Vörösmarty Mihály 150
150 éve 54 éves korában meghalt Vörösmarty Mihály költő és drámaíró, akinek fő művei a "Szózat" című hazafias költemény, a "Zalán futása" című eposz, a "Csongor és Tünde" mesedráma, valamint a "Vén cigány", amely öregkori remekműve volt. Temetése Pesten az első tömegtüntetéssé vált az önkényuralom ellen.

   Vörösmarty
   
   
   „Miért e lom?” - „De hát hol a könyv, mely célhoz vezet?” - „Ment-e a könyvek által a világ elébb?” A művelt deáklegény ezzel a Vörösmarty-idézettel válaszolt a tanári kérdésre, ugyan miért nem olvasta el ezt vagy azt a kötelező olvasmányt. Ami jó viccnek látszott akkoriban. Pedig nem volt az.
   
   Vörösmartynak nem volt szerencséje a szocialista szellemben nevelt tanulóifjúsággal. A magyartanár kíméletlenségtől függően bemagoltatott és felmondatott a Szózatból két, de akár négy strófát is. Ismert olyan irgalmatlan magyartanár, aki az egész verset feladta.
   
   A dolog persze nem ilyen egyfenekű és diákellenes, hiszen gyakran maguk a tanarak se voltak képesek a valóságnak megfelelően elővezetni ezt a veszélyes kort. Az 1848-as forradalom és az azt megelőző évek esetleg olyan kóbor és rosszindulatú kérdéseket is megfogalmaztat a diákokkal, amelyre a tanár nem, vagy nehezen válaszolhatott volna anélkül, hogy ne hazudjon, vagy ne hozza magát kínos helyzetbe. A túlhangsúlyozott negyvennyolc folyamatosan ötvenhat-analógiaként bukkant elő az iszapból. Egyszerűbbnek tűnt - mint ahogy egyszerűbb is volt - magolással, feleltetéssel, versfelmondatással áthidalni a Kisfaludy, Vörösmarty, Petőfi és Arany neveivel, életművével fémjelzett reformkort. Ettől aztán szegény Vörösmarty a maga nehéz, veretes, gyermeki logikával alig követhető modorával és stílusával kiesett a pikszisből. Arany és Petőfi a könnyebben megjegyezhető, dalszerűbb, erkölcsiség és morál dolgában kevésbé katartikus versei mégis kevesebb időráfordítást igényeltek. (tovább)
       
2005-10-21 21:00:00