Új Forrás 2004. május
A májusi Új Forrás Visky András új fejezeteivel a Szeretkezések könyvéből; Jász Attila kisesszéjével a néhai Holló András költészetéről...
 
 
 

   ELŐZMÉNYEK
   
   Erdély, és még Erdély (Új Forrás 7. szám)
   A tatabányai Új Forrás szeptemberi száma az Erdély-tengesz mentén szerveződik, amelybe belefér Csoóri újkori versei, és egy óriási tanulmány (Jánosi Zoltán) Csoóri hermeneutikai forradalmáról.
   
   ÚFO - a gyermekirodalomban (04. 2. szám)
   A világ nagyot változott, az írókat elsősorban a kapcsolati tőke mozdítja a gyermekirodalom felé: azaz érintettek: kisgyerekük van. Minthogy az író olvas a kicsinek leginkább, ráébred, nem varázslat. Tud ő ilyet. Sőt, személyre szabottan, mert ismeri a gyerek ízlését. Célzottan specializál.
   
   Új Forrás - december
   Megjelent az Új Forrás decemberi száma, benne Tüskés-tanulmány Mészöly Miklós és Erdély kapcsolatáról, vers és kritika Vass Tibor Esőnap c. kötetéről (Dukay Nagy Ádám), Végel László Parainéziséről (Fekete J. József), Visky András Balla Zsófiáról etc.
   
   Új Forrás - 04.
   Föl lehet tenni persze a kérdést – különösen a mai, politikai pártok mentén igen megosztott „szövegkörnyezetben” – , mire jó a múlt sebeire újra rámutatni, és eléggé „korszerű-e” mindezekről versben vallani. De amikor maga a múlt olyan „probléma”, amely mindennapjainkban, kultúránkban, gondolkodásunkban folyamatosan kísért és mérgez, indulatokat szít a gyűlölködésig, akkor a költőnek – ha van értelme ennek a kifejezésnek, s miért ne volna – kötelessége lehet az emlékezetet ébren tartani és a személyes erkölcsi felelősségre rámutatni akkor is, ha „nehéz különbséget tenni aljasság és tisztesség, hazugság és igazság között”.
   
    Új Forrás (04. 1. szám)
   Darabos Enikó Kukorelly Tündérvölgyéről: Mindezek ellenére (avagy talán épp ezért) a szöveg működik, hat, „kiengesztel, fölemel, lelassít és elnevez”. (218.) Unom, ahogy azt kell. Ahol kell. Unom, hogy nem történik semmi, hogy a Semmi történik. Ez viszont elég „autentikusan”. Éppen ezért az alábbiakban két fogalom mentén fogom olvasni Kukorelly regényét: a már említett „autentikusság”, illetve a szövegesemények működése mentén. Szövegeseménynek azt nevezem, ahogyan az ismétlés sajátos ökonómiája olyan összefüggéseket hoz létre a szövegben, amelynek hatására az olvasó rá van kényszerítve arra, hogy átértékelje az eseményről, a történetről, az ismétlésről és a grammatikai szabályok normatív erejéről való elképzeléseit.
   
   Czifrik Balázs: ÚJ FORRÁS - 2002. november (szemle)
   Az is biztos, hogy az Illyésről értekező szerzők (Vasy Géza, Monostori Imre, Tüskés Tibor) az életmű erényeit vonultatják fel. Hangsúlyozva többek között Illyés európai magyarságát, szintetizáló képességét.
   
   Új Forrás 2003. március
   
2004-05-30 09:50:00