Kistelepülés – NAGYSZEKERES
„Kincs ami van !”
Nagyszekeres a Szatmári-Erdőháton fekvő település. A falun keresztül folyik a Szenke-Gögő patak. Legelső földesurai a Szekeressy család tagjai voltak. Mellettük birtokrésszel rendelkezett Kölcsey, Ujhelyi és a Domahidy család is. 1460-tól tulajdont szereztek itt a Károlyiak és a Bornemisszák is. 1524-ben lett a Drágffyak révén a falu a rozsályi uradalom része. Az idők folyamán pestis és más járványok, valamint a Szamos áradásai nehezítették lakóinak életét. Az 1970-es árvíz a község nagy részét lerombolta.
 
Karácsony Sándor polgármester és Pálúr Endre az általános iskola igazgatója a Terasznak elmondta: a település nevének eredete nem igazán tisztázódott, vagy a Szekeressy család nevére, vagy: királyi szolgák voltak a falu lakói és szekerekkel hordták Szatmárnémetibe az ispánságra a fát és a terményt, innen eredhet a név.

Karácsony Sándor Pálúr Endre
 
Nagyszekeres a XX. század első évtizedeiben körjegyzőségi székhely volt. 1920 körül építették ki a Nagyszekeres-Tiszabecs közötti törvényhatósági műutat. A falu 1990. évi közigazgatási besorolása: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében független polgármesterrel és független képviselőtestülettel rendelkező négy községet - Kisszekerest, Zsarolyánt és Nemesborzovát - magába foglaló körjegyzőség.

Az iskola építés emlékköve
 
Iskola-belső nyáron
 
Az udvaron a település jelképe
 
A hatszáz lelkes település általános iskolájába a környékről járnak be a gyerekek. Az emeletes iskolaépület az 1970-es nagy árvíz rombolása után épült, ennek megfelelően – bár igyekeznek csinosítani – már aktuális lenne a korszerűsítése. A víz akkori pusztítását a mai napig nem heverte ki a környék.
A térségben kevés a munkalehetőség, sok a halmozottan hátrányos helyzetben élő család. Mégis, amikor körbesétálunk a faluban, szép tiszta, rendezett település benyomását kelti, központjában áll a Millenniumi Emlékpark közvetlenül a kultúrház mellett.

A falu híres szülötte
 
A millenniumi park
 
A templom
 
Kőhajításnyira látszik a Gögő-Szenke patak által közrefogott kis mesterséges szigeten a Boldogságos Szűz tiszteletére emelt műemlék templom, amely ma református templom. A már messziről látszó templomhoz érve francia rendszámú autóval érkezett turisták gyönyörködnek az épületben – szakszerű kalauzolás mellett.
Csüri Lajos a nagyszekeresi, kisszekeresi gyülekezetek lelkipásztora avat be a templom történetébe: Vannak történészek, akik azt mondják, hogy a Szekeressy család építette a XIV. Században. De a kutatások azt bizonyították, hogy a XV. századi késő gótikus stílusú épület eredetileg erődtemplomnak épült, hasonlóan a közeli Császló és Csegöld templomaihoz. Valaha fahíd vezetett a szigetre, s a XVIII. századig, csak ezen át lehetett megközelíteni. Ekkor még a szigetet is valamiféle palánk vette körül. A templom nyugati oldalát egy XVIII. században épült, fa harangtorony őrzi, melyet előcsarnokszerű barokk cinterem kapcsol össze a bejárattal. A fa harangtorony zömök, fazsindelyes borítású, ezen keresztül lehet bejutni a templombelsőbe.

A harangláb és a bejárat
 
A harangláb teteje
 
A harangláb teteje belülről
 
A templom szerkezete a gótikus korszak végének szatmári hagyományait mutatja. Oromzata nincs, kétosztású, kőrácsos ablakai délnek mutatnak. Falait támpillérek erősítik, belső tere nagynak hat, szentélye keskenyebb, mint a hajó. Belsejében őrzött régi fedélből származó gerendán az 1670-es felirat olvasható. Belső berendezései a XVIII. századból valók, festett sík famennyezettel rendelkezik. A templomnak a kutatása, helyreállítása 1981-86 között, Erdelyi Ferenc építész vezetésével zajlott, akkor találtuk meg a konzolokat, bordákat, a barokk jellegű belépőnek a fundamentumában és oldalfalában. Ebből felépült egy negyed süvegelés nélkül mutatva azt a hiányt, hogy századokon keresztül nem volt meg a szentélyben a csillagboltozat és az ablakokban fa ablakok voltak. Nem lehetett látni egyáltalán, a középkori ablakok be voltak vakolva. Helyreállították Budapesten a szószékünket és koronát, mert a könnyező-házigomba 1980-ban beköltözött a templomba és nagy károkat okozott. A szószékkoronának csodálatos a szimbolikája: a forduló vörös nyakakra szárnyat festett - ősi Krisztus szimbólum -, az önmagába tépő pelikán, aki a vérével táplálja a kicsinyeit. Bemutatja a kiszakadó és aláhulló vércseppeket, amikor ezek elérik az emberi szintet, akkor megfordulnak, belefordulnak a világba és a vércseppből szív lesz, ezzel mutatja meg a Krisztus halálának a konzekvenciáját.

Templom belső A szószék teteje
 
A belső rekonstrukció
 
A templom hátulsó oldala
 
Nagy ünnepeken megtelik a templom, gyermekek óvodás kórtól kivétel nélkül hittanra járnak, az ifjúság külön összejöveteleken van jelen. A szigeten szalonnasütéseket és találkozókat rendezünk, volt pedagógus lelkipásztor találkozó, orvos lelkipásztor találkozó. Turisták és vendéggyülekezetek is látogatják a templomot.

Nagyszekeres a Szatmári-Erdőháton fekvő település. Határában nagy területeket borítanak ecsetpázsitos rétek. A lágyszárú fajok közül főként csomós palkával, erdei madárhurral és pázsitlevelű nőszirommal találkozhatunk. Lakói a középkorban királyi szolgák voltak, akik szekerezéssel, fuvarozással foglalkoztak. Ennek emlékét őrzi a helynév, melynek "Nagy" előtagja a Kisszekerestől való megkülönböztetést szolgálja.

Megközelíthető Budapest irányából az új M3-as sztrádán Nyíregyháza felé, majd a 471-es úton haladva Fehérgyarmatig, és az onnan leágazó alsórendű úton érhető el, ezen az úton 322 km. Rendszeres autóbuszbusz járata van Fehérgyarmatról. A Mátészalka-Zajta vasútvonal a települést érinti.

MENJÜNK MAGYARORSZÁGRA!

Fotó: a szerző

[ Kadelka László ] 2003-09-16 16:02:00