Dátum: 2019. október 21. hétfő    Mai névnap(ok): Orsolya


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

25 éves a Karinthy Marci Színháza
A Frici unokája, a Cini fia, a Marci (fotó) színházrendezői diplomával a zsebében valahogy nem érezte jól magát a Kazimír Károly vezette Thália Színházban. Gondolt egyet – és ez eretnek gondolatnak számított abban az időben - : saját színház kellene… És megteremtette, most ünnepli ennek huszonötödik évfordulóját. 2006. szeptember 27-én, Bettancourt A new york-i páparablás. Rendező Cseke Péter.
A főbejárat
 
A ’60-as években, Karinthy Ferenc a Nemzeti Színház dramaturgja és klasszikus művek fordítójaként tevékenykedett. Gyakran megtörtént, hogy egy igencsak elálló-fülű, általános iskolás-korú fiatalemberrel jelent meg a próbákon. Ezt az ifjú urat – egy Tartuffe előadás előtt - maga Major Tamás vezette be a színfalak mögötti világba 1958-ban. És ahogy az már ilyenkor lenni szokott: aki oda egyszer beteszi a lábát, többé nem szabadul színház vonzásából.
A többit már fent olvashatták.
1979-ben a tenisz partnerem az egyik öldöklő csata utáni „Rudas-brűgölés” közben azt mondja: a Marci fejébe vette, hogy maszek színházat akar csinálni, nem tudnál segíteni neki. Az ötlet annyira képtelennek tűnt, hogy kitértem a lehetetlennek látszó vállalkozás elől. Abban az időben kezdődött egy kis lazulás a szocializmus ölelésében, újra indult a „maszek-világ”, vendéglőket adtak gebinbe, kisszövetkezeti formában lehetett vállalkozni, komoly vita folyt az És hasábjain arról, hogy árú-e a kultúra. Ebben a „közhangulatban”: ha nem Karinthy-nak hívják a Marcit, nem biztos, hogy belekezdhetett volna…
De végül, 1981. szeptember 27-én, a Kafka Margit gimnázium színháztermében megkezdte működését a Hököm Színpad Színházi Kisszövetkezet. Hubai Miklós Zsenik iskolája és a papa Gőzfürdője, két egyfelvonásos volt a nyitó-bemutató, amelyet nagy miniszteriális kivonulás kísért. És elkezdődött a színház vándorlása is - amely közben emlékezetes „negatív-reklám” volt a Sportcsarnok-beli botrány - amíg állandó helyiségre leltek 1988-ban a volt Haladás moziban városrész peremén. Azóta a Bartók Béla utat világvárosi módon felújították, a környék kiépült. Ma már színházam a környék fontos találkahelye is, mondja büszkén az immár tulajdonos, és a család nevét viselő színi-direktor. Majd körbe vezet birodalmában, amely bármilyen furcsán hangzik is, a színfalak mögötti részen olyan mintha M. Gyarmati párizsi birodalmában járnánk. Mindent a célszerű helykihasználásnak rendeltek alá, ebben a színházi szemmel "ékszerdobozban".
Végül, sorolja a huszonöt év történéseit.

Verebes István: Karinthy Frigyes
 
„25 év, 60 bemutató, 2500 előadás, egymillió néző. A legnagyobb szenzációt az 50 év után először Budapesten fellépő Muráti Lili keltette. Legutolsó szerepében Turay Idát ünnepelhette itt a közönség. Egyre szaporodó halottaink száma mutatja csak az idő múlását. Az idén az ő emlékük előtt is fejet hajtunk. Játszott itt többek között Csákányi László, Szirtes Ádám, Mányai Zsuzsa, Velenczey István, Agárdy Gábor, Szerencsi Éva, Kalocsay Miklós, Szabó Ottó, Újlaky László, Bencze Ferenc, Kaló Flórián, Schütz Ila, Mádi Szabó Gábor, Tábori Nóra, Balkay Géza, és ki mindenki még! Az élők neve a helyhiány miatt itt felsorolhatatlan.
Megalakulásunk idején, negyed százada egyfelvonásos színházat akartam csinálni. Aztán a magyar vígjáték otthonát szerettem volna létrehozni. A legmakacsabb programom azonban már a legelején is megfogalmazódott: színvonalasan szórakoztató, a magyar vígjátékhagyomány ápolását maga elé tűző, a Karinthy szellemiséget sem elhanyagoló színházat képzeltem el magamnak. Arról azonban először álmodni sem mertem, hogy mindezt a színházi értelemben elátkozott Budán sikerül ennyi időn át megteremteni. Bár a megalakulásunkat is a XI. kerület segítette elő.”

Bács F. - Vándor É. - Nádas Gy. - Gál J. - Szente V.
 
„A jubileumi évadnyitón, A new york-i páparablás bemutatója előtt szimbolikus ünnepi társulati ülést tartunk, amely egyben sajtótájékoztató is lesz. Ezzel hivatalosan is kezdetét veszi az ünnepi időszak. Bettancourt A new york-i páparablás című nagyon komoly mondandóval bíró komédiája nem kevesebbről, mint a világbékéről, a vallási kiegyezésről a különféle nézeteket és hiteket valló embercsoportok együttéléséről szól. Újságolvasóknak nem kell bizonyítani, hogy a téma aktuálisabb, mint valaha. Darabunk mondandóját a nagy vígjátékok okos és szellemes módján, humoros szituációk és élő karakterek bemutatásán keresztül fejti ki. Az előadást Cseke Péter rendezi, aki már állandó vendégnek tekinthető színházunkban. Előadásunk, ahogy az nálunk már megszokott, nagyszerű színészek sorát vonultatja fel: Bács Ferenc, Vándor Éva, Nádas György, Vallai Péter és Konrád Antal mellett két ifjú művész Szente Vajk és Gál Judit mutatkozhat meg.”

Bács Ferenc - Vallai Péter
 
„Még októberben újabb bemutatóval, az Acélmagnóliák című világhírű játékkal folytatjuk, amely női rendezőt, Bencze Ilonát avat és hat nőnek nyújt kitűnő játéklehetőséget. Ivancsics Ilona, Hűvösvölgyi Ildikó, Tóth Judit, Sára Bernadett mellett ismét két fiatal debütál: Farkasházi Réka és Balázs Andrea.
A harmadik: A szerelem hálójában című amerikai filmről kevesen tudják, hogy annak alapötlete László Miklós Illatszertárából való. Az eredeti darabból Ernst Lubitsch forgatta Saroküzlet című filmjét, amelyet visszaírtak a színpadra. Vajda Anikóval úgy gondoltuk, az alapötlet megtartásával teljesen új, mai, magyar környezetben játszódó, a fiatalok szerelmi életével és a nagyvárosok átalakuló hangulatával foglalkozó vígjátékot ősbemutatóként mutatjuk be. Munkacíme, amely talán a végleges is lesz: Könyvkuckó.hu. Ezt magam rendezem, és bemutatóra, már a témájánál fogva is, karácsony táján kerülne sor.”

Nádas Gy. - Bács F. - Szente V. - VallaiP. - Konrád A.
 
„Februárjában ünnepi díszbemutatót tartunk, amely legnagyobb örömömre egy Karinthy Ferenc poszthumusz ősbemutató lesz. Édesapám Leánykereskedő című utolsó darabját már nem láthatta színpadon, pedig a rendszerváltás zűrzavarában épp mai életünk tragikomikus tükrét írta meg. Talán ő sem gondolta akkor, hogy ennyire aktuális vígjátékot ír a kapitalizmus zűrzavarában elvesztett emberi érzésekről, a szerelemről, mint egyetlen kiútról a pénz mindenhatósága alól. Ezt az előadást Cserje Zsuzsa állítja színpadra.
Az ünnepi évadban már a társművészetek is jelen vannak a teátrumban. A közönségforgalmi terek falait Pierre Székely, a neves, magyar származású francia művész A piros szép című sorozatának 10 lenyomata, Szlávics László szobrászművész Karinthy szobra és Verebes István színművész hobbiként készített Karinthy festménye díszítik.”

[Kadelka László]

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
X. BÁBU Fesztivál

Bach-versenyművek a Capella Savariától

Emlékezzünk együtt Kara Tündére!

Vitáktól zajos forró fesztivált zárt Velence

Jubilál a Szebeni Műhely

70 éves a bábjátszás Békéscsabán

Magyar nap a Velencei Filmfesztiválon

Születésnapi levél - Paul Lendvainak

A 76. Velencei Filmfesztiválon fókuszban a szerzői film

2019 augusztus 20-i kitüntetések

Sajtószemle
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu