HÚS ÉS HAL (Bárka-szemle, 2003/1)
Egy folyóiratban megjelenő versek és novellák szinte mindig ócskák, kevés kivétellel, de a Bárka valódi sztárokkal villog. Itt vannak pl. a Varró Dániel vagy a Vámos Miklós által rendelkezésre bocsátott szövegek: ezek készülő könyvek részletei, és mindkét szerző van annyira népszerű, hogy nemcsak a hivatásszerűen irodalomban kéjelgők kukkantanának be szívesen alkotói műhelyükbe.

1.
Képzeljenek ide egy téglaszín borítót, fehér betűkkel. Megvan? A Bárka Békéscsabán készül, de nem csak békéscsabaiaknak. Ahogy a Jelenkor se a pécsieknek, az Alföld se a debrecenieknek.. Az ottani önkormányzat támogatást nyújt, de az a mozgalom már rég oda, hogy ezek a folyóiratok a regionális irodalmi kezdeményezések felkarolására szerződjenek elsősorban. A Bárkánál is így áll a helyzet: noha a Békéscsabán élő Szilágyi András tanulmánya egy békéscsabai születésű festő (Mengyán András) munkásságáról értekezik, a hátsó lapon, a szerzők listáján aligha találni békési illetőségűt.

2.
Egy folyóiratban megjelenő versek és novellák szinte mindig ócskák, kevés kivétellel, de a Bárka valódi sztárokkal villog. Itt vannak pl. a Varró Dániel vagy a Vámos Miklós által rendelkezésre bocsátott szövegek: ezek készülő könyvek részletei, és mindkét szerző van annyira népszerű, hogy nemcsak a hivatásszerűen irodalomban kéjelgők kukkantanának be szívesen alkotói műhelyükbe. Kukorelly szintén regényrészletet közöltet, és jelen van versével Nádasdy Ádám, Karafiáth Orsolya és Nagy Gáspár is. Utóbbi Elek Tibor interjúalanyaként és a kritikai rovat egyik elemzett szerzőjeként is szerepel.


3.
Aztán saját erejét demonstrálja a lap egy helyi költővel, Nagy Mihály Tiborral is, és futottak még: Szepesi Attila, Acsai Roland, Novák Éva, Pintér Sándor, Lanczkor Gábor, Peczkófer János. Ha értenék a versekhez, biztos elejtenék róluk pár szót, de én még a novellákról se szólok (ezeket Újházy László és Rott József jegyzi), az értékelés legyen Grecsóék (ti. szerkesztő) dolga.

4.
A Műhely rovatban a fentebb már említett interjún és két képzőművészeti íráson felül halott szerzők munkásságát elemző tanulmányokat találunk. Harsányi Kálmán századfordulós nietzscheánus művészregényéről A kristálynézőkről Gergye László értekezik, Kosztolányi Tengerszem című novellájára Kiss László tekint vissza, Zilahy Lajost Szilágyi Ferenc lapozgatott. Az ilyesféle retrospektív mozzanatok némi patinát lopnak az élő szerzők patinátlan zöldségei közé.


5.
Amiért a folyóiratokat olvasni érdemes, az a kritikai rovat, jelen esetben a neve Figyelő. A 2002-es könyvhét kevésbé ünnepelt könyveiről szóló kritikák ebbe a számba fértek bele, ha nem számítjuk a Rakovszky Zsuzsa regényéről szóló írást, hiszen A kígyó árnyéka nemrég megkapta az Irodalmi Díjat. Azonban mégis igaz lehet az előző állítás, ha azt nézzük, a regény fogadtatása lassan érett ekkora lelkesedéssé. Ezen felül Darvasi Kutyavadászairól, Szécsi Noémi Finnugor vámpírjáról, Nádasdy Ádám legújabb verseskötetéről, Acsai Roland 2001-re összegyűlt poémáiról és Nagy Gáspár kötetéről esik ehelyt szó.

6.
A Bárka nem untat, de nem is köp arcon, hogy provokáljon. Nem bal, de nem is jobb, nem amatőr, de nem is vérprofi, nem vidéki, de nem is urbánus. Mégsem mondhatni, hogy se hús, se hal. Egy szám ára 200 Ft, és lehet, hogy jobban járunk vele, mint egy Lettre-rel.

[ ♣♫ ] 2003-02-25 20:43:00