Az élet ára - a Weiss Manfréd-család története 93'
Történelmi önismeret nélkül nincs nemzeti identitás
Meghívó, Az élet ára - a Weiss Manfréd-család története 93' dokumentumfilm (2017) első részének vetítésére és az azt követő beszélgetésre Katona Zsuzsával, a forgatókönyvíró-rendezőjével és Nyeste Péterrel, producerével 2017. október 25., 17.00 óra Örkény István Könyvesbolt (1137 Bp., Szent I. krt. 26.). Háziasszony László Ágnes.
A film a magyar ipar- és társadalomtörténetben kiemelkedő szerepet játszott család, a Weiss Manfréd család felemelkedését és a történelem viharai okozta kényszerű „bukását” dolgozza fel. A film középpontba állítja a 160 évvel ezelőtt született alapítót, Weiss Manfrédot, majd annak halála után vejei, a vagyont és a gyárakat szürke eminenciásként, gazdasági és politikai tehetséggel irányító Chorin Ferenc, és a kulturális/tudományos/egyházi jótékonyságáról ismert Kornfeld Móric életét és munkásságát. A kétrészes filmben megszólalnak Weiss Manfréd unokái, Strasser-Chorin Daisy és Weiss Annie, (memoárokból színészi tolmácsolásban Mauthner Gabriella és Kornfeld Tamás) korabeli dokumentumok, személyes és üzleti levelek, eredeti gazdasági kimutatások, válogatott archív képanyag ismerteti a tényeket, valamint történész szakértők magyarázatai segítik a kor bemutatását, az alig feldolgozott és ellentmondásos családtörténet kontextusba helyezését.

Ungváry Krisztián történész:
„A család a XIX. és XX. század Magyarországának egyik legfontosabb családja. Igazából a jelentőségét csak a legnagyobb feudális családokhoz mérhetjük, mint az Esterházyak vagy az Andrássyak, de a modernizáció szempontjából az ő jelentőségük talán még fontosabb. Minden téren hihetetlen érdekes dolgok találhatóak a család történetében, ráadásul azok a fordulatok, amelyek a Gründerzeit-től az I. világháborún és a Tanácsköztársaságon keresztül egészen 1944-es kényszerű emigrációig tartanak, azok esszenciálisan tartalmazzák Magyarország történelmét, minden katasztrófájával és minden sikerével együtt.”

Weiss Manfréd családja
 
1944. március 20-án, a német Gestapó emberei körülvették a zirci apátságot és letartóztatták az ott bujkáló Chorin Ferencet a Gyáriparosok Országos Szövetségének elnökét, és Kornfeld Móricot, a Weiss Manfréd Művek igazgatósági tagjait, a néhai Weiss Manfréd gyáros vejeit. Az Astoria Szálló pincéjében tartó vallatás, majd az oberlanzendorfi gyűjtőtábor, Kornfeld számára pedig ezután Mauthausen következett. A család összes tagja bujkálni kényszerült. A németek bejövetele után a Weiss Manfréd család tagjainak, amely az 1890-es évektől 1944-ig a magyar legfelsőbb úri osztály kivételezett életét élte, mint az asszimiláns, katolizált magyar nagypolgárság tagja, hirtelen az életükért kellett küzdeniük. „Egyik napról a másikra páriák lettünk!”- írja emlékiratában Strasserné Chorin Daisy, Chorin Ferenc lánya.

Weiss Manfréd kezdetben lekvár- majd húskonzervek készítésével foglalkozott, s ebből a Lövölde téren indított kisvállalkozásból nőtt ki az ország legnagyobb, zománc- és fémárukat, közlekedési eszközöket (kerékpár, autó, repülőgép) és főleg hadieszközöket gyártó vállalat-együttesévé. A Weiss Manfréd-családnak sikerült, ami általában a nagy alapítóknak nem: az utódok azonos szinten, sőt esetünkben még annál is magasabb szinten vitték tovább a cégek ügyét, termelékenységük egyre nőtt. A XX. század elején a Weiss Manfréd Művek 40.000 alkalmazottjával és modern gépeivel Európa legnagyobb és legmodernebb gyáróriásává nőtte ki magát. A legnagyobb hasznot a háborús időszakok hozták a gyár életében, az I. világháború alatt hadiipari termelése világméretűvé vált. Amikor 1914-ben a Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnökévé választották Weiss Manfrédot, már számos bank- és részvénytársaság igazgatóságában foglalt helyet. 1915-től haláláig az ország legnagyobb gyárosaként, legnagyobb organizátoraként tartották számon, a haza védelme érdekében kifejtett érdemei elismeréséül Ferenc József császártól 1918-ban megkapta a bárói címet.

Chorin Ferenc
 
Halála után vejei, Chorin Ferenc és Kornfeld Móric vették át a gyár és a többi vagyon irányítását és mivel maguk is vagyonos emberek voltak, 1922 és 1944 között a család jelentőségét és befolyását mind gazdasági, mind politikai téren, rendkívüli módon megnövelték. A beházasodó ifjak révén, Chorin Ferenc apjának, id. Chorin Ferencnek, a GYOSZ elnökének, a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. elnökének és Kornfeld Móric apjának, báró Kornfeld Zsigmondnak, aki a Tőzsde második elnöke, nyelvének magyarrá tevője volt, munkássága, szellemi öröksége és példája is gyarapította Weiss Manfréd önmagában is fantasztikus tapasztalatát. A vők közül Chorin Ferenc volt az, aki a családfő szerepét a későbbiekben betöltötte.

Az asszimilálódott, katolizált zsidó család a lehető legmélyebben beépült a felső tízezer úri világába, kitűnő kapcsolatokat ápoltak a Horthy családdal, (Chorinnak Horthy Jenő, a kormányzó öccse az egyik legjobb barátja volt stb.) Bethlen Istvánnal és később Keresztes-Fischer Ferenc és Kállay Miklós politikusokkal, a katolikus egyház kiválóságaival. Gazdasági szerepük és felsőházi tagságuk révén is jelentős politikai befolyással rendelkeztek a két világháború közti Magyarországon. A család vezetői egyfelől igazi kapitalistaként mindig a profitra törtek gazdálkodásukban, s a hadigazdálkodás a magyar ipari fejlődés motorja lett, másrészt Európában egyedülálló munkás-jóléti intézkedéseket is bevezettek a gyáraikban. (nyugdíj, kórház, betegszabadság, jutalomüdülések, szanatórium, anya- és csecsemővédelem, ösztöndíjak, munkás-lakónegyedek, sporttelepek, ingyen étkeztetés stb.) Igazi jótékony mágnások is voltak abban az értelemben, hogy nagymértékben támogatták a honi kultúrát és újságírást, képzőművészetet stb. Nevükhöz fűződik például a Nyugat című folyóirat létrehozása, a Magyar Nemzet című újság megalapítása, a Vöröskereszt és Katolikus Karitászok támogatása, az Eucharisztikus Világkonferencia támogatása, a kikeresztelkedett zsidók mentésére létrejött Szent Kereszt Egyesület létrehozása, és számtalan egyéb karitatív tevékenység.

Chorin Ferenc esküvője
 
A II. világháborúban a hazai és a német hadigazdaság számára gyártott fegyverekből példátlan vagyonra tett szert a Weiss Manfréd birodalom, ezzel egy időben folyt Horthy tapogatózása az angolszász szövetség felé. A háborúból való kiugrás lehetőségét többek között Chorin Ferenc közreműködésével próbálták létrehozni, mivel a család mindvégig angolbarát politikát folytatott. Hogy végül a halálkamrát elkerülték, és hogy a család majd mind a 40 tagja nyugatra tudott menekülni, abban Chorinnak jelentős szerepe volt, amikor Kurt Bechernek (Heinrich Himmler bizalmasának) 25 évre bérbe adta a Weiss Manfréd Művek csepeli gyáróriását. Ez a magyar ipar nagy részének német kézbe, mégpedig magánkézbe való jutását eredményezte. Chorin emellett a család egész vagyonát is átengedte a németeknek, mivel „ez volt az életük ára.”

A vagyon fejében a németek (Hitler rábólintásával) kiengedték a család tagjait Portugáliába. Innen Svájcba és az USA-ba mentek Chorinék. A háború végén, 1945-ben nem bocsátottak meg a családnak, a kommunisták hazaárulónak tartották őket, Chorin és Kornfeld soha többé nem jöhettek Magyarországra. A család később Chorin Ferenc vezetésével az USA-ban élénk kommunista ellenes tevékenységet folytatott, jelentősen támogatta és összefogta az emigrációban élő magyarokat. Az 1950-es években Chorin- sok más emigráns mellett- jelentős összegekkel támogatta az emigrációban élő Horthy Miklóst is, akivel mindvégig baráti viszonyt ápolt.

Kurt Becher
 
A film szereplői:

Strasser-ChorinDaisy, Chorin Ferenc lánya, Weiss Manfréd unokája
Weiss Annie Weiss Jenő Lánya, Weiss Manfréd unokája
Varga László, történész
Ungváry Krisztián, történész
Széchenyi Ágnes, irodalomtörténész
Fodor Veronika, történész
valamint a Gór Nagy Mária Színi tanoda növendékei

A film magyarul és angol felirattal is dupla layeres DVD adathordozókon az Örkény István Könyvesboltban megvásárolható. Bruttó ára: 3.300.- Ft)

[ László Ágnes ] 2017-10-21 12:27:00