Dátum: 2019. október 17. csütörtök    Mai névnap(ok): Hedvig


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

Hang-Színház
A hangjátékok a megszokott rádiós műsorsávokon túl is életképesek, ezt bizonyította, hogy a 2006-os Művészetek Völgyében önálló program gyanánt is megállták a helyüket a taliándörögdi templomban. Az Ibusár ősváltozata éppúgy elhangzott, mint a Csillebérci napló vagy A párducbőrös medve...
Vinnai András:
Nagyon rossz a memóriám

Szereplők:
Cukor Lajos: Hajduk Károly
Cukor Miklós, Lajos apja: Csuja Imre
Cukor Mária, Lajos anyja: Szirtes Ági
Sásárkány, dadogós sárkányrepülő oktató: Bánki Gergely
Csilla, Lajos gyerekkori barátja: Erdélyi Teréz
Zsófia, Lajos vágyálma: Danis Lídia
Herendi Ottó, világtalan kincsvadász: Jordán Tamás
Zászlós Artúr, egyetemi tanár: Blaskó Péter
Marika és Gyula: Kocsis Gergely
Közreműködik még: Czapkó Antal, Csere Ági, Géczi Zoltán, Máthé Zsolt, Tímár Éva, valamint Frank Zoltán és kórusa, hangszereken Keresztes Tamás és Kunert Péter
Zenei munkatárs: Molnár András
A hangfelvételt készítette: Liszkai Károly és Maksay Helga
Dramaturg: Zoltán Gábor

Rendezte: Vinnai András
(2002)

A Magyar Rádió 2002-es hangjátékpályázatának több száz versenyműve közül ezt a darabot találta legjobbnak a zsűri. Vinnai András pályaművéből humor árad, mégpedig egyéni és mély humor. A szerző huszonöt éves volt akkor. Színházi tapasztalatok birtokában és némi életismerettel felvértezve vágott bele az írói mesterségbe.
Ahhoz, hogy a felvétel is olyan jól sikerüljön, mint a darab, hozzájárult az egész stáb önfeledten lelkes munkája. A közreműködő színészek között nagy öregeket éppúgy hallani, mint fiatalokat – akik jó és még jobb alakítások sorát produkálták.
Zoltán Gábor

Parti Nagy Lajos
 

Ibusár megállóhely
(ősváltozat)

Sárbogárdi Jolán jegykiadó — Bodnár Erika
Amália hercegkisasszony — Udvaros Dorottya
Vargányai Gusztáv állomásfőnök — Helyey László
Bajkhállóy Richard, huszárkapitány — Máté Gábor
Kleisermann Mihály, jegyvizsgáló — Gáspár Sándor
Talpighy gróf, muszka kém — Szilágyi Tibor
Anyuska, Jolán anyja — Törőcsik Mari
Leopold főherceg, Amália gyámja — Huszár László

Istensegítsy Kálmán, agg közhuszár — Csákányi László
Narrátor — Vándor Éva

Zeneszerző: Darvas Ferenc
Közreműködik a Zsoldos együttes
Zenei szerkesztő: Molnár András
A felvételt Kosárszky Péter és Pápay Monika készítette

Dramaturg: Varga Viktor

Rendező: Magos György

Az „Ibusár megállóhely”című zenés, táncos huszerett az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb hangjátéksikere (s aztán színházi), ami egyáltalán nem csodálnivaló, hiszen már keletkezése is olyan, de olyan szép, „mint egy varrógép és egy esernyő véletlen találkozása a műtőasztalon”. Egy addig kizárólag verseket publikáló költő, Parti Nagy Lajos (legyen ő, mondjuk, az esernyő) Sárbogárdi Jolán álnéven lányregény-paródiát ír, amit a korabeli Rádió (az pedig legyen Gombár Csabástól, Varga Lajos Mártonostól, Magos Györgyöstől egy öszvességgel a varrógép) felkérésére dramatizál, majd amikor meghívják egy hangjáték-pályázatra, a munka oroszlánrészét addigra önálló életre kelt hősnőjével végezteti el, aki, persze, időközben némileg elkülönbözik önmagától — és ez az egész hóbelevanc egységes műegésszé érik össze az 1-es stúdióban (úgy bizony, a műtőasztalon, hiszen éppen ennek a korszaknak és produkciónak a kedvéért választottam a Lautréamont-hasonlatnak ezt a fordítását és nem azt a másik közkeletűt, amiben boncasztal szerepel). A darab pedig, akár a hősnő, azóta a saját útját járja, tucatnyi színházi bemutató van már a háta mögött, folyton-folyvást elkülönbözik önmagától, míg az ősváltozatban örökkön-örökké:
Varga Viktor

Kornis Mihály
 

Kornis Mihály:
Csillebérci napló

Zene: Melis László

A szereplők:
Tábori Pál: Vallai Péter
Herceg Ernő pajtás: Újlaki Dénes
Rádióbemondó, Juliusz Buzamba elvtárs, Táncsics Mihály, Ökör István, Tahiti Ilona és mások: Gálvölgyi János Riporterek, Kommentátor, KISZ-titkár: Kern András
Úttörő fiú: Thormuth Csaba
Úttörő lány: Ruttkay Veronika

Közreműködik a 180-as csoport

Technikai munkatársak: Mészáros Zsuzsa, Mihályi Lajos, Szita István és Vida László
A rendező munkatársai: Breuer Attila, Pataki Ágnes, Svébis György
Zenei munkatárs: Szendrői Sándor
Dramaturg: Kőváry Katalin
Rendező: Markovits Ferenc

Történt valamikor a hatvanas években, hogy Kornis Mihály, alias Tábori Pál pajtás megnyerte a „Vörös csütörtök, vérvörös péntek” iskolai szavalóversenyt, s ezért jutalmul két hetet tölthetett el Csillebércen, a nemzetközi úttörőtáborban, amely minden magyar úttörő álmainak netovábbja volt.
Tábori meglehetősen öntörvényű lény, emiatt nehezen viseli a napirend kötöttségeit, az úttörővezető pajtások szívatását, bornírt stílusát, s egyre elkeseredettebb lázadásban tör ki. Célja, hogy végre hazamehessen a számára katonai lágernek tűnő borzadályból. A hangjátékból kiderül, hogy terve miért nem sikerül, hogy mire jó egy gyerektáborban a katonai csajka, s a kis, tábori ásó.
A ma is tragikomikus úttörősdi történet keretjátéka egy augusztus 20.-i ünnepi rádió-közvetítés. A csillebérci hangszórókból egész nap ömlenek a fel-vonulás, az indulók, a beszédek részletei, s Kornis jóvoltából virtuóz módon keverednek össze a Kádár-kor jeles napjai: március, 15., április 4., s az új kenyér ünnepe.
A szereplő gárda nagyjából egy órás nevetést garantál… A hangjáték a rendszerváltás hajnalán, 1989-ben a Rádió Játék-Színben, azaz a Pinceszínházban, közönség előtt lett fölvéve.
Markovits Ferenc

Ottlik Géza fürdőruhában
 

Ottlik Géza:
Minden megvan

Az író és Jacobi Péter:
Gábor Miklós

Zenéjét szerezte:v Szigeti István

A hangfelvételt Papp Tibor és Jónás Tibor készítette

Szerkesztő:
Katona Imre József

Rádióra alkalmazta és rendezte:
Varsányi Anikó

(1983)

„Pedig nehéz időkön estünk át. Ezt te nem tudhatod, Péter – suttogta Gryneaus Ottó. - De minden megvan, minden a régi.” Jacobi Péter, a világhírű hegedűművész harminc évi emigráció után tér haza szülővárosába, hogy ott koncertet adjon, és átvegye a város kitüntető díját, az aranyhegedűt. De természetesen, hiába bizonygatja barátja, aki viszont zongorista csodagyerek volt, és otthon maradt, semmi sem a régi. Jacobit már a megérkezésekor elkápráztatja az anyanyelve, de ezen kívül semmire sem ismer rá, idegen lett a város. A barátját nem is keresi, úgy tudja, meghalt. Aztán a koncertre kijelölt fiatal zongoraművésznő helyett, akivel nem talál kapcsolatot, kap egy vak zongorakísérőt, és egyszerre megrohanják a gyerekkori emlékek. Végül egykori barátját is megtalálja, és ez a különös találkozás szabadítja fel a sok éve tartó nyomás alól.
Ottlik Géza elbeszélésének nincs sok cselekménye, annál inkább van hangulata, íze, sűrűsége és édessége. Mint minden írásában, itt is arról beszél, mennyire nem alkalmasak a szavak arra, hogy érzéseinket, hangulatainkat, emlékeinket kifejezzük vele. Egy a márciusi alkonyatban felragyogó utcakő, egy vak zongorista tarkója több tartalmat hordoz, mint bármennyi szó. Feszegeti Ottlik a minden művészt izgató kérdést is: mit ér a zseni és mit a tehetséges mesterember? A boldogulásnak melyik útja az igazabb: elmenni és világhírt szerezni, vagy itthon maradni és megrokkanva belesüllyedni a névtelenségbe? Ottlik, mint szinte minden írásában, itt is szemérmesen, szűkszavúan ábrázolja a férfiaknak a nőkhöz fűződő suta, sikertelen kapcsolatait: szégyen, cserbenhagyás, egy különös házasság...
Minden megvan? Észrevesszük egyáltalán, hogyan és mikor gázol át éle-tünkön a történelem, a minket körülvevő világ, amelyre nem érünk rá odafigyelni, mert mindig más, fontosabb dolgunk van? Pedig Jacobi „ol-vasta egyszer, hogy holnap dől el a világ sorsa. Aztán a folytatását elmu-lasztotta megtudni.”
Varsányi Anikó

Borbély Szilárd
 

Borbély Szilárd:
Halotti pompa

Felolvassa:
Bede-Fazekas Szabolcs és Tóth Ildikó
Közreműködik:
Szalóczi Pál
Zenéjét szerezte:
Selmeczi György
A zenei felvétel Selmeczi György, Marschall Tamás és az Ars Nova Énekegyüttes közreműködésével készült
Zenei rendező:
Gebauer Mária
A hangfelvételeket: Cornides Tamás, Liszkai Károly, Németh Zoltán, Ördögh Zsuzsanna és Váli Mariann készítette
Szerkesztő:
Reményi József Tamás
Rendező:
Lehoczky Orsolya

A Halotti pompa anyasirató s egyben a világot siratja, sok évszázados versformák és költői képek révén, mintegy megfordítva az Ómagyar Mária-siralom helyzetét, amelyben Mária búcsúzott a fiától. A szerző a rablógyilkosság áldozatául esett édesanya hiányát mutatja föl kettős versfüzérében: elbeszéli egy bűntény botrányát, amely kint, a közönyös és részvétlen „terepen” és belül, a lélekben egyaránt zajlik. A gyilkosság száraz, hírlapi tényei közé zárt költemények a dátumok különös véletlenét erősítik föl: a bűntettet ugyanis Karácsony napján követték el, a vádlottakat pedig évekkel később Húsvét után mentették föl. Azaz Jézus születésének és halálának misztériuma menthetetlenül egybefonódik, s a sajátos verses krónikában a megváltó menthetetlenül és reménytelenül pusztulásra születik. A gyilkosok bűnhődésének elmaradása a tragédia terhével megküzdő embert egy olyan korban mutatja, amelyben minduntalan megváltás nélkül maradó áldozattal kell szembesülnie.
Anya és gyermek elvesztésénél személyesebb fájdalmat nem ismerünk. Lehet-e erről úgy beszélni, hogy a siralom ne fúljon magánjellegű, senki másra nem tartozó panaszolkodásba, de ne tévedjen üres általánosságok frázisaiba sem? Borbély Szilárd nagyon erős közösségi hagyományt talált a megszólalásra: az Isten házaiban évszázadok óta énekelt imák, fohászok, zsolozsmák formáját. A liturgikus dallamokra szerzett szövegek, ahogy a nép alakította, használta őket, lassan feltöltődtek a folklór elemeivel, sok-sok változatuk a népköltészet része lett. Azaz: alkalmasak voltak arra, hogy akár a napi aktualitásokat, érzelmeket is közvetítsenek. Így váltak az eredetileg egyházi szerepet betöltő, énekelt szekvenciák versekké, amelyekben a közösség nyelvén szólalhatott meg a magányos lélek.
A Halotti pompa első része, az Első Könyv a legforróbb és legfájdalmasabb szekvenciákat, a Húsvét előtti Nagyhét darabjait idézi. Így töltődik föl a modern költészet a középkori életérzéssel, s megfordítva, így beszélhetünk a régi hitek hangján mai elveszettségünkről. A Második Könyv egy még korábbi, mitológiai történetet idéz, Ámor és Psziché tragikus kapcsolatának történetét, de nem e kapcsolat fordulataira figyeltet, hanem a két főhősre, mint a megsemmisítő szeretet és a szeretet megsemmisülésének allegorikus alakjaira. Borbély Szilárd ezzel a barokk misztériumjátékait költi újra.
Borbély Szilárd, költő, irodalomtörténész 1964-ben született, József Attila-díjas.
Reményi József Tamás

Solténszky Tibor nyilatkozik a Művészetek Völgyében
 

Oscar van den Boogard:
A vándor
Fordította: Solténszky Tibor

A szereplők:
A vándor: Mácsai Pál
Lajos, Hollandia királya: Hirtling István
Hortense, a felesége: Nagy Kálózy Eszter
A halhatatlan: Holl István
Márta, az anekdotázó cselédlány: Bánsági Ildikó

Zenei munkatárs: Gebauer Mária
Technikai munkatársak: Rosenmann Péter és Tamás Benedek
A rendező munkatársa: Rovó Rézi
Dramaturg: Simon László

Zenéjét szerezte és rendezte: Mártha István
(1998)

Kortárs holland szerző darabját halljuk, melynek magyar irodalmi kötödései, rokonai nem nagyon vannak. Igazi hangjáték: furcsa, téren és időn kívüli kalandot kínál ez a történelmi környezetbe ágyazott mű – de amely olyan messze jár a történelmi darabok kanonizált világától, amilyen távol csak lehet. Igazi hangjáték: nem fordítható le konkrét helyszínekre, s a szereplőkről sem biztosan tudni, hogy a létezés melyik bugyrából szólnak hozzánk… Feszült, izgalmakat kínáló cselekmény, ugyanakkor szórakoztató dialógusok.
Úgy éreztük, zenei, zenészi gondolkodásmódot kíván a fura darab megszólaltatása, ezért kerestük meg Mártha Istvánt, akinek ez volt első rádiós rendezése.

Ingmar Bergman
 

Ingmar Bergman:
Lelki ügy
Fordította: Kúnos László

A szereplők:
Viktória: Bánsági Ildikó
Öreg nő: Soós Edit

Zenei munkatárs: Demjén Erzsébet
Technikai munkatársak: Rosenmann Péter és Ádám Krisztina
Dramaturg: Solténszky Tibor

Rendezte: Máté Gábor
(1991)

„Arra gondolok, hogy amíg hazugságban éltem, állandóan beszéltem, most viszont, amikor valószínűleg igaz életet élek, alig bírok megszólalni” – vallja a Lelki ügy-ben az egykor gondtalan életet élő professzor-feleség, aki most egy elmegyógyintézet lakója. Viktória lassacskán beleőrült a semmittevésbe és a szexuális kielégületlenségbe, s most a rácsok mögött kénytelen szembenézni a kietlen valósággal. A tragikomikus monológot 1990.-ben mutatta be a Svéd Rádiószínház, s 1991.-ban a mi Rádiószínházunk. A hangjáték azóta megjelent kötetben (2002. Európa Kiadó), Sólyom András rendező-operatőr színpadi változatot készített belőle Konfesszió címmel, amit a Stúdió K-ban mutattak be. Solténszky Tibor

Katona József
 

Mottó: Minekutána az hátulját valóságosan pirosra vakará, Segszpir papa falatnyi szalonnát tett darabka kenyerére, miért is a magyarok Katonának nevezték vala el, és e néven több gyönyörűséges vitézi nézőjátékot hagya reánk.

Dobok és trombiták
avagy
A párducbőrös medve
(Katona József előtanulmányai a Bánk Bánhoz)

Rekonstruktőr: Varga Viktor
Szemtanú: Szőke András
Rendező: Máté Gábor

Volfcán Adolf Mácsai Pál
A húga, Vülfinda Pap Vera
Alpári Farkas Kállai Ferenc
A leánya, Veronka Csákányi Eszter
Mártonka, a fattyú Balkay Géza
A vad Tóbiz Kaszás
Attila Zembla anyó Margitai Ági
Hugó Dökur Lukáts Andor
Dökur meghittje, Pipin Bán János
Fridolin Huszár László
Komponista: Darvas Ferenc
Muzsikusok: Erdei Csaba, Kaboldi András, Kérdő Gábor, Magyar Ferenc
Zenei szerkesztő: Molnár András
A felvételt Borlai Kinga és Kulcsár Péter készítette.
In memoriam Balkay Géza

A „Dobok és trombiták” című produkció a tökéletes képtelenségre: egy nem létező színdarab sosem volt reformkori bemutatójának rádiós közvetítésére vállalkozott, hogy szórakoztató formában kalauzolja el a hallgatót az eredeti magyar színműirodalom forrásvidékére. A felvétel során azonban még ennél is nagyobb képtelenség történt: a Katona József regénydramatizálásainak, átiratainak, önálló drámakezdeményeinek nyelvhasználatából, motívum-készletéből és cselekményvezetéséből építkező naiv vitézi blődlin egy színészi bicsaklás olyan rést ütött, hogy azon egy pillanatra a nemlét dermesztő szele süvített be.
Varga Viktor

Kőrösi Csoma Sándor
 

CSOMA-LEGENDÁRIUM
„Engem az érdekel, voltam-e, mielőtt megszülettem, leszek-e a halál után?”

Írta: Sári László
Zenéjét szerezte és rendezte: Szemző Tibor

Szereplők:
Mesélő - Törőcsik Mari
Bemondó - Málnai Zsuzsa, Bordi András, Péter Ferenc

Közreműködik:
Labsang Dhamcoe, Tsering Wangya, Divya Mani, Nikos Sergis, Satya Vrat Shastri, Ashok Roy, Rumpali Mukarji, Tsewang Dolma, Rihmer Zoltán, Caroline Bodóczky, Wang Yue és Láma Labsang Gedun
a Gordiusi Comó Zenei Társulata: Fodor Ildi, Kéringer Laca, Kerestes(í) Szabolcs, Ernst Hirschberg, Szemző Tibor, Alois Sámson, Huszár Mihály, Pödör Bálint és Dudás Zsombor a Voces Aequales énekegyüttesből: Gavodi Zoltán, Gyulai Csaba és Mizsei Zoltán
Munkatársak: Adélé Eizenstein, Tim Wilkinson, Shoma Choudry, Karma Dórjé, Rihmer Zoltán, Bushan Sharma, Hidas Gergely, Glaser Tamás, Négyesi Mária, Hamar Imre, Hortobágyi László, Juhász Ottó, Bethlenfalvy Géza, Bognár Attila és Kálmán János
A felvételt Regénye Zoltán, Liszkai Károly, Cornides Tamás, Horváth István és Hortobágyi László készítette
(2004.)

Kőrösi Csoma Sándor utazásának történetével számos ismeretterjesztő írás, életművének tudományos jelentőségével ugyanennyi szakmai dolgozat foglalkozik. Csomát Magyarországon a nemzet büszkeségeként tartják számon. Ám arról, hogy ez a rendkívüli sorsú férfi miféle ember lehetett, nemigen esik szó. Nem véletlen. Senki sem tud róla, hogy életútja, munkája milyenné formálta őt. Saját magáról soha senkinek nem beszélt. A zárkózottság volt karakterének legjellemzőbb vonása.
A tibeti kultúrával, a buddhizmussal való találkozása azonban, majd az ezt követi tíz évi hallgatás utazásának eredeti céljáról, sok mindent elárul nekünk. Csoma a tibeti könyvekben a létezés nagy kérdéseivel és válaszaival találkozott. Bizonyos, hogy ezért hallgatott később más kérdésekről, történelmi, őstörténeti dilemmákról.
Nyilvánvaló, hogy ezek sem váltak számára jelentéktelenné, de figyelmét sokkal inkább a világ, a létezés egészének ontológiai kérdései kötötték le ezután. A tibeti könyvek, a buddhizmus bölcselete és irodalma legfőképpen ezekkel a kérdésekkel foglalkozik. Ezeknek a könyveknek a szellemiségét vetítjük Csomára hangjátékunkban, olvasmányai, tibeti élményei segítségével igyekszünk megismerni és megérteni személyiségét, világlátását. Rajta keresztül pedig a tibeti bölcselet alapkérdéseit.

A szövegről
A hangjáték egyik szála a népi képzelet meséit idézi Csoma alakjáról. Ezek a Csoma-legendák. Még ma is gyűjthetők Erdélyben, mindegyikük naiv ábrázolással, népmesei hőssé nagyítva rajzolja elénk Csomát. A humornak sincsenek híján. A másik szál a tibeti olvasmányok, a hozzájuk kapcsolódó gondolatok, érzések felidézése eredeti tibeti szövegek alapján. Pokol és mennyország, alvilág, túlvilág, köztes lét, bölcselet, költészet, vallás. Ezek alakították Csoma személyiségét, formálták világlátását, vezérelték útját.

A soknyelvűségről
Az elhangzó szövegek többségét különféle nyelveken, különböző szereplőktől halljuk. Ezt nemcsak azért tartjuk indokoltnak, mert Csoma gondolkodásának, egész világának meghatározó jellemzője volt a soknyelvűség, hanem azért is, mert ezek a beszélt szövegek egymástól különböző önálló zeneiséggel is bírnak.

A zenéről
A zenének kiemelt szerepet szántunk. Egyfelől a nyelvek, az emberi hangok zenéjének, másfelől a hangszeres zenének. Csoma „hangját”, érzelmi és gondolati tónusait keressük és igyekszünk megszólaltatni. A Csoma-legendárium zenéjének kottaanyagát a zeneszerző részben a Tibeti halottaskönyv eredeti fanyomatainak felhasználásával készítette.

A technikáról
Az idegen nyelvű szövegfelvételek (ének és próza) túlnyomó része Indiában: Delhiben, Szárnáthban, Kalkuttában és a Himalája buddhista kolostoraiban készült. Épp így a zajeffektusok egy részét is indiai helyszíneken vette fel stábunk: Csoma kanami kolostorában, kalkuttai könyvtárszobájában, városi utcákon, fent a hegyekben.

Egy nem magyar Robinson
 

A magyar Robinson
Rádióra alkalmazta: Kelényi István

Szereposztás:
Író - Balkay Géza
Újvári - Helyey László
Miskei - Borbély László
Tuniszi bej - Tándor Lajos
Pusztai - Turgonyi Pál
Rusztán - Kőmíves Sándor
Ferhát -Lengyel Ferenc
Ibrahim - Sugár László
Marokkói császár - Huszár László
Pizzioli -Szabó Ottó
Mufti - Velenczey István
Kádi -Márkus Ferenc
Syphonella - Holl Zsuzsa
Ben Dolhodan -Lesznek Tibor
Vad leányka - Szilvássy Annamária
Kacikáné - Fónay Márta
Mufti -Garay József
Pap - Dobák Lajos
Kalózkapitány -Beregi Péter

A hangfelvételt Liszkai Károly és Gera Csilla készítette
Zenei munkatárs: Demjén Erzsébet
Dramaturg: Vágó Péter
Rendező: Tasnádi Márton
(1989)

Magyar Robinson – vagyis Ujvári és Miskei magyar vitézeknek viszontagságai és azoknak e világ különbféle részeiben történt csodálatos esetei

A sokat ígérő cím után a hangjáték narrátora így kezdi el a kalandok sorát: Szekér Aloysius Joachim a nevem, többféle tudományok tanítója voltam, most pedig, az úr 1808-adik esztendejében arra szántam el magamat, hogy eredeti költeményes igazságot mondjak el néked, érdemes hallgatóm. A fellyülmondott két vitézt im utjokra indítom s a nagyvilág legmesszebb lévő részeiben elhordozom. A tárgy, mely elmondatik, valóságos történeten van építve, de több költeményes környülállásokkal vagyon felruházva.
Így tehát a történet, ángliusul szólva a story fonalát úgy sodrom-fonom, hogy nemcsak függőben tartom a hallgatónak a dolog végit hallani kívánó vágyódását, de hellyel-közzel olyan mondásokkal is élek, melyek vidám mosolygásra hozhatják a komor indulatot is. Azokat pedig, akik a történet tárgyát ócsárlanák, egy nemes megvetéssel minden felelet nékül kikerülöm. Akik pedig valaha is a jelenlétemben ez eránt a történet eránt valamely vakmerő szemrehányást tenni bátorkodnának, azoknak lesz, amit a fülökbe súgjak. No de elég is ennyi, lássuk most már vitézeinket.

Momo Kapor
 

Momo Kapor:
A lemezlovas
Fordította: Spiró György

A lemezlovas: Haumann Péter

Dramaturg: Maráz László

Rendezte: Pós Sándor
(1975)

Volt egyszer egy Jugoszlávia, és volt benne egy jugoszláv hangjáték-művészet. Persze szerbhorvát és szlovén nyelven megszólaló külön szerb, horvát, bosnyák, szlovén hangjátékművészet volt, de – higgyék el a rezignált tanúnak: a szakmabeliek köztársasága összetartott és összetartozott.
Nos, ennek a köztársaságnak volt nagyon tehetséges (bosnyák) polgára Momo Kapor, e hazánkban is páratlanul népszerű hangjáték szerzője. 1975-ben volt az első adás, melyet azóta tizenegy ismétlés követett. A hangjáték alap-fikciója – mint a cím is utal rá – az, hogy a fő- és egyetlen szereplő a rádió-stúdióban beszél a hallgatósághoz, és cserélgeti a lemezeket. Beszél viccelődve, de néha véres komolyan az akkori világról, benne az akkori fura, ellentmondásokkal teli Jugoszláviáról; és cserélgeti a lemezeket, de úgy, hogy az bárki disk-jockeynak becsületére válnék. Hogy ez magyarul is úgy valósuljon meg, ahogy kell, ahhoz igen erős, tehetséges stáb kívántatott. A fordítás Spiró György munkája. A főszereplő: Haumann Péter. A zenei szerkesztő Kelemen László. A rendező Pós Sándor.
53 perc förgeteges szórakozás.
Mesterházi Márton

Hangjáték hallgatása közben
 
Kapcsolódó linkek:
   • Völgyhangok
[Molnár Csaba]

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
X. BÁBU Fesztivál

Bach-versenyművek a Capella Savariától

Emlékezzünk együtt Kara Tündére!

Vitáktól zajos forró fesztivált zárt Velence

Jubilál a Szebeni Műhely

70 éves a bábjátszás Békéscsabán

Magyar nap a Velencei Filmfesztiválon

Születésnapi levél - Paul Lendvainak

A 76. Velencei Filmfesztiválon fókuszban a szerzői film

2019 augusztus 20-i kitüntetések

Sajtószemle
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu