Dátum: 2019. október 15. kedd    Mai névnap(ok): Teréz


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

A csodagyermek
Bródy Sándor saját színdarabjait is alig nézte meg: Paul Armand Marcel Gavault és Robert Charvay darabját háromszor egymás után meglátogatta, majd kijelentette: „Néhány nap múlva megint csak eljövök és negyedszerre is megnézem A csodagyermeket. Mert ez a darab nemcsak arra tanít bennünket, hogy hogyan kell bohózatot írni, hanem a drámaírónak is kitűnő iskola.”
Kihallatszik némileg a fizetett hirdetés, mégis megtörténhetett. A vígszínházas Faludiék kaptak az alkalmon, és betétették hírverésül a Magyar Színpadba (1903. november 15.)

Száz év alatt Molnár fordítása nem kapott léket. Minden szó a helyén van. Csak annyi szó van minden mondatban, amennyi kell. Molnár Ferenc nem annyira franciául tudott jól, mint magyarul. A körúti vígjátékok fordítása közben a fiatal újságíró ritmust tanult, párbeszédtechnikát, csattanók elhelyezését. Ami fordításában legmolnáribbnak érződik, szabatos fordítás. A csodagyermekben van feleség, van benne szerető, csak éppen a darab kezdetekor meghal a férj. Tízmilliónyi öröksége szülővárosára maradna, amennyiben utód nélkül hagyná el a földi világot. Elis Moulurey, ha örökölni akar elhunyt urától, kénytelen háromszáz nap alatt gyermeket szülni. Volna is kitől. Bohózati akadályok meggátolják teljesíteni a végrendeleti kikötést. Képtelen látszatszerkezetek bizonytalanságban tartják a cselekményt: az apajelölt, Georges Durieux szökést mímel. Alibit teremt: inasával egy tengerjáróról táviratokat adat föl magának, de ő maga lép a színre és tájékoztat arról, milyen táviratokat fog majd írni: „Összesen kétszáz darabot írtam meg előre, a legmeghatóbb eseményekkel megspékelve. Nagyon kellemetlen … Az Egyesült Államokban vasúti szerencsétlenségben fogok részt venni, Malaccában sárgalázba esem, és csak Japánból fogja a hírt kapni, hogy meggyógyultam. Május vége felé kap tőlem Szibériából egy medvebőrt. A hozzátartozó medvét drámai körülmények között öltem meg, maga a bőr pedig itt a Place-Clichyn ezernégyszáz frankomba került. Ugye kedves dolog?" A dokumentált hazugságok látszatából építkező valósággá válás visszatér majd Molnár Ferenc Valakijében. A csodagyerekre váró özvegy ügyeit intéző Croche építész szakadatlanul számol. A centime-re szabatos költségvetés majd fontos szerepet játszik Molnár megannyi darabjában. Itt tanulja meg, hogy a szőrszálhasogatón pontos számítás, a számpedantéria hihetővé hitelesíti a bohózatok lebegését.

 
A társulat egyik fele élvezi a szöveget. Kéjjel mondja. Komolyan érti a tréfát. Szombathy Gyula minden színészi ármánnyal fölfegyverkezett ártatlansággal kivirágoztatja a vicceket. Elismerésre méltó biztonsággal él a színpadon és poentíroz. Sosem töri meg a figura igazságát a tréfával. Ellenkezőleg: a tréfákból építi a jellemet. Ő kapja az előadás második nyíltszíni tapsát. Az elsőt, a divatszalonos Irént alakító Karalyos Gábor. (A színházi humortalanság fontosnak érezte a színlapra biggyeszteni zárójelben Irén mellé: férfi.) A valószerűtlenségek színpadi valószerűsítése érdekében a divatszalon tulajdonosát, Irént a szerzők férfiszerepnek írták meg. Molnár itt tanulja ki a szószátyárság hasznosságát, hogy fecsegéssel szereppé-jellemmé válhat egy mellékszereplő. Irén úr így beszél ruhakreációjáról: „Ennek hat a koncepciója, a konstrukciója, s hatnak a részletei. Ez egy szimfónia csipkedúrban, mely alul tüll-mollba megy át. Az alapmotívum a fehér selyem, melyen végig csengenek a lila variációk. Aztán jön a tüll-moll és a moll-tüll." Karalyos komolyan elfújja hitvallását. Megtapsolják áriáját. Szerencséjére a rendező nem rontja el a hatást. A többiek nem mindig részesülnek e kiváltságban. Valló Péter stílust rendez előadás helyett. Résen van: ahol lehet, lelövi a poént. Kifogyhatatlanul ötletes hatástalanításban. Szlávik István tervezett egy csinos, tapétával burkolt szalont. Hátul francia erkély. Háttérben a szemközti ház látható. Ritkán látni. Vetítővásznat eresztenek le. Mozi-zongora klimpíroz. Minden meg lesz mutatva, minden meg lesz magyarázva némafilm betétekkel. Mint az amatőr-konferanszié, aki a csattanó után figyelmeztet: „ez vicc volt!", Valló is rádupláz a szövegpoénra vetítéssel. Régen ezt poéngyilkosságnak hívták, ma: rendezésnek.

 
Megússza a rendezést a talpraesetten maliciózus Martin Márta egy minden lében ezüstkanál pletykafészek rosszindulatú portréjával. Kocsó Gábor vidéki köztisztviselője gátlásokból és agressziókból összeszűrt bohózati remeke. Szávai Viktória szép özvegye olyan, mint a harmincas évek mozi-darabjaiból a szőke Árvay Irén, a masamódból lett úriasszony prototípusa. Kettős életrajzának mindkét végét érezteti. Biztonsággal fecsegi a szöveget. Tudja, mi a vicc. És érvényesíti is csípősségét, ha nem vonja el róla a figyelmet az archív-kísérőműsor amely hátul fut a filmvásznon. A rendezés áldozata Lengyel Tamás némafilm-felvételre sminkelt, instruált szeladonja; a tipegő, pipiskedő, selypegő, szemmeregető és szakadatlan cigarettája füstjével alkalmatlankodó (hatástalanul viccelődő) Kovács Adél, a színre be-betévedő, bús közjegyző Bálint András, a valószerűtlenül tébláboló szobalányok, valamint Mészáros Tamás a rosszul kiosztott, ügyefogyott magándetektív szerepében.

 
A csodagyermek
Paul Gavault és Robert Charvay

A múlt századelő lázas, izgága párizsi élete egyszerre beköltözik egy fiatal özvegy szalonjába, ahol mindenki kétségbeesetten keres egy végrendeletet.

(L’enfant du miracle)

Fordította: Molnár Ferenc

Elise Moulurey - SZÁVAI VIKTÓRIA
Croche - SZOMBATHY GYULA
Berthe - KOVÁTS ADÉL
Georges - LENGYEL TAMÁS
Irén (férfi) - KARALYOS GÁBOR
Lescalopier - KOCSÓ GÁBOR
Lansquenet - BÁLINT ANDRÁS
Hernani - MÉSZÁROS TAMÁS
Langrunené - MARTIN MÁRTA
Marguerite - MARJAI VIRÁG
Suzanne - LASS BEA eh.
Hermance - ANDRÁSI KATA

Dramaturg: Kovács Krisztina
Díszlet: Szlávik István
Jelmez: Szakács Györgyi
A rendező munkatársa: Őri Rózsa

Rendező: VALLÓ PÉTER

Bemutató: 2007. február 11.

Forrás: szinhaz.hu

[M.G.P.]

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
X. BÁBU Fesztivál

Bach-versenyművek a Capella Savariától

Emlékezzünk együtt Kara Tündére!

Vitáktól zajos forró fesztivált zárt Velence

Jubilál a Szebeni Műhely

70 éves a bábjátszás Békéscsabán

Magyar nap a Velencei Filmfesztiválon

Születésnapi levél - Paul Lendvainak

A 76. Velencei Filmfesztiválon fókuszban a szerzői film

2019 augusztus 20-i kitüntetések

Sajtószemle
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu