A városon túl – vissza a természetbe
Kovács Lehel és László Dániel festőművészek alkotásaiból A városon túl címmel rendeztek kiállítást a Fióka Art Galériában. A tárlat, melyet október 9-én Finta József építész nyitott meg, november 2-ig tekinthető meg.
A Fióka Art Galériát a József körút 62. szám alatt 2000 nyarán nyitotta meg Haász Mónika és Pavlovics Tamás. Elsődlegesen a kortárs magyar képző- és iparművészet fiatal, szárnybontogató korosztályának szeretnének lehetőséget biztosítani a bemutatkozásra – névválasztásukkal is erre kívántak utalni. Az elmúlt két év során havonta egy-egy jelentős egyéniségű fiatal művész mutathatta be munkáit.
Kovács Lehel és László Dániel, mindketten harmincon innen, együtt jártak főiskolára, a festőszakon együtt készítették diplomamunkájukat, s most is együtt járnak Erdélybe alkotni, feltöltődni.

 

Ők ketten a fiatal festőművészek azon csoportjához tartoznak, akik a világ bemutatásához nem annyira az absztrakciót választják kifejező eszközül, inkább a klasszikus hagyományokhoz visszanyúlva, de „mai módon, mai dolgokat” akarnak bemutatni. Mostani tárlatuknak A városon túl címet választották, összefoglalva a kiállításon szereplő vedúták és tájképek tematikáját.
A galériában mintegy száz, egyenként 20 x 30 cm-es vászonra festett, keret nélküli olajkép kavalkádszerű bemutatásával a látogatókra bízzák a képek közötti értékhierarchia kialakítását. László Dániel egyforma nagyságú, színes képei a mennyezet alatt sorakoznak, mintha egy filmtekercs kockái lennének. Akár a kinagyított fatörzsrészletek, akár a zöldellő dombokból egy darabka, akár egy falusi templom tornya néz le a szemlélődőre, mind-mind a természet nyugalmát árasztja, s mintha mindegyik az egymás utáni exponálás alapján született posztmodern festészet darabja lenne.

 

Kovács Emil játékosan szétszórva terített festményei kevésbé kötöttek, témaválasztásukban is csapongóbbak, a tájakban megjelenik több figura is. A művész jól megragadja a természetbe kimenekülő emberek boldog hangulatát, plasztikusan ábrázolja a szűrt és súrolt fényeket, a kora esti árnyékokat.
 
 

Kovács Lehel és László Dániel rideg-hideg világunkba visszacsempészi a természet melegségét. Várhatóan nehezen fognak érvényesülni a mai művészvilágban, ha a XXI. században nem igazán divatos tájképfestészet rögös útját választják.
[ Deák Attila ] 2002-10-11 17:31:00