A NAGY KÖNYV
A program 2005. március elején indul és 2005. december 17-ig tart.


A NAGY KÖNYV

„Egyetlen energiaforrás sem bocsát ki annyi fényt, amennyit néha egy kis kötet sugározni tud magából, és az elektromos áramnak soha nem lesz annyi energiája, amennyi elektromos-ság az írott szóba belefér.” (Stefan Zweig)

2005 egyik legjelentősebb kulturális eseménye lesz A Nagy Könyv – a 2003-ban Nagy-Britannia-szerte óriási sikert aratott BBC-műsor, valamint a rá épülő olvasómozgalom, a The Big Read magyar változata.

A Nagy Könyv játék legfontosabb célja, hogy az olvasás újra népszerű legyen.

Számtalan felmérés megdöbbentő adatai bizonyítják, hogy Magyarországon is egyre kevesebben és egyre kevesebbet olvasnak. A Nagy Könyv játékot azért indítjuk el, hogy orszá-gos eseménnyé nőve megállítsa, sőt megfordítsa a kedvezőtlen tendenciákat, és az olvasást – a kultúra megkerülhetetlen alapfeltételét – ismét divatossá, a nézőket újra olvasóvá tegye és „visszavezesse” a könyvek világához.
Egy olyan olvasó-mozgalomról van szó, amely korunk minden technikai eszközét (televízió, rádió, mobiltelefon, Internet) és kommunikációs stratégiáját e cél érdeké-ben összpontosítja.

A program – amely rendszeresen jelentkező TV műsorokból, saját internetes oldalból, és az ezekhez kapcsolódó könyvtári és iskolai rendezvényekből áll majd – a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Nemzeti Kulturális Alapprogram és a Ma-gyar Televízió együttműködésében valósul meg. A szervezési és koordinációs felada-tokat a Könyvtárellátó Kht.-n belül létrejött A Nagy Könyv Programiroda vég-zi.

A Nagy Könyv műsorok

A program 2005. március elején indul és 2005. december 17-ig tart. A játék lénye-ge, hogy megkeressük Magyarország kedvenc regényét. A műsorfolyam márci-us közepi beharangozását követően a tévénézőket, rádióhallgatókat, újságolvasókat szavazás-ra szólítjuk fel: nevezzék meg kedvenc magyar és kedvenc külföldi regényüket. A szavazás módja változatos: a könyvesboltokban, iskolákban, könyvtárakban, színházakban, művelődé-si intézményekben, éttermekben, szórakozóhelyeken elhelyezett, ingyenesen beküld-hető szavazólapokon, és az internetes honlapon lehet voksolni.

A bevezető adást (március 15-e) követő első hullám eredménye lesz az összesített top100-as lista, Magyarország 100 kedvenc regénye (április 23). Ezután sms-ben, postai úton és telefonos szavazással dönthetnek a nézők arról, hogy melyik könyv jusson tovább. Így alakul ki a top12-es lista, A legjobb Tizenkettő (június 11).
A Nagy Könyv mozgalom őszi folytatását a legjobb tizenkét könyvből készülő irodalmi kampányfilm sorozat alkotja. Minden regényt egy-egy neves, közis-mert személy képvisel, neki kell meggyőznie a nézőket arról, hogy az általa képviselt mű a „legjobb”.

A könyvek nagy csatája
decemberben lesz látható, amikor a két középdöntőben és a döntőben a legtöbb voksot kapott regények és a köréjük szerveződő kampánycsapatok mérkőznek meg egymással a győzele-mért. December 17-én derül ki, hogy melyik regény lesz Magyarország kedvenc könyve- 2005-ben.

A Nagy Könyv események
Számos kiegészítő rendezvényt is megszervezünk 2005-ben. Olvasókörök megalakulá-sát segítjük módszertani útmutatóval, továbbá író-olvasó találkozók, felolvasó estek, irodal-mi, műveltségi vetélkedők, könyv-örökbefogadási akciók létrejöttében is közreműködünk.

A „The Big Read” eredményei

Az angol tapasztalatok azt mutatják, hogy a könyvek iránti érdeklődés a műsornak köszönhetően minden mérőszám szerint látványosan emelkedett. A kulturális intézmények összefogásából született, valamennyi médiumot mozgósító The Big Read sikere az irodalom, a könyvek irányába tematizálta a sajtót, a közvéleményt. 14.000 olvasókör regisztráltatta magát. A brit Oktatási Minisztérium a projektet beajánlotta-bevitte a tantermekbe. A végső listára került könyvekből a könyvtárakban tíz-húszszor annyit kölcsönöztek, mint korábban. A TOP100-as listán szereplő könyvek eladásai megháromszorozódtak, de egyes könyvekből tízszer többet vettek, mint korábban. Volt olyan játékban szereplő regény, amelyből a műsort követő napokban egy hét alatt 20 ezer példányt adtak el.

A Nagy Könyv számokban

A programot a NKA 500 millió forinttal, a NKÖM 160 millió forinttal, az MTV 120 millió fo-rinttal támogatja. A szervezők további támogatásokért tárgyalásokat folytatnak még más kormányzati intézményekkel, az ORTT-vel, a nagy kommunikációs szolgáltatókkal és más jelentős cégekkel is.
A könyvtárak aktív részvétele rendkívül meghatározó a játékban, ezért az NKA 100 millió forint összértékű, kifejezetten a Nagy Könyv játékhoz kapcsolódó pályázatot ír ki számukra február elején. Szintén összesen 100 millió forinttal segíti őket a NKÖM: a könyvtárak állo-mánygyarapítását támogató pályázatot a 100-as lista megszületése után hirdetik meg.

2005. január 27.

Az olvasásról

Ma az önálló ismeretszerzés egyik legfontosabb eszköze az olvasás. Így aki nem tud megfelelő szinten olvasni, általában nem képes arra, hogy állampol-gárként ügyeit önállóan és felelősséggel intézze, szükség esetén új szakmát tanuljon. Mára azonban az olvasás mindinkább muzeális értékké kezd válni. Legalábbis ezt támasztják alá azok a kutatások, amelyek az elmúlt évtizedekben mér-ték fel a hazai olvasási szokásokat. Íme néhány elborzasztó „eredmény”:

§ 1985 és 2000 között megnőtt azok aránya, akik semmit, vagy csak napilapot szoktak olvasni, és kevesebben lettek azok, akik könyvet és újságot is olvasnak.
§ 1999-ben például egy év alatt a felnőtteknek csupán a fele olvasott el legalább egy könyvet.
§ A hagyományos standard szerinti könyvolvasók aránya az 1985-ös 64%-ról 2000-ben 49%-ra, s az ún. “rendszeres” olvasók aránya pedig 19-ről 12%-ra csökkent. (A 2000 utolsó negyedévében a Kerkai Jenő Egyházszociológiai Intézet pro-jektjeként, valamint a KÓD Kft. lebonyolításában végzett felmérés sze-rint.)
§ Miért olvasnak a fiatalok? Kíváncsiságból 31, művelődési, tanulási céllal 28, a szórakozás vágyával 13%, s azért, mert kötelező, 7%. Örömöt kifejezetten csak 0,3% keres az olvasnivalóban.
§ 25 megadott szabadidős tevékenységet fontosság szerinti rangsorában az átla-gok szerint a 25 szabadidős tevékenységből a huszadik helyen áll az olvasás. Tehát az elmúlt 33 év alatt az olvasás jelentősége az elsőről a huszadik helyre került. (A Háttal a jövőnek? című jelentés alapján, amely Nagy Attila olvasáskuta-tó 2001 tavaszán végzett, olvasás- és művelődésszociológiai vizsgálatának eredményeit tekinti át. A felmérés 1207 fiatalra, 15-17 éves középiskolásokra összpontosított, s ügyelve a regionális eltérésekre is, kisvárosi gimnáziumokra, szakközépiskolákra és szakképzőkre terjedt ki, és hét településen zajlott.)
§ 1986 és 1999 között minden rétegben és minden korosztályban csökkent az ol-vasásra fordított idő, de a legdrasztikusabb változás a 15–19 éves fiúknál fi-gyelhető meg: itt naponta 39 percről 13 percre zuhant az olvasásra fordított idő egy átlagos őszi napon. (A KSH időmérlegen alapuló adatai szerint.)
§ A magyar diákok teljesítménye a természettudományos ismeretekben átlagos, matematikában átlag alatti, az olvasásban pedig egyenesen sereghajtó.
§ A magyar diákok alig 52 százaléka volt képes a mindennapi élethez szükséges közepes olvasásértésre. (A PISA 2000 nevű, 31 ország több mint 265 ezer 15 éves tanulójára kiterjedő nemzetközi kutatás megállapítása, amelyben 4200 magyar diákot kérdeztek meg.)


A Nagy Könyv a képernyőn

Tavaszi időszak (2005. március 1. és június 11. közötti periódus)

1.
A Magyar Televízió március elejétől sugározza mindkét csatornán az egyperces ajánlókat, amelyekben ismert vagy kevésbé ismert emberek hívják fel a közönség figyelmét egyes mű-vekre, illetve arra, hogy jelöljenek, szavazzanak. Ez A Nagy Könyv brand-del ellátott műsor, amelyből ötvennél több készül, és egészen az áprilisi TOP 100 műsorig fut. Ideális esetben naponta több alkalommal, és állandó, kiszámítható időpontban jelentkezik mindkét csator-nán.

2.
Az első nagy megjelenés a március 15-ei 80 perces műsor, amelynek alapvető célja összegezni mindent, ami A Nagy Könyvvel kapcsolatos, tehát az addigi részinformációkat egy egységes rendszerben szintetizálni (műajánlók, szabályok ismertetése). Ezt még nem arról a helyszín-ről, abból a díszletből sugározzuk, amely az egész televíziós műsorfolyam képi világát adja – ez egy előre leforgatott és rögzített-szerkesztett anyag, amelyben felhasználjuk az egyperces ajánlók adta forgatási lehetőséget. Ez egyben az első alkalom, hogy A Nagy Könyv miatt a Magyar Televízió két csatornája összekapcsolódik, és párhuzamosan sugároz.

3.
Az április végi (április 23.) TOP 100 műsor lényege, hogy a beérkezett jelölések alapján bemu-tassa Magyarország kedvenc száz könyvét – 2005-ben. Az lenne az optimális, ha az adás nap-ján a Magyar Televízió a nap folyamán többször is jelentkezne előkészítő, rövid műsorokkal, amelyek már jelzik, hogy hogyan áll a szavazás, milyen művek kerültek a jelöltek közé. A né-zők, bár az internetes honlap és egyéb információs szolgáltatások révén már tudhatják, hogy mely könyvek kaptak jelölést, de nem tudják, hogy melyikre hány szavazat esett, és hogy me-lyek kerültek be valóban a TOP 100-ba. A nézők az adás ideje alatt elküldött sms-eikkel sza-vaznak. A műsor második részében kerül sor a szavazás lezárására. Ez az adás nem vállalkoz-hat arra, hogy egyenként bemutassa a listán szereplő műveket, mert abba a műsorkészítők és a nézők egyként „belepusztulnának”. A TOP 100 egyfajta töréspont is: vége a jelölésnek, mos-tantól választani kell.

4.
A TOP 12 adásáig hátralévő kb. hét hetes időszakban első sorban arra kell koncentrálni, hogy felkeltsük, fenntartsuk a nézők „választó” kedvét. Mivel száz műről van szó, ez nem olyan egy-szerű, mint a kereskedelmi televíziók beszavazó show-i esetében. Ebben az időszakban fontos szerep hárul a Magyar Televízió képernyőjén jelentkező kiegészítő adásokra, amelyekhez csatlakozik a hetente kétszer jelentkező A Nagy Könyv – A könyvek csatája címet viselő mű-sor, amely a BBC könyvekről szóló vitaműsorának a hazai megfelelője.

5.
A TOP 12 (június 11.) a tavaszi idény csúcspontja: ebben az adásban derül ki, hogy melyik Magyarország 12 kedvenc könyve – 2005-ben. (Az lenne az optimális, ha az adás napján a Magyar Televízió többször is jelentkezne előkészítő rövid műsorokkal, amelyek már jelzik, hogy hogyan áll a szavazás, mely művek vannak a listán.) Ezek a művek már mind győztesek, ezek kerülnek a szűkített listára (short list). A műsor kezdetén még ötven mű szerepel. A mű-sorban jelentős szerepet kapnak a majdani kampányfilmek alkotói is. A műsor második felé-ben derül ki, hogy mely művek kerültek be a TOP 12-be, és itt sorsoljuk ki, hogy ki melyik műből készít kampányfilmet.

Nyári időszak (2005. június 12. és szeptember 30. közötti periódus)

A nyár folyamán készülnek el a kampányfilmek. A képernyőn ebben az időszakban viszonyla-gos „Nagy Könyv-nyugalom” honol. Viszonylagos, mert érdemes lenne beszámolni a forgatá-sokról, a filmek készüléséről, illetve tudósítani a támogató műsorokban a készülődő „Ki mi-ben tudós?” típusú vetélkedőről.

Őszi időszak (2005. október 1. és december 17. közötti periódus)

1.
A Nagy Könyv őszi idénye október elején kezdődik: ekkor indul a második nagyobb média-kampány, és ekkor jelentkeznek az első műsorok is a képernyőn. Futnak a spotok a tizenkét döntőbe került műről, és október második hetétől szeretnénk, ha a képernyőre kerülne a kö-zépiskolásoknak meghirdetett Ki miben tudós? típusú vetélkedő utolsó három fordulója.

2.
A tényleges műsorfolyam október 25-én veszi kezdetét: hetenként egymást követő hat adás-ban mutatjuk be az elkészült kampányfilmeket, kettőt-kettőt adásonként. Ez a műsor is két részből áll: az első felében megy le a két, egyenként 25 perces opusz. Ez alatt, és ezt követően szavazhatnak a nézők, és az eredményhirdetésre a műsor második felében kerül sor. Adáson-ként egy mű (tehát összesen hat) jut tovább a középdöntőbe. Ez a szakasz a november 29-i adással zárul.

3.
A középdöntő két adásába (december 3. és 10.) hat mű kerül. A műsorokban részleteikben felidézzük a kampányfilmeket, azonban nagyobb hangsúlyt helyezünk a kampányoló stábok - és civil támogatóik - egymás közti vetélkedésére. Nem „zsákbafutás-lepényevés” típusú mű-sorra gondolunk, de szórakoztató, informatív és izgalmas adást szeretnénk készíteni. Az adá-sok ismét két részből állnak: a nézők szavazás útján dönthetik el, hogy melyik művet juttatják tovább az utolsó, mindent eldöntő adásba. A második adás végén a nézőknek lehetőségük van arra, hogy „vigaszágon”, a kiesett, korábban versenyzett művekből egyet visszahozzanak a döntőbe. Így lesz a döntőben résztvevő művek száma páratlan.

4.
A döntő, A Nagy Könyv sorozat befejező adása december 17-én lesz. Ebben három mű és csa-pat vetélkedik: melyik Magyarország kedvenc könyve – 2005-ben. A műsor első perceiben derül csak ki a nézők számára, hogy melyik az általuk, vigaszágon a döntőbe juttatott mű, ami komoly feszültségnövelő tényező lehet. Az adás ismét két részből áll: a vetélkedőt követő sza-vazás eredménye a műsor második feléből derül ki, ekkor tudjuk meg A NAGY KÖNYV címét.

2005-01-29 16:59:00