Dátum: 2019. október 23. szerda    Mai névnap(ok): Gyöngyi


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

Közel a Közelebb (Closer)
Patrick Marber darabja két férfi és két nő héja-násza a londoni „avaron”. Egymás agyába, ágyába űzi őket valami elementáris vágy. Oda-vissza, körbe-körbe. Csak akkor áll le a szerelmi libikóka, amikor egyikük örökre elhagyja a hintát. A színész számára a személyesség, a személyiség tűzpróbája a mű. Lehet benne égni és leégni. Rendező: Magács László (fotó).
Mike Nichols filmjében Natalie Portman, Julia Roberts, Jude Law és Clive Owen kiállták a próbát. Most a Vidám Színpad négyesén (Bánfalvi Eszter e. h., Kovács Vanda, Simon Kornél és Mihályfi Balázs) a sor. Ám nekik nehezebb dolguk van. Élő közönség előtt játszanak. Nem lehet ismételni a jelenetet.

Tőlük kérdeztem:
1. Mit tudtál meg magadról, a szerepedről a próbák során?
2. Az érzéki vágy, vagy szerelem lelki oldala a fontosabb?
3. Kegyes hazugság, vagy őszinteség-párti vagy a párkapcsolatban?
4. Átéltél hasonló konfliktusokat, mint a darab hősei?
5. Nehéz lesz intim mélységekig „vetkőznöd” kétszáz ember előtt?
6. Mondanál három jellemző jelzőt a figuráról?

Tévelygő, magányos, rejtőzködő
Szabad, önálló, gyökértelen
Dan, író: Simon Kornél Alice, sztriptíztáncosnő: Bánfalvi Eszter e. h.
 
Négy éve űzi a színészmesterséget. A színészutánpótlás neveléséről híres szentesi Horváth Mihály Gimnáziumban végzett. A Legénylakásban érzelmes húrokat penget gitáron, a Szabadság, szerelem című filmben olimpiai bajnok vízipólóst alakít.

- Igazából nem szeretem ezt a szerepet, mert annak ellenére, hogy lehet mondani, „pofán csapott”, próbálok azzal hízelegni magamnak, ilyen szinten nem teszem tönkre mások életét. Dan ambiciózus, de nem elég kitartó. Igazi tévelygő. Anna is inkább az újdonság varázsa miatt érdekes neki, így ebrudalja ki magát abból a mini paradicsomból, amit Alice-szel kettesben képesek lettek volna megteremteni.
Nagyon fontos az érzelmi oldal. A saját magánéletemben biztosan. Nekem is volt szerelmi négyszögtörténetem, azzal a különbséggel, hogy én voltam az egyetlen férfi. Nem kellenek a kegyes hazugságok. Vannak bizonyos dolgok, amelyeket jobb nem bolygatni, jobb lezárni. Pláne ha már megtörtént és visszafordíthatatlan. Ha az ember párkapcsolatban él, akkor is vannak hétköznapi kis kalandjai. Sokszor beleestem ebbe a csapdába, majdnem minden partnerembe beleszerettem. De tudni kell a helyére tenni a dolgokat. Azt el kell felejteni, hogy színházban játszunk, a „vetkőzés” nem működik másképpen. Ebben a darabban nincs látványos vívás meg akrobatika. Csak szó. Sok szó. De amit a szavak generálnak, azt pontosan át kell élni. Nem lehet, hogy az ember ne százötven százalékos teljesítményt adjon.

Ötödik nekifutásra vették fel a Színház- és Filmművészeti Egyetemre. Ascher Tamás és Novák Eszter „zenés színész” osztályába jár. Negyedéves. Ezt megelőzőleg négy esztendőt töltött az Új Színházban, mint stúdiós, majd fellépti díjas. Élete első főszerepére készül.

- Alice nem fecsegős. Szikáran fogalmaz. Nem használ barokk körmondatokat, amikor kérdez, közöl, kommunikál. Egy az egyben bevállalja a konfliktusokat. Emiatt konfrontálódik. De ez számára természetes. Szabad lény. Ám ennek a szabadságnak ára, hogy gyökértelen is, mindig másba kapaszkodik az indáival.

Magamat összehasonlítva vele, szerencsés vagyok. Nekem vannak gyökereim, a családom, tőlük óriási szabadságot kaptam. Vállalhatok kockázatot is. Ebből a szempontból könnyebb a dolgom, mint Alice-nek, mert neki a kudarc után nincs hová mennie. Mindig újra kell kezdenie.

A kettő között. Kell, hogy legyenek titkok. Mert ha minden ki van mondva, az nem csak konfliktusokkal járhat, de megöli a szenvedélyt.

Igen, átéltem Alice-éhoz hasonló szituációkat. Nincs ebben semmi különös. A szerelemben az évezredek során minden megtörtént, Nincsenek sémák.

Teljesen mindegy, hogy az ember mit játszik, mindig „le kell vetkőzni”.

Vad, vadász, komplexusos
Irányító típus, hiperérzékeny megfigyelő, zárkózott
Larry, bőrgyógyász: Mihályfi Balázs Anna, fotós: Kovács Vanda
 
14 esztendeje van a pályán. A Színház- és Filmművészeti Egyetemet megelőzően három évig járt a Műszaki Egyetemre. Megfordult Szolnokon, a Székely Gábor fémjelezte Új Színházban, Miskolcon, Kecskeméten, Egerben, Győrött. Debrecenben Hamletet játszott. Társulatpárti, de ez a fajta vonzalom kezd benne kihunyni.

- Engem a munkában tulajdonképpen mindig a próba érdekel, az előadások kevésbé. Ilyetén a dolog annyiban izgat - miután egy önző, hiú gazember vagyok én is, mint az összes kollégám -, hogy magamról mit tudok meg. Vagyis az a típusú színész vagyok, aki a szerepet magából fogalmazza. Talán a legizgalmasabb ebben a történetben számomra az, hogy a huszadik század második fele meg a huszonegyedik század eleje az emberek milyen hihetetlen elmagányosodását hozta magával. Ám minél többet tudunk a világról, annál inkább magunkba fordulunk. A darabban emberek keresik a kapcsolatot, a boldogságot, a szeretetet, próbálnak megfelelni a másiknak, és ez baromira nem sikerül nekik.
Larry számára a lelki kapcsolat fontosabb a testiségnél, de miután ezt nem tudja működtetni, kompenzálja hihetetlen vadász szenvedélyével. Ezer nőből kilencszázkilencvenkilencet le akar teperni.
Nyilván mindenki azt mondaná, én is azt mondom, hogy őszinteség-párti vagyok. Ritkán adódik olyan helyzet, hogy egy hazugság „kegyessé” válhasson. A hazugság, az hazugság. Az élet abszolút produkálhat ilyen helyzeteket, mint amelyek a darabban előfordulnak. Én szerelmi négyest nem, de hármast már átéltem. „Minden egyes ember élete kétmillió történet” mondja Larry. És ez így is van. Amit valaki megírt regényben, színdarabokban, annak az ezerszerese megtörténik az életben.
A vetkőzés a színész alapvetése. Hogy kifordítsuk a belünket, a lelkünket, és megmutassuk. A probléma itt inkább technikai jellegű. Amikor szinte az egyik pillanatról a másikra produkálni kell olyan átváltozást, például sírást, ami nem könnyű, szemben a filmmel, ahol erre van „rákészülési idő”.

Három tanulóév a Miskolci Nemzeti Színházban - érettségi után, főiskola előtt. Diplomásként visszatér Miskolcra, majd két évad a Bárkán. A Vidám Színpad „ügyeletes” Shakespeare-hősnője: Rosalinda, Beatrice, Makrancos Kata, Viola megformálója.

- Anna milliomos famíliából származik, akár hobbinak is tekinthetné a fotózást. De ő profi, tehetséges ember, aki maga teremti elő a kiállításaihoz szükséges anyagi fedezetet, nem akar a családjára támaszkodni. Nekem úgy tűnik, mintha egy objektíven keresztül szemlélné a világot, mintha a kamera egyfajta menedék, egyfajta terápia lenne számára. Irányító típus. Akiről a férfiak azt hiszik, hogy irányítják, holott ő diktál. A Shakespeare-darabokban gyakran fiúruhába kellett bújnom, többnyire kemény, karakteres jellemeket, a vagány Vandát kellett megmutatnom. Anna egészen más. Különleges, finom nő. Ez megjelenik nem csak a viselkedésében, hanem az öltözködésében is. Kint van a vállam, látszik a vádlim, a bokám. Tartást adnak, tanítanak ezek a kosztümök. Jólesik ennyire nőies nőként létezni.
Érzelmek vagy érzékiség? Azt gondolom, az egyik következik a másikból. De nem a testiségből következnek az érzelmek, hanem éppen fordítva.
Mindenképpen kell, hogy maradjanak az embernek titkai. Nem kell mindig mindent kitárgyalni, de az eddigi tapasztalataim szerint mindig jobb volt - ha belepusztultam is – őszintén megbeszélni a dolgokat. Az egyik hazugság szüli a másikat, ebben nincs megállj. Kifordul az ember önmagából. Én nem akarom így élni az életemet.
Igen, megéltem hasonló szerelmi kalandokat, mint Anna, de erről nem akarok beszélni. S bizony vannak pillanatok a darabban… Illetve előfordult a próbafolyamat alatt, hogy nem tudtam megszólalni, mert elkapott a sírógörcs.
A privát életben nem vagyok exhibicionista. A színpad persze más. Nagyon várom, hogy megmutathassam magam, hogy a néző a katarzis élményét kapja ettől az előadástól.

 
Fotó: Magács László

[Kiss Péter]

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
Hofi Best Of

X. BÁBU Fesztivál

Bach-versenyművek a Capella Savariától

Emlékezzünk együtt Kara Tündére!

Vitáktól zajos forró fesztivált zárt Velence

Jubilál a Szebeni Műhely

70 éves a bábjátszás Békéscsabán

Magyar nap a Velencei Filmfesztiválon

Születésnapi levél - Paul Lendvainak

A 76. Velencei Filmfesztiválon fókuszban a szerzői film

Sajtószemle
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu