Dátum: 2019. október 19. szombat    Mai névnap(ok): Nándor


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

Völgyhangok
"A harmadik napon, amikor Parti Nagy Lajos "Ibusár - megállóhely" című huszerettjét készülünk megzengetni a kiváló akusztikájú térben, egyszercsak elfogynak a helyek a padokban." - írja Molnár Csaba a Völgyből.
Az első napok agyforraló heve alább hagy, a gondolatok kissé rendezettebbé válnak. Főleg, ha a taliándörögdi - továbbiakban dörögdi - katolikus templom hűvösébe húzódik az ember fia. Kedves olvasóm ne hidd, hogy afféle illetlen hűsölésről van szó. A szakrális helyet Sanyipap (sic!), azaz Illés Sándor bocsátotta a Magyar Rádió Művészeti Főszerkesztőség Rádiószínházának rendelkezésére. Az ötlet Kardos András és Solténszky Tibor agyából pattant ki. Mármint, hogy szóljanak hangjátékok a Völgyben. Mivel én úgy is a szabadságomat töltöm ott, majd elkormányozgatom a napi tennivalókat. Így is lett. Megírtuk és kinyomtattuk az ismertetőket, legyártottuk a CD-ket, s mindezt elhoztuk a tett színhelyére. Sanyipap olthatatlan szerelmese az elektronikának és a számítástechnikának. A templomban finom hangú hangfalpár, Pioneer erősítő és 5 CD-t befogadó, tálcás lejátszó vár minket. Minden készen áll, mindent elterveztünk. Szőke András a hangjátékok előtt majd szebbnél-szebb bevezetőket fog mondani, én meg a végén elbeszélgetek a hallgatósággal.
És eljött a megmérettetés ideje. Az első napon a gége környékén dobogott a szívünk. Hallgatóság, közönség? Hm...lesz-e, jön-e majd valaki a Völgy forgatagában a dörögdi templomocskába hangjátékot hallgatni? A szórólapok a padsorokon szépen kiterítve, a Súgóban felsorolva mikor, hol, mit hallhat a nagyérdemű, mi pedig a bejárat előtti füvön ülünk, keringünk, sétálunk: várunk. És megjelenik az első völgylakó, aki céltudatosan, hangjátékot jött hallgatni.

Hangjáték hallgatása közben
 

A harmadik napon, amikor Parti Nagy Lajos "Ibusár - megállóhely" című huszerettjét készülünk megzengetni a kiváló akusztikájú térben, egyszercsak elfogynak a helyek a padokban. Már az öreg harmóniumot rejtő emeleti karzaton is ülnek. Pótszékeket teszünk az oltár elé. Hihetetlen, de működik a dolog. Híre ment, és jönnek és jönnek. Az elképzelés, hogy Hangjáték Baráti Kört hozzunk létre, a szemünk előtt válik valósággá. Kis kék füzetünk, melybe a hallgatóság email címeit várjuk, szép lassan már az ötödik oldalát mutatja beteltnek. Mi pedig majd szépen írunk nekik minden egyes újonnan elkészült hangjátékról, és meghívjuk őket nyilvános meghallgatásra, ahol még a hivatalos Rádiós bemutató előtt véleményt mondhatnak.
Egyre többen fogalmazzák meg ama különös - bár nekünk nagyon is érthető - véleményüket, hogy filmeket, képeket látnak miközben hangszínházat hallgatnak. Sőt, szabadabbnak érzik magukat, mert rájuk van bízva a kreativitás, a művészet. Ezt egy bejegyzés is megörökíti a vendégkönyvünkben. Mert az is van ám.
Ma reggel a templom kapuján lévő invitálónk elmélyült tanulmányozása után az egyik lány azt mondta a másik kettőnek: - Ja, ez nem vetítés. És csalódott arccal elkocogtak.
Azért mi és a szélesedő kör bizakodunk, hogy jövőre ismét itt lehetünk. Már tervezzük a még tökéletesebb műélvezet feltételrendszereit, no meg a Hangóvodát. De erről még csitt!

Solténszky Tibor megnyilatkozik
 
Anselmo koncert
 

Nem restség részemről kedves olvasóm, hogy nem írom le a programok pontos helyét és idejét. Mindazt megtalálod a www.kapolcs.hu-n, ráadásul naponta frissül, ha változik valami. Márpedig változik. No és az is hozzájön még ehhez, hogy csak igen ritkán vannak jövőbe látó pillanataim. Így tehát többnyire csak a megtapasztalt eseményekről tudósíthatok. Történt például 28-án pénteken, hogy a klastrom sokat látott színpadán fellépett az Anselmo Crew zenekar. Az eddigi évekhez képest szokatlan hangosítási nehézségek ellenére olyan fergeteges életöröm-multi-intravénás-hyperdózist nyomott, hogy kénytelenek voltunk a mennyországba táncolni magunkat. Ahol is vadul röpködtek pufók angyalok és mérhetetlen mennyiségben döntötték belénk a mannát. Ördögök ölelkeztek szigorú APEH ellenőrökkel, akik nagy okosan harminc szobát béreltek ki Tapolcán, hogy jól meg- és leellenőrizzék a Völgy pénzzel bánó szolgáltatóit. Annyira titkosan csinálták a műveletet, hogy még a szobaszámukat sem tudom leírni.
Erről persze rögtön eszembe jut a januári római utunk, ahol is betértünk egy igen forgalmas és bambinóktól (helyesen bambini) hangos vendéglőbe. A falakról a személyzetről - a szakácstól a főnökig - gyönyörű ölelkezős, amolyan dolce vita fotók mosolyogtak ránk. Abrosz nem volt, helyette asztalméretű papírt terítettek elénk. Miután fogyasztottunk és fizetni intettük a főnököt, jött is és tételesen ráfirkantotta az abrosszá nemesült pépörre az euróban értendő összegeket. Mindenre rákérdezett, hogy OK? OK - mondtuk. Aláhúzta, összeadta, kifizettük ő meg eltette a pénzt. Az "abroszt" egy laza mozdulattal gombóccá gyűrte és csont nélkül a kukába dobta. Ezt mindenkinél így tette. Később még számos efféle jelenséget figyeltünk meg, de ezekkel már nem untatom a kedves olvasót. No de mit is akartam ezzel? Csupán annyit, hogy a megfigyelések arra a megállapításra juttattak, hogy máshol talán az a fontos, hogy működjenek a dolgok, és nem az, hogy hogyan NE működjenek. Itt először meghozzuk a tiltásokat, a negációkat és a kizárásokat, majd megállapítjuk a büntetések mértékét és a fenyítések súlyát. Aztán ha jut időnk és kedvünk, akkor nekiláthatunk csinálni valamit, azaz vállalkozni. Így aztán itt nehéz vállalkozni az életre. Ez utóbbi megállapítást viszont tegnap este mondta nekem a Lugas kávézó igen szimpatikus séfje, miután megkérdezte, hogy milyen minőségben vagyok jelen a Völgyben. Érdekelték a hangjátékok. Ismerte Parti Nagy-ot, s míg rálapátolta az ínyenc módra megsütött krumplikat és zöldségeket a tányéromra elbeszélgettünk a jó magyar ellenőrökről, az angol pubok számlaadási szokásairól és az adózás és az életben maradás esélyeiről és rendjéről. Egyébként a Lugasban iszonyúúúúan jó kávét lehet inni. Van egy kávépörkölő szerkezet az udvaron. Amikor működik mennyei illatok töltik be a leget - mégsem légettyű. A csészéket meg pompás ízű feketelevessel töltik tele. Kávé fanoknak kihagyhatatlan, egyszerű kávéfogyasztóknak pedig elakad a lélegzete a megdöbbentő élménytől. Ilyen a kávé íze? Óh yeah, igen ilyen!
Az élet íze, itt a Völgyben, a Lugasban.
Az Anselmot azért két nap múlva újból megkóstoltuk a Vigántpetendi nagysátorban. Kértem is felvételet tőlük és majd jól le is adom a Rádióban, hogy te is hallhasd. Legyen neked is életöröm csakra-bomba, kedves, kedves olvasóm!

Kapcsolódó linkek:
   • Hol van a Völgy?
   • Hang-Színház
   • Az esemény honlapja
   
[Molnár Csaba]

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
X. BÁBU Fesztivál

Bach-versenyművek a Capella Savariától

Emlékezzünk együtt Kara Tündére!

Vitáktól zajos forró fesztivált zárt Velence

Jubilál a Szebeni Műhely

70 éves a bábjátszás Békéscsabán

Magyar nap a Velencei Filmfesztiválon

Születésnapi levél - Paul Lendvainak

A 76. Velencei Filmfesztiválon fókuszban a szerzői film

2019 augusztus 20-i kitüntetések

Sajtószemle
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu