Ézsiás Erzsébet – Babanapló
Megjelent Ézsiás Erzsébet új könyve a Babanapló. Müller Péter a kötet előszavában így ír: Mit jelentene nem én-nek, hanem ő-nek lenni? Mit jelentene megszületni, kisbabának – méghozzá lánybabának lenni? Ézsiás Erzsébet Babanaplója ezt a titkot kínálja. Ha létezik, "női írás", ez a mű az.
Müller Péter "lányos-apaként" ajánlja figyelmünkbe a szerző művét.
"Csak a felnőtt gügyög, a gyerek nem: ő beszélni tanul.
S később élni.
S ennek a tanulásnak a titka, hogy – ezt is döbbenetes érzékenységgel fejti ki Ézsiás Erzsébet – a felnövekvő ember tudja is, meg nem is mindazt, amit az életben később megtanul.
Érettebben lát, mint ahogy hisszük.
Mintha már tudná mindazt, amit még nem tudhat, mintha már előre ismerné azt a sok mindent, amit később megtapasztal: van benne egy Szem, amely lát.
A kor előrehaladtával csak a "színszűrők" cserélődnek szemünkön, a tekintetünk nem: ugyanaz a Szem néz ki a csecsemő fejéből, mint a kamaszlányéból, ugyanaz az én, ugyanaz a lélek, aki erre a világra jött".



Kár, hogy ez a tüneményes Babanapló itt a kamaszkornál véget ér. Szívesen olvasnám tovább, hogyan lesz majd a kamaszból anya, az anyából özvegy, vagy elvált asszony, majd öreg néni, s igen, azt is elolvasnám, hogyan látja halálát.
Lynkeus, a toronyőr azt mondja Goethe Faustjában:
- Látásra születtem.
Ennek a műnek a hőse is – talán maga a szerző? – ugyanezt mondhatná.
S még azt is hozzátenném: aki látásra született, az látni is tanít, mint ennek az elragadó, különös naplónak az írója.

A kötet kedves borítóját Madarassy István tervezte, a művet a Felsőmagyarország Kiadó jelentette meg.

A szerző az Ünnepi Konyvhéten dedikál június 13-an, pénteken, 11 órakor az Irók Boltjában, ugyanaznap 15 órakor pedig a Vörösmarty téren, a Felsőmagyarorszag Kiadó satránal.

[ K.L. ] 2003-06-02 05:47:00