Megszűnik és megmarad a Gresham-palota
Körülbelül annyiba kerül a Gresham-palota felújítása és méregdrága luxushotellé alakítása, mint az éves magyarországi könyvpiac. A Pest legelőkelőbb pontján, a Lánchíddal szemben fekvő nagy múltú épület kapcsán folyó jelenkori politikai játékok már elültek. A mindenkori történetének ilyetén vonatkozásaiban, a várostörténetbe, sőt a magyar történelembe szervesen beágyazódó helyszín fordulatos sorsában a Gresco Rt. befektető csoport kezdeményezésére Mányai Csaba és Szelke László vizsgálódott.
A szerzőpáros elhatározott szándéka azonban az volt, hogy semmiféle efemer politikai jelenséggel nem törődik. A Gresham világa című könyvében foglalta össze búvárkodásának eredményeit.

 
Ahányszor belemerül az ember a várostörténetbe, mindig valami fura kettősséget érzékel. A jelenkor gazdasági folyamatai közepette hatalmas építmények sorsa és használata tűnik esetlegesnek, jelentéktelennek. Nem lengi be őket szellemi mozgalom, nem kristályosodik ki körülöttük évtizednél tartósabb kultúralakzat. Csupán építményi keretek. Ezzel szemben egyes épületek régebbi sorsa szinte mitikus. New York Kávéház. Baross Kávéház. Nevezetes körök személyiségek, történelmi sorsfordulók kapcsolódnak hozzájuk, amelyekben izgalmas elmerülni. Összeforrtak a főváros és szellemisége kialakulásával. Gresham palota.
   A szerzőpárost a Terasznak adott nyilatkozata szerint a Gresham összefüggései annyira megragadták, hogy elsősorban az élményt szerette volna visszaadni a könyvben. Csakhogy a hideg történeti adatokba nehéz belesűríteni impressziókat, hangulatokat, szellemet. Végül is a következő megoldást választották. Tömör hely- és épülettörténeti összefoglalót adtak; beleszőtték a városrész lakosságának pannójába, annál is inkább, mert a Gresham bérház volt, belső társadalma pedig a Lipótváros tükre. Kiválasztották továbbá a legfontosabb kulturális jelenségeket: a Nagy Endre-féle kabarét, a Gresham-Körként ismert művészeti csoportosulást, s alaposabban vizsgálódtak a kabaré Békeffy László fémjelezte korszakának és az 1941-ben antifasiszta brit ügynökké vált Békeffynek a sorsában.

A nevezetes kávéház
 
Kirajzolódik az a kép, amelyet a szerzőpáros kiváltképpen be akart mutatni: a két háború közötti angolszász-orientált, progresszív nemzeti liberális értelmiség szemléletmódja, "a hely szelleme". Ennek megfelelően a könyv súlypontja az 1920-as és 1940-es évek közé eső történet. Ahhoz, hogy ezt a hangulatot megfelelően érzékeltesse, Békeffy László jeleneteiből és Közéleti tankönyvéből, a zsidótörvények elleni tiltakozás a Greshamhoz kapcsolható dokumentumaiból éppúgy idéztek, mint a ház több lakójának életét és tevékenységét érintő dokumentumokból, például Rassay Károlynak a Horthy-emlékiratokhoz írt, eddig kiadatlan följegyzéseit. Rassay a Tanácsköztársaság ellen szervezkedett, majd pártok sorának alapításában vett részt a Kisgazdapárttól a Nemzeti Szabadelvű Pártig, alapító szerkesztője volt a zsidó nagypolgárság lapjának számító Esti Kurírnak, s liberális szellemiségével nem fért össze a fasizmus, el is hurcolták Mauthausenbe. A palota érdemi szellemtörténete a háborúval véget ért: 1944 tavaszán a németek, ugyanez év őszétől a nyilasok, 45 tavaszától pedig a felszabadító és egyúttal megszálló szovjetek gondoskodtak a régi politikai elit szisztematikus eltüntetéséről.
    Csupán mutatóba érinthetünk néhány híres nevet a könyv anyagából: a Gresham kávéház művészi asztaltársaságának tagja volt Berény Róbert, Bernáth Aurél, Egry József, Márffy Ödön, Pátzay Pál, Szőnyi István, Beck Ö. Fülöp, tágabban pedig Barcsay Jenő, Czóbel Béla, Ferenczi Béni, Ferenczi Noémi, Borsos Miklós. Lakott a házban Kossuth Ferenc is, Kossuth Lajos szintén politikus fia, a színész Csortos Gyula, Turay Ida, Egri István, Náray Teri; s nem érintettük a palota alkotóinak sorát.

 
Nyitott kérdés, miként marad meg ez a gazdag történet az új korszakok alapzatában, s mennyi marad a szecesszió remekének számító, Quittner Zsigmond tervezte, 1907 óta álló, 12 ezer négyzetméteres épületből. (Elődje is nevezetes bérház volt: a Nákó-palota). Új korszak következik, az Európai Unió, vajon szolgálhat-e még egyszer a világ egyik legszebb városának leendő gyönyörű luxusszállója szellemi csomópontul? Akárhogy is, Mányai Csaba és Szelke László (a fotón balról jobbra) szerint kár volna, ha feledésbe merülne regényes előtörténete.
[ Füredi László ] 2003-08-26 08:59:00