Pécs (lehet?) Európa Kulturális Fővárosa
Beszélgetés Toller Lászlóval
Alig ért véget a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSzT), máris kezdődött a Nemzetközi Bábfesztivál, azt követte a Pécsi Gasztronómiai Napok, majd a Pécsi Szabadtéri Játékok. Most a III. World Folkloriada, a Népművészet Olimpiája folyik, amelyet négyévenként rendeznek meg. Pécs a rendezvények egyik központja. Toller László, Pécs polgármestere a Terasznak beszél arról, hogy a 2010. évi "Európa Kulturális Fővárosa" címre pályázik a város.
- Megvannak-e ennek a feltételei Pécsett? Meg lehet-e - "Európa Kulturális Fővárosához" illő módon - közelíteni a várost?

- Ez szükséges feltétel, és meg is lesz, hiszen 2007-ig elkészül a Szekszárd-Pécs gyorsforgalmi út, a Dunaújváros-Budapest autópálya, és közben megerősítik a 6-os utat Szekszárd és Dunaújváros között. Ez teljes közlekedési infrastruktúrát jelent. Ennél jobb hírem is van: gyakorlatilag kész a pécsi regionális repülőtér, ami legalább olyan érdekes a város megközelíthetősége szempontjából.

- Van-e elég, nemzetközi viszonylatban is megfelelő színvonalú szálloda?

- Van és lesz. A POSzT igényeit is minőségi szállással tudtuk kielégíteni, akik nem fértek be a nagy hotelekbe, elég sok kis és nagyon jó szállodát kaphattak, esetenként jobb ellátással, mint a nagy helyeken, ahol most 750 szállodai helyigényt tudtuk kielégíteni.
Folyik a Nádor szálló felújítása. Több befektető jelentkezett szállodaépítésre, de amíg a Nádor nincsen kész, addig ezt nem sürgetjük.

- Nemcsak a színházi, hanem a filmes szakmát is, a képzőművészetet, valójában a művészetek minden ágát ide édesgette Pécs. Mi az, amitől úgy érzi, hogy nagyobb a város esélye a többi pályázóénál?

- Pécs 2000 éves város, itt a kultúra szó szerint minden kövön, mind az évszázados, mind a mai építészetben kézzel tapintható, látható, megfogható, érezhető. A klasszikus művészetek mellett az építőművészetben többel rendelkezünk, mint vetélytársaink. Pécs a szecesszió városa. A világörökség része: az ókeresztény sírkamrák nem az egyedüli értékei. Budapesten kívül egyetlen magyar városnak sincs ilyen lehetősége. Vannak világörökség városrészek, de pont a kandidáló városokban nincsenek. Az UNESCO Békevárosa vagyunk. Ezzel a két címmel kevés európai város büszkélkedhet, más magyar városok nem. Tehát a hazai versenyben, azt hiszem, jól állunk.
De mi már többet tudunk, mi vagyunk az elsők, akik egy más, 21. sz-i kultúrát, az öko-kultúrát elkezdtük terjeszteni és megvalósítani. Én úgy érzem, hogy ezen a környéken kell keresnünk az esemény emblémáját is. Az ÖKO-KULTÚRA FŐVÁROSA, ez nagyon találó lenne. Tiszta, szép, megújuló, innovatív várost jelent.
A POSzT is ilyen kihívás volt, aminek nagyon gyorsan meg tudtunk felelni. Voltam már több fesztiválon is a világban, nem maradunk el mögöttük. Hangulatában, lakossági fogadtatásában, az egyre inkább regionálissá váló tartalmával és abban sem, hogy ma már ez híres rendezvény.

 
A filmre is"ráizgultunk", az idén a budapesti filmszemle előtt rendeztünk egy kis filmünnepet. Kipróbáltuk, hogy milyen a filmszakma affinitása Pécs iránt. Kiderült, hogy hatalmas, és ez nem csak a nosztalgikus nagy öregekre - akik kivétel nélkül itt voltak - vonatkozik, hanem azokra a fiatalokra is, akik első-filmesként itt mutatkoztak be. Nagyon jó volt a közönség fogadtatása, pedig teljesen szokatlan időszakban, télen, -8 fokban, sátorban próbáltuk megvalósítani, kicsit romantikus körülmények között, hogy visszajöhessen a régi pécsi filmfesztiválok hangulata. Nagyon komoly szándékaink vannak, már 2005-től.

Csatlakoztunk a filmvárosok szövetségéhez. Los Angelesben van ennek a szervezetnek a székhelye. Kivittünk egy - úgy tűnik egész jó – bemutatkozó anyagot, és teljes lelkesedéssel fogadták. Náray Anikó filmes újságíró és Márton András, a new-yorki Magyar Kulturális Intézet igazgatója segítette a munkánkat, akinek jó pécsi kötődései vannak. Támogatott minket Szekeres Dénes - jó ismerős a filmszakmából, mint producer -, aki szintén pécsi. Szoktam is mondani, hogy minden jó Magyarországról vagy pécsi, vagy innen származik. Úgy tűnik, hogy sikerünk lesz. A másik, hogy a városfejlesztésnek milyen irányt szabunk. Itt is a kultúra, a rekreáció, a sport az, ami a megújuló keleti városrészben jelentkezik. Olyan terveink vannak, részben már megvalósítás alatt, részben pedig kimunkálás alatt, amelyek 2010-re érnek be.

- A sporthoz kapcsolódóan van egy javaslatom. Felújítják, mint örömmel hallom, a sok éve elhanyagolt Balokány parkban a strandot. Pécsett van egy nagyszerű szinkronúszó csapat. A világ számos részén a szinkronúszókból - úgy, mint a műkorcsolyázókból a jégrevü - vízi-színházat csinálnak. Érdemes lenne a Balokányban is létrehozni egy ilyet. Ennek nemcsak a kulturális vonzereje lehetne nagy, hanem a bevétel a sportágat talán el is tartaná.

- A Balokány újraélesztése kiemelt programunk. Reményeink szerint 2005-ben megjelennek a munkagépek. Alapos nagytakarítás után a liget a régi, százéves fákkal, a park a kis tóval megmarad eredeti szépségében. Készül élményfürdő, wellness-center, látványfürdő csúszdákkal, különböző kisebb uszodák, vízi-játékok.
Az erőmű háta mögé - nagyon romantikus, vadregényes terület - készül egy mesterséges tó is, elég nagy felülettel. Ott biztos, hogy a szinkronúszás tökéletes helyet és lehetőséget kaphat.
A mostani uszodánk még új, de Pécs már kinőtte. A vizes sportok erősödnek: jön föl a vízilabda, olimpikon úszóink vannak ismét, mögöttük hatalmas utánpótlás. És itt a szinkronúszó csapat is, amely szakágnak az országos elnöke Szily Katalin, őmiatta is támogatjuk ezt a tevékenységet, és mert nagyon szép látvány.

 
- A POSzT sok előadásán lehetett Önt látni, ebben az évben milyen érzésekkel búcsúzott el a résztvevőktől?

- Nagyon felemelő érzés, hogy a pécsi közönség befogadó és minden darabra éhes. Foglalt volt minden előadás valamennyi széke, és még kevésnek is bizonyult. Ennek a befogadókészségnek van egy másik oldala: az évad végén felszabadultabban is játszik mindenki, kevés a mindennapi görcs. Mód van arra, hogy a 10 nap alatt kicsit lazábban éljenek a művészek, a rendezők, a technikai személyzet, tehát nagyobb az odaadás, mert ilyenkor már szabadságfoka van ezeknek az előadásoknak, ez adja a fesztiválhangulatot is.
A közönség, a darabok és a színészek egymásra találnak, de nemcsak az előadásokon, hanem az utcán is. Sokakkal beszéltem a művészek közül: az emberek megszólítják őket az utcán, szívesen beszélgetnek velük. Ilyenkor egész máshogy mennek be a színházba, mint a napi "taposómalom" után, és ez meglátszik az előadásokon is. A nézők szakértelmét pedig az mutatja, hogy a közönségdíj és a szakmai zsűri díja kivétel nélkül mindig egybeesett mind a négy évben.

Mindig kevesebb darabot látok, mint szeretnék, most nagy élményem volt a "Buborékok". Régi színház korszerű felfogásban, három órán keresztül tartó eufória volt, nagy-nagy szeretettel fogadták a darabot.

- A kultúra gyökeréhez nyúló rendezvény döntő részét is fölvállalta Pécs, ez a III. World Folkloriada. Az Olimpia évében Magyarország mégiscsak rendez "kulturális olimpiát", ebből Pécs oroszlánrészt vállal. Mekkorát?

- Két főhelyszínen zajlik a Folklóriáda. A teljes csapat - 130 ország - megfordul a két helyen: ez Budapest és Pécs. Ez augusztusnak és egyáltalán ennek az évnek a legnagyobb rendezvénye, és parádésan meg fogjuk rendezni, mint eddig mindent.
Ennek a városnak nagy hagyománya van abban, hogy a kultúrára azonnal lépjen: Eck Imre hogy került ide annak idején? Űzött vadként szinte, a város befogadta őt, és csapatával csodát művelt.
Csontváry - senkinek nem volt affinitása gyűjtemény befogadására -, Vasarely, Amerigo Tot és így tovább, mondhatnám sorban.
Amikor a ’70-es években kialakult a Múzeum utca, akkor kibontottuk a várfalat is. Nagyon kevesen tudják, hogy tagjai vagyunk a városfallal körbevett városok szövetségének , ami egy kulturális közösség. És kevesen tudják azt, hogy Európában a leghosszabb összefüggő városfal Pécsett van. Ez az a jókora muníció, amely által mi bátran állunk bármiféle megmérettetés elé.

[ Kadelka László ] 2004-08-19 15:48:00