A 35. Filmszemle és az 1. Mozgóképtörvény után
Janisch Attila Másnap című filmje a fődíjas
Befejeződött - nemcsak a 35. Filmszemle, hanem a rendszerváltozás óta tartó huzavona is a filmes szakma és a pénzt adó állam között. "Az új mozgóképtörvénynek köszönhetően Magyarország újra olyan hely lesz, ahol érdemes filmet gyártani és odafigyelni a filmekre" - mondta Hiller István miniszter, hangsúlyozva: offenzívában van a kulturális tárca.
A filmes szakma képes volt összefogni saját szakmai érdekében, a megszületett törvény a kultúra más területén is érezteti hatását.
A példa vonzó, más szakmák képviselői is hasonlóra törekednek, a számos írószervezet is elfogadni látszik a kulturális tárca kezdeményezését, amely nem akar beleszólni a szakmai kérdésekbe, viszont az alkotáshoz igyekszik megteremteni a feltételeket.

A megszületett mozgóképtörvény valójában sokkal nagyobb fontosságú annál, mint amit a szakmai köznyelv egyszerűen csak „filmtörvény”-nek nevez.
Nem szabad megfeledkezni a televízióról! Ezen a ponton érződik igazán a törvény társadalmi hatása. A televíziók műsora Magyarországon – az ismert történelmi, gazdasági okok miatt – az elsőszámú kultúraközvetítő. Nem érdemes taglalni, hogy ez napjainkban milyen színvonalon valósul meg.

Janisch Attila: Másnap
 
Janisch Attila: Másnap
 
Janisch Attila: Másnap
 

A kultúrházak ellehetetlenülése következtében már színielőadások sem jutnak el az ország legnagyobb részébe. A színházakat is rendkívül nehéz helyzetbe hozó általános ár- és áfaemeléseknek a következménye: még kevesebb új előadás születhet, ennek vonzata a színészek egyre rosszabb anyagi helyzete. Ezen fog jelentősen változtatni a fellendülő filmgyártás.
Több filmhez több munkatárs, több színész, több zeneszerző és muzsikus, egyszóval több közreműködő szükségeltetik. Emellett felélednek már-már kivesző szakmák: díszletkészítő asztalos, jelmezkészítő szabó, parókát-bajuszt készítő fodrász stb. Bármilyen furcsán hangzik, a taxisok gondjai is enyhülnek, hiszen a produkciók bérelik a szolgáltatásukat.

Vörösmarty mozi - új előtér
 
Felújított büfé
 
Ebből lesz a második terem
 

Az a kulturális érték, ami remélhetőleg létrejön, olyan helyzetet teremthet, hogy reggelente a munkahelyeken az előző este látott kulturális esemény válik a közbeszéd tárgyává. A több film munkahelyeket is teremt, ami végül is járadékok formájában visszafizet a közös kasszába.

A kultúrházak mellett az országos mozihálózat is lepusztult, a különféle plázák megjelenésével a „kis-piszkos mozik” sorra bezártak. Méltatlan környezetben vetítették, ha egyáltalán vetítették elsősorban a magyar filmeket. A tarthatatlan helyzetet látva az NKÖM 2003-ban pályázatot írt ki az Art-mozi hálózat fejlesztésére. A pályázati pénzek felhasználásáról számolt be Hiller István a megújuló Vörösmarty moziban

Mélyen őrzött titkok
 

A pályázatnak az volt a célja, hogy nézőket vonzzon a magyar és európai, illetve egyéb „ART” besorolású filmek vetítéseire. A költségek 35%-át a pályázó önkormányzatoknak kellett kifizetniük, csak akkor kapták meg a beruházás 65%-át a minisztériumtól.

A program egyértelműen sikeres. Az 500 millió forintból 17 vidéki filmszínház összesen 379 millió 306 ezer forint, 12 budapesti mozi 120 millió 694 ezer forint támogatást kapott fejlesztésre. A pályázatok elbírálására a tárca az NKA Mozgóképszakmai Kollégiuma Forgalmazási Albizottságának tagjaiból álló bizottságát kérte fel.
A kormány az Art-mozi hálózat fejlesztésére 2004-ben is 500 millió forintot biztosított.

Dealer
 

A törvényről:

Az új mozgóképtörvénynek köszönhetően Magyarország újra olyan hely lesz, ahol érdemes filmet gyártani és ahol érdemes odafigyelni a filmekre. Az első filmtörvény tavaly decemberi elfogadásával hazánk alapvető reformokba kezdett a nemzeti filmipar területén, noha a magyar kormány már az elmúlt év elején elkötelezte magát a magyar filmszakma fejlesztése mellett, amikor kinyilvánította a mozgóképszektor állami támogatásának megkétszerezését egészen 2006-ig.
Az új szabályozás egyértelműen „koprodukció-barát". A magyar és más országok filmeseinek együttműködését egyrészt az ilyen produkciókra is kiterjedő adókedvezmények, másrészt az MMK által biztosított koprodukciós alap együttesen fogják ösztönözni, mivel a magyar filmipar fejlődésének egyik záloga a koprodukciós együttműködés.
A törvény meghatározza a filmszakma támogatásának jogi kereteit, a területen működő állami intézmények szervezeti felépítését; továbbá a filmgyártást támogató, illetve az abba befektető társaságok számára bevezet egy kivételesen kedvező adókedvezmény-rendszert. A rendszer bevezetésének célja az, hogy Magyarország Európa egyik legversenyképesebb filmes környezetévé válhasson.

Kontroll
 

A magyarországi filmforgatás és a magyar - külföldi koprodukciós filmgyártás promóciójára a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Magyar Filmunió angol nyelvű tájékoztatót adott ki, amelyet nemzetközi filmes fesztiválokon - Berlinben, Cannes-ban, Los Angelesben - fognak terjeszteni. Az angol nyelvű írásos tájékoztató mellett az említett fesztiválokon és filmvásárokon a törvény szakértői szakmai ill. sajtótájékoztatókat tartanak.
A törvény teljes szövege hozzáférhető a NKÖM, az MMK, a Magyar Filmunió és a TERASZ.HU honlapján.

 

A filmtörvény főbb rendelkezései

A filmtörvény származásuk szerint három kategóriába sorolja a filmalkotásokat: magyar film, magyar részvételű koprodukciós film és egyéb magyar részvételű film. Az első két kategóriába tartozó alkotások ugyanolyan állami források igénybevételére jogosultak, míg a harmadik kategóriába tartozó filmek az adókedvezményeken keresztül juthatnak bevételekhez. A kategorizálás egy - az európai koprodukciós egyezményen alapuló, illetve azt továbbfejlesztő - olyan pontrendszer alapján történik, amely nemzetiségük szerint értékeli a film elkészítésében résztvevőket.
Az állami támogatás fő elosztó szervezete a Magyar Mozgókép Közalapítvány, amelyet a magyar kormány és számos filmszakmai szervezet alapított. A rendelkezések szerint a Közalapítványnak ki kell dolgoznia saját támogatási szabályzatát, amelynek tartalmaznia kell a törvényben megállapított mindhárom támogatástípus - normatív, szelektív és strukturális támogatás - elosztásának elveit és szabályait. A normatív támogatás egyfajta ún. referenciatámogatás, amely a nézőszám és az elnyert szakmai fesztiváldíjak alapján, illetve "ART" filmek terjesztése és Art-mozi működtetése esetén automatikusan jár.
A törvény által támogatható tevékenységek a filmgyártás, a filmterjesztés, a filmtervfejlesztés, a filmarchiválás, a mozgóképszakmai kutatás és képzés, mozgóképszakmai kiadványok készítése és megjelentetése, valamint az infrastrukturális fejlesztések. A Közalapítvány köteles a törvényben szereplő filmszakmai tevékenységek mindegyikét támogatni.

Rózsadomb
 

A törvény létrehozta a Nemzeti Filmirodát, amelynek feladata a támogatást igénylő szakmai szervezetek, a filmalkotások és a hazánkban terjesztésre kerülő filmek nyilvántartása. Ennek jelentősége egyrészről az, hogy kizárólag a Filmiroda által regisztrált személyek, illetve szervezetek részesülhetnek állami támogatásban, másrészről pedig annak nyilvántartása, hogy mely filmalkotások milyen mértékben részesültek támogatásban, hiszen az elszámolásnak a következő támogatás nyújtásánál kulcsfontosságú szerepe van.
A Filmiroda végzi továbbá az egyes filmalkotások besorolását a kiskorúak védelmének érdekében és a filmek kulturális értékei szerint; illetve határoz arról az újonnan elkészült produkciók esetében, hogy nemzeti vagy koprodukciós alkotásnak számítanak-e.
Az Iroda egyik legfontosabb igazgatási tevékenysége az adókedvezményre jogosító igazolás kiadása a támogató szervezetek és a befektetők részére. A filmtörvény által bevezetett adókedvezmények két modellen alapulnak, attól függően, hogy az arra jogosult támogatást oszt-e el, vagy vesz-e igénybe befektetéséhez. Ennek eredményeként hazánkban az eddigiekhez képest megközelítőleg 20%-kal lesz „olcsóbb" filmet készíteni. A törvény alkotói legfőképpen ettől várják a hazai és külföldi tőke beáramlását a filmiparba. A Filmiroda jogi közreműködése reményeink szerint segít a piac szereplőinek koprodukciós alkotások létrehozásában és gyakorlati tanácsokkal szolgálhat a miniszternek a jelentős mozgóképszakmai kérdésekben.

Szezon
 

A filmtörvény által bevezetett adókedvezmények rövid leírása

Az ún. „Bérmunka-modell" (megrendelésre készülő produkciók)
Ebben a konstrukcióban az adókedvezményt azok a magyar társaságok vehetik igénybe, amelyek valamely Magyarországon készített film gyártását támogatják. A magyar támogatók adómegtakarítási céllal az adott film magyarországi költségeinek 20%-át finanszírozhatják. Az adókedvezmény révén – adóalap-csökkentés és adólevonás formájában - a támogató 16%-os hasznot realizálhat. A támogató ebben a konstrukcióban nem producere a filmnek, és annak bevételeiből sem részesül. A támogatáshoz kötődő adókedvezmény három adóéven keresztül érvényesíthető.

A „Koprodukciós modell" (nem megrendelésre készülő produkciók)
Ebben a konstrukcióban az adókedvezményt azok a magyar társaságok vehetik igénybe, amelyek valamely Magyarországon készített film társ-előállítóinak (koproducereinek) minősülnek. Ebben az esetben is az adott film magyarországi költségeinek 20%-a gyűjthető össze, adómegtakarítási céllal befektető magyar társaságoktól. A rendszer ugyanakkor nem zárja ki a befektetők 20%-nál nagyobb mértékű hozzájárulását sem. Mint társ-producereknek e befektetőknek bizonyos jogokkal is rendelkezniük kell a filmmel kapcsolatban. A „Bérmunkamodellhez" hasonlóan a magyar befektetők az általuk befektetett összeg 100%-ával csökkenthetik adójukat, és 50%-ával adóalapjukat, amellyel legalább 8%-os hasznot realizálhatnak. A befektetéshez kötődő adókedvezmény három adóéven keresztül érvényesíthető.

Egyéb adókedvezmények
A jogszabályok alapján fejlesztési adókedvezmény vehető igénybe a filmgyártási célú, 100 millió Ft-ot meghaladó befektetések után. A kedvezmény mértéke régiónként eltérő: Budapesten 35%, Pest megyében 40%, a Nyugat-Dunántúlon 45%, az ország többi részén 50% a befektetés összege után. Ezen kívül az adózó kedvezményes értékcsökkenési leírást vehet igénybe a filmgyártási célú építmények (10%), valamint gépek (50%) építése, illetve beszerzése után.

Mozgókép törvény

A 35. Filmszemle díjai

[ Kadelka László ] 2004-02-04 14:59:00