Andrei Marga bepereli Kertész Imrét
Rágalom vádjával pereli be Kertész Imre Nobel-díjas írót Andrei Marga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem volt rektora, az Akadémiai Tanács elnöke. Marga azon cikk miatt pereli Kertészt, amely a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) német napilapban jelent meg a Babes-Bolyai Egyetemen indítandó három magyar karról.

   Marga már elküldött egy válaszlevelet a német újsághoz, amelyben összefoglalja kifogásait a cikk kapcsán. Leszögezi, hogy Kertész nem ismeri a BBTE-t, csak azon „kommandócsoport” révén, amely „értelmiségiek megtévesztésével foglalkozik” (Marga a Bolyai Kezdeményező Bizottságra - BKB - utal, szerk. megj.) „Kertész Imrének nincsenek ismeretei az erdélyi multikulturalizmusról, és a múlt kliséinek rabja maradt” – folytatja az exrektor.
   
   Mindvégig úgy utal a FAZ-ban megjelent cikkre, mintha azt Kertész Imre írta volna. Azt javasolja Kertésznek, olvassa el az ő könyveit, és akkor majd rájön arra, „milyen durva, faragatlan módon fogalmazott a cikkben”. Az érvek ismertetése után Marga kijelenti: 1 euró kártérítést kér Kertész Imrétől, a bírósági tárgyalást pedig Magyarországon vagy Németországban kell tartani, minthogy Kertész magyar és német állampolgár.
   
   „Mivel mindketten Herder-díjasok vagyunk, már felkértek, hogy találkozzak Kertész Imrével Hamburgban vagy Budapesten. Erre természetesen hajlandó vagyok. Azt azonban kérem, hogy Kertész Imre is jöjjön Kolozsvárra, nézzen szét a Babes-Bolyain” – szögezte le Marga, hangsúlyozva, ő magánemberként pereli be Kertészt.
   
   Marga kitér arra is, hogy szerinte Kertész Imrét félretájékoztatták, amikor aláírta a nyílt levelet, amely kéri a három magyar kar létrejöttét a Babes-Bolyain. Kovács Lehel, a BKB szóvivője elmondta, a Nobel-díjas íróval személyes ismerősei révén vették fel a kapcsolatot, így juttatták el hozzá a teljes dokumentációt.
   
   Ez tartalmazta a Tények-Érvek-Ellenérvek című, az erdélyi magyar felsőoktatás helyzetéről szóló jelentést, amelyet a BKB állított össze, és az Európai Parlamenthez is eljutott, valamint egy kis szórólapot, amelyen statisztikai adatok szerepeltek. Hangsúlyozta, ugyanezt a dokumentációt küldték el a Babes-Bolyai vezetőségének is, még októberben. Ami Andrei Marga kijelentését illeti, hogy Kertész Imre nem tudta, mit ír alá, hogy félrevezették, Kovács kijelentette: „Nem hiszem, hogy egy Nobel-díjas tudós vagy író úgy ír alá valamit, hogy nem tudja, miről van szó. Arról nem is beszélve, hogy sokan az aláírók közül már eleve ismerték a helyzetet, gondolok itt Elie Wieselre, aki innen származott el.”
   
   „Kertész Imre csak egy közülük. A magyar író mégis a legismertebb a Nobel-díjasok, valamint annak a petíciónak a további neves aláírói közül, amelyet Hantz Péter kolozsvári fizikus Sógor Csaba szenátorral együtt Brüsszelben február 21-én nyújtott át Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének.” Így kezdődik a FAZ cikke, amelyben később már nem esik szó Kertész Imréről, és amely alatt a Reinald Olt név szerepel szerzőként. A cikk szerint a kolozsvári magyar egyetem újraindítását kérvényezők az újraindítás alatt valójában az eredeti állapotok visszaállítását értik.
   
   „1945-ös újraalapítása óta a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen az oktatás magyar nyelven folyt, mindaddig, amíg 1959-ben Ceausescu, majd Iliescu államelnök az oktatás nyelvét kényszerűen románra nem változtatta. Mivel Románia hamarosan az EU tagországává szeretne válni, a kezdeményezők elérkezettnek látták az időt az egyetem eredeti oktatási nyelvének visszaállítására” – áll a FAZ 2006. február 22-i számában.
(új magyar szó)

   
       
2006-03-04 12:40:00