Kovács Edit Jászai Mari-díjas
Kovács Edit a Békéscsabai Jókai Színház művésze 2019. március 15-én – több éves felterjesztést követően – Jászai Mari-díjban részesült.
 
Kovács Edit a Jókai Színház Lukács Margitja.
Királynői tartás, gyönyörű dikció, rendkívül felkészült, pontos és fegyelmezett. A társulat megbecsült és tisztel tagja, a közönség kedvence.

 
1979-ben a Békés Megyei Jókai Színház Stúdiójában kezdte az ismerkedést a szakmával. 1981-óta tagja a társulatnak. Az akkori szabályok szerint, 1983–ban sikeres színművész (színész I vizsga Sz-1821/1983 Országos Filharmónia) vizsgát tett. Később elvégezte az andragógus (művelődésszervező) szakot a Szegedi Tudományegyetemen, ezt követően okleveles filozófia szakos bölcsész lett a (Szegedi Tudományegyetem Filozófia mesterképzési szakán).
Első jelentős színházi szerepét a Rencz Antal rendezte Lear király előadásában kapta – sok fiatal színésznő álmát – Cordéliát. Ezt követően sorra kapta a feladatokat, teljesség igénye nélkül; Orfeusz alászáll – Eve Temple, Szentivánéji álom – Hippolita, Chicago – Velma Kelly, Micimackó – Konga, Kőszívű ember fiai – Lánghy Aranka később, érett nőként Baradlayné szerepét játszotta. Majd sorra jöttek a fajsúlyos szerepek. Euridüké Szophoklész: Antigoné, Martha Edward Albee: Nem félünk a farkastól.

Erzsébet, Anglia királynője
 
Királynői alkata Erzsébet, Anglia királynője Friedrich Schiller: Stuart Mária előadásában mutatkozott meg teljességében. Az udvari intrikákon és cselszövéseken átlátó – a nőiségét ravaszul használva – nagyformátomu politikust alakított. Ez, az egy-tömbből faragott a lányait könyörtelenül „kézben-tartott” figura jellemezte a Bernarda alakítását, Federico García Lorca: Bernarda Alba házában. Lukács Margitra elékeztető Gertrudis-a Katona József: Bánk bánjában. Kovács Edit egyik legrangosabb személyiségévé vált a színháznak. Amellett, hogy kitűnő színész, jó kolléga és jó barát is, igazi társulati ember. Több ragyogó alakítással hívta fel magára nem csak a kollégái, a nézők, hanem a színházi szaksajtó figyelmét is. Színészi hivatásán túl egy másik, nagyon fontos munkát is végzett, a jövő színészeit nevelte a Fiatal Színházművészeti Szakközépiskolában. Értő keze alól több ígéretes növendék került ki, akik bizonyították a színházban folyó színészképzés magas színvonalát.

A "vidéki színész" - gyűlölöm ezt a megbélyegzést - nincs vidéki vagy fővárosi színész csak JÓ SZÍNÉSZ illetve nem jó színész. Aki nem kerül be véletlenül valamely sorozatba, azt a megyehatáron túl nem ismerik, mert az országos szaksajtó kritikusai sem járnak ezekbe a színházakba. A Hivatalosságok nem járnak a nem fővárosi színházakba (sem), így a hivatalos elismerések elkerülik a mégoly kitűnő művészeket is, mint Kovács Edit, aki a színháza kitartó felterjesztése után kapta csak meg a Jászai-díjat.

Bernarda Alba házában
 
Kovács Edit nemcsak kitűnő színész. A diplomáit hasznosítandó - egy Magyarországon egyedülálló – vállalkozásba kezdett. Azzal az ötlettel kereste meg Fekete Pétert a színház akkori igazgatóját, hogy indítana egy Mindentudás Színházi Egyeteme sorozatot. A direktor támogatta az elképzelést.
A 2012. november 5. elkezdődött a sorozat, amely a mai napig telt házat vonz. Minden hónap első hétfőjén a Sík Ferenc Kamaraszínház nézőtere megtelik az érdeklődőkkel. Az ingyenes előadások témája - Kovács Edit értő szerkesztésének köszönhetően - kapcsolódik a színház műsorához. Az előadásokat felvezető rövid esszéiben felvázolja a témát, és bemutatja az aktuális - általában- egyetemi tanár előadót.

 
A nagy érdeklődés és siker kapcsán felmerült, hogy hasznos lenne az előadásokat könyv formájában kiadni, így 2017-ben megjelent az első kötet – Kovács Edit előszavából idézünk.

(…) ENTRÉE

Elcsendesedik a nézőtér, a fények kialszanak. Az előadás elkezdődik. A függöny mögötti világ kiragadja a szemlélőt az objektív időből. De ha a szerep nem a színész lelkének mélyén születik, akkor nem kapja meg azt az energiát, amivel át tudja törni azt a láthatatlan falat, ami a színpad és a nézőtér között húzódik. Ott kell hogy megszülessen ez az energia, bármilyen formanyelvet is használ az előadás. Ez az energia tölti ki a formát, és annak játékszabályai szerint működik. Önmagában tehát nem elég a színházi alkotóktól a pontosság, és a forma felépítése, mert ezek azt a medret képezik, amit a színésznek a hiteles létezésével kell megtöltenie. Így tudja az előadás megérinteni a nézőt, és elérni azt, hogy ne kívülállóként figyelje a játékot. A színpadi történések hatására a saját élményei, tapasztalásai merülnek fel a múltból. Ennek tükrében értelmezi a színjátékot. Ezek jelentik azokat az átjárókat a függöny mögötti világba, amelyen keresztül ő is érintetté válik. A megértésre törekvő néző alkotó is – állítja Erika Fischer-lichte esztéta. Alkotó hiszen a látottakból és az élményeiből megalkotja a saját előadását.
Ehhez a közös alkotáshoz akarunk szellemi teret adni a Mindentudás Színházi Egyeteme előadásaival. A közönségnek – és persze nekünk, színházi embereknek is – fontos megismerni, hogyan is gondolkodnak a művészetről alkotók, filozófusok, teoretikusok.
(…)

Kovács Edit színész-esztéta

Elismerések:
2003: Domján Edit-díj
2005: Békés Megye Kultúrájáért
2003, 2007: Megye Színművésze díj
2013 és 2016: Gálfy Gyűrű-díj
2019:Jászai Mari-díj

[ Kadelka László ] 2019-04-13 11:40:00