentős területet birtokol. 1642-ben indult Jakusich György veszprémi püspök kezdeményezésére az Andocsi misszió, melyet 1686-ig a jezsuiták tartottak fenn. 1665-1681-ig szolgált itt Horváth Miklós atya, aki a kegykápolnának igen gazdag búcsúkat eszközölt ki, híres búcsújáró hellyé fejlesztette a falut.

 
 
A ferencesek 1716. szeptember 3-án a veszprémi püspök utasítására 4 fővel vonultak be Andocsra. Az építendő új kolostor alapkövét 1725-ben rakták le, és 15 évig épült, 1747-ben került átadásra. Ez a kolostor együttes amit ma is láthatunk barokk stílusban épült. Ezzel egyidőben egy kriptát is építettek a falu jótevői számára. Itt pihen: Zichy György, felesége Bezerédi Katalin, Zichy József, Czinderi Anna és ide temették 1771-ben báró Saama Gottfried kuruc őrnagyot is, aki a Rákóczi szabadságharc bukása után életét Andocson töltötte.
Az andocsi kápolna már 1665-tõl látogatott búcsújáróhely. 1929-re már 13 búcsúnapot tartottak. Az 1900-as évek elején a lakosság száma megközelítette az 1800 főt, annak ellenére, hogy az 1910-es években 111-en kértek kivándorlási útlevelet Amerikába. Később, a csalódottan visszatérők állíttatták a templom előtti Szentháromság szobrot. Az első világháborúba 254 andocsi vonult be, s a harcokból 35-en nem tértek haza. Az I. világháborúból a község lakói is kivették részüket. 1925-ben az elesettek emlékére készült a „Hősök szobra”.

 
 
A civil szerveződések sorát 1894-ben az iparoskör nyitotta meg, ezt követte az olvasókör, az önkéntes tűzoltók, majd a lövész- és a leventeegyesület valamint a KALOT. 1948-ig működött a Hangya szövetkezet, az új gazdák hiteligényeinek kielégítését szolgálta a hitelszövetkezet, a szarvasmarhatartást pedig a tejszövetkezet. 1934-ben makadámutat építettek Karádig, Andocson pedig sportpályát avattak.
A második világháborút követő földosztásra 304-en jelentkeztek, részükre 1572 kh mezőgazdasági ingatlant osztottak ki, Németsűrűpuszta lakói ráadásul házhelyet is kaptak. Az 1872-től működő körjegyzőség önálló községi tanács lett 1950-ben, s ekkor alakult meg az első termelőszövetkezeti csoport. A termelőszövetkezeti összevonásokat a közigazgatási rendezés követte. A település fejlődése annak ellenére is lelassult, hogy náluk alakították ki a térség egészségügyi központját. Az általános iskola nehéz helyzetbe került azzal, hogy zsúfoltságával nem törődve oda körzetesítették a karádi iskola felső tagozatát. Az oktatási intézmény alsó tagozata a nem iskolai célokra épült egykori zárda épületébe került. Az önálló közigazgatásért folytatott harcot 1988-ban koronázta siker, ekkor lettek önállóak, ám a fontos közösségi épületeket ekkor már nem tudták létrehozni. A németsűrűi külterületi lakott hely mellett Toldipusztát is Andocshoz csatolták. Mindkét helynek egy-egy képviselője van az önkormányzati testületben.

 
 
Már két helyen áll az újszülöttek ligete. 2000 óta minden andocsi baba részére elültetnek egy emlékfát. 2001-ben adták át a felújított és bővített nyolc osztályos iskolát, amely 41 millió forintba került. A négy tanteremmel nagyobb épületben egy helyen tanulnak az alsó és felső tagozatosok. A jól felszerelt tantermekben összesen 110 gyerek tanul. A főtéren álló Barát vendéglőt tavasszal megvásárolta az önkormányzat, itt az iskola napközi otthonos konyhája lesz majd. Az óvoda két csoportjába 46 gyereket írattak be.

Sárdy János (fotó-Bojár Sándor)
 
Neves személyiség, akire büszkék a település lakói, a megnyitó napján 100 éve született, Sárdy János (Nagykónyi, 1907. júl. 27. - Budapest, 1969. márc. 9.) operaénekes, színész. Családja 1910-ben költözött Andocsra, ahol kis üzletet nyitottak. Ifjúkorának további részét Zala megyében töltötte, majd pápai tanulmányai után Dunaföldváron helyezkedett el tanítóként. Az Operaházban 1936-ban lépett fel először Ottó (Erkel: Bánk bán) szerepében. Országos népszerűségét a Te vagy a dal c. film (1940) alapozta meg. 1958-ban szerződött a Fővárosi Operettszínházhoz, ahol haláláig játszott. 1963-ban kapta meg az Érdemes művész címet. A művész andocsi éveit az önkormányzat márványtáblán örökítette meg, amelyet megkoszorúznak.

SÁRDY JÁNOS életrajza
A „Színészkönyvtár” oldalon olvasható.

Az előkészületek ismeretében, érdemes meglátogatni az Andocsi Művészeti Napok rendezvényeit! A teljes programot olvashatják az esemény kifejezetten színvonalas portálján. (Meglátszik, hogy Csepeli György a fővédnök).
A részletes program

[Kadelka László]

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
Hofi Best Of

X. BÁBU Fesztivál

Bach-versenyművek a Capella Savariától

Emlékezzünk együtt Kara Tündére!

Vitáktól zajos forró fesztivált zárt Velence

Jubilál a Szebeni Műhely

70 éves a bábjátszás Békéscsabán

Magyar nap a Velencei Filmfesztiválon

Születésnapi levél - Paul Lendvainak

A 76. Velencei Filmfesztiválon fókuszban a szerzői film

Sajtószemle
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu