A háború a főkolompos
Brecht színműve a Gózon Gyula Kamaraszínházban
Sokadvirágzását éli Bertolt Brecht drámája, a Kurázsi mama és gyermekei. Ezúttal a Gózon Gyula Kamaraszínházban (1172 Bp. XV. utca 23.) próbálják meg az aktuális írói üzenet tolmácsolását. A rendező, Csiszár Imre Major Tamástól nem csak a színpadi rendezést tanulta a főiskolán, hanem a brechti hagyományok ápolását, s a korhoz való igazítását is. Eilifet, a nagyobbik fiút Csőre Gábor (fotó) játssza.
Az nem vitás, Brecht példázata az emberi természet gyarlóságáról érvényes minden időben. A haszonszerzés, a nyerészkedés, a másik eltiprása békeidőben is dívik – fedőneve: üzleti vállalkozás -, hát még a háborúban, ami valódi vérre megy, hiszen itt a legmagasabb az extraprofit. Amely természetesen a nagyragadozók zsebébe vándorol. A háború nem a kisemberek bulija. Ők csak „kispályások”. Pitiáner ügyeskedéseik, apró harácsolásaik pusztán alkalmazkodás a háború farkastörvényeihez – a túlélés érdekében. Aztán ez vagy sikerül, vagy nem. A kurázsi mama története az utóbbit, a tragédiához vezető utat járja be.

Eilifet, a nagyobbik fiút Csőre Gábor játssza. A Vígszínházban a közönség egyik kedvence. Hidegvérű gyilkos az Alhangyában, kék-zöldre vert, pimasz, ám szeretetre méltó ikerszolga a Tévedések vígjátékában. Színházi kisplasztikus. Pörgő aggyal, akrobatikus mozgáskészséggel.

A lomha agyú német parasztfiúhoz most tompítania kell?

- Talán sorsszerű, hogy éppen a napokban láttam A bukás című német filmet, amely Hitler végnapjairól szól. Teljesen a hatása alá kerültem. Ugyanúgy a háború iszonyataira figyelmeztet, mint a Kurázsi mama. A velünk „élő” háborúra, amely betolakodott a hétköznapjainkba. A tv-híradóban szinte megszokottá váltak az iraki hadijelentések, néhányszáz kilométerre tőlünk tömegsírokat tárnak fel Boszniában, amikor az ember Horvátországba autózik a tengerpartra, szétlőtt házak szegélyezik útját.
Gyűlölöm a háborút.
Szerencsétlen Eilif az apjától örökölte az „eszét”. Azzal, hogy elhajtja az ökröket, hőstettet követ el, amiért kitüntetik. Majd a háború „ötperces szünetében” ugyanezért a tettéért kivégzik. A háborúnak nincs logikája. Eilifet és testvéreit az anyjuk szinte betegesen védi, óvja, ám az üzlet miatt valahogy „lemarad” róluk. A kurázsi mamáról azt mondják, a háború vámszedője, ám ő nem akar adózni a háborúnak. Én úgy gondolom, a három gyermeke halálával „lerótta tartozását”.

SZEREPOSZTÁS

Kurázsi mama - Horváth Zsuzsa
Kattrin,néma leánya - Csonka Szilvia
Szakács,III. Kikiáltó - Sipos Imre
Tábori Pap, II. Kikiáltó - Dóczy Péter
Yvette Pottier, I. Kikiáltó - Kováts Kriszta
Eilif, idősebb fia, a paraszt - Csőre Gábor
Stüsszi, fiatalabb fia,fiatal paraszt - Zámbori Soma
Verbuváló, Zsoldosvezér - Körtvélyessy Zsolt
Őrmester, Lőportáros - ifj. Mucsi Sándor

Rendező: Csiszár Imre

Bemutató:
2005. március 25.
Gózon Gyula Kamaraszínház
1172 Budapest, XV. utca 23.
T.: 253 – 0380

[ KáPé ] 2005-03-22 10:12:00