Az ölelés napja
50 éves a Nemzeti Stúdió
Jubileumi találkozó volt a Pesti Magyar (leánykori nevén: Nemzeti Színház) Színházban. Az egykori Nemzeti Stúdióból hét színházigazgató, két Nemzet Színésze, kilenc Kossuth-díjas, számos Érdemes művész és megszámlálhatatlan Jászai Mari-díjas művész került ki. Bodnár Sándor emlékére domborművet avattak az előcsarnokban.
Az egy főre eső ölelések száma kb. 550 volt! Ennyi egykori stúdiós vett részt a találkozón. Nemre, korra, pártállásra való tekintet nélkül ölelgették egymást az egykori és jelenlegi színész-tanoncok. Párás szemek és ki-kicsorduló örömkönnyek jellemezték a szeretet-hullámban tobzódó estét.

 
Zalán János a Pesti Magyar Színház igazgatója – maga is egykori növendék-javaslatára, Szalay Tímea egykori stúdiós érdeme, hogy a találkozó létrejött. Fáradhatatlan, több hónapos szervezésének köszönhetően felejthetetlen – éjszakába nyúló – estén emlékeztek meg az alapítókról, és az egykori tanárokról.

Bodnár Sándor emléktábláját Benkő Nóra és Zalán János avatta
 
1966-ban a Nemzeti Színház épület nélkül maradt társulata beköltözhetett az akkor átépített Izabella – ma már Hevesi Sándor – téri épületbe. A hányatott sorsú együttes nemcsak az épületét vesztette el, hanem azt a kiváltságát is, hogy a Színház-és Filmművészeti Főiskola – ma már Egyetem – 3/4 éves hallgatói a színpadi gyakorlatukat ott végezzék. Ez azt jelentette, hogy a színház „minőségi-statisztéria” nélkül maradt.

Ezt a híátust, az akkori főügyelő, Zsolt István, Szigeti Károly koreográfus és Simon Zoltán zenei vezető javaslatára úgy igyekeztek betölteni, hogy a Főiskola második és harmadik rostáján kiesett fiatalokat behívták. Tájékoztatást kaptak arról, hogy a színház alkalmazza őket segédszereplői státuszba, amiért fizetést kapnak, és ami a legfontosabb, hogy segítséget kapnak ahhoz, hogy sikeresen felvételizhessenek a főiskolára. A behívottak felvételi vizsgát tettek, a sikeresen szerepelők bekerültek a repertoáron szereplő előadásokba.

Benkő Nóra - Tóth Sándor - Szalay Tímea - Zalán János
 
A Stúdió vezetője Bodnár Sándor lett, aki magyar-történelem szakos tanárként, Gyárfás Miklós dramaturg osztályában Csurka István és Moldova György társaságában végzett. A színház legtöbbet foglalkoztatott, játékmestere és segédrendezője volt olyan rendezők mellett, mint Gellért Endre, Apáthi Imre, Várkonyi Zoltán, Major Tamás, Marton Endre. Fantasztikus pedagógiai és igazságérzékkel megáldott igazi fegyelmezett színházi ember volt, aki mindezt a tanítványaiba is át tudta ültetni. Soha nem megfeledkezve az aktuális előadás „érdekeiről”.

Tatár Eszter, aki 1956-ban színészi diplomával a zsebében Angliába távozott, ahonnan a hatvanas évek elején tért vissza. Szintén játékmesteri feladatokat látott el, és tanárként tevékenykedett a Stúdióban.

Simon Zoltán zenei vezető, aki az ének-zenei ügyek tanáraként tevékenykedett. Egészen más karakterű pedagógusként, szinte fanatizálta a környezetét. Olyan embereket is megtanítva énekelni, akiknek sem hangjuk, sem önbizalmuk nem volt.

Poós Sándor rendező, akinek múlhatatlan érdemei vannak abban, hogy Déry Tibor Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című műve színpadra került.

Olyan szaktanárok segíttették az oktatást, mint Gáti József, Ronyecz Mária, Szigeti Károly, Montágh Imre, Csernus Mariann, Béres Ilona, Molnár Piroska és felsorolni is nehéz, hogy az eltelt ötven év alatt kik tanítottak.

Az ünnepi torta
 
A ma aktív színészek és színházi, TV-s szakemberek 70 %-a „megjárta a Stúdiót”. Jelentős részük a főiskola nélkül, hosszabb időt vidéken töltve került a pályára, mint pl. Trokán Péter, Ujlaki Dénes, vagy Csákányi Eszter, akinek azok ítélték oda a Kossuth-díjat, akik nem vették föl a főiskolára. Évtizedek óta, a vidéki színházak igazgatói a stúdiós-vizsgák leglelkesebb látogatói, nézik az újabb tehetségeket, hogy kit tudnak leszerződtetni.

A rendszerváltást követően megváltozott a Stúdió státusza: a Nemzeti Színház Színiakadémiája elnevezéssel együtt jogot nyert arra, hogy színészi működési engedélyt adjon a végzős növendékeinek. Az új Nemzeti Színház felépültével a színház, és ezzel a Stúdió is névváltoztatáson esett át. A PESTI MAGYAR SZÍNIAKADÉMIA MŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA - ként működik tovább és egy miniszteri rendelet alapján 2006. januárjától egyedül jogosult – a Színház- és Filmművészeti Egyetemen kívül -, színész-szakmai vizsgáztatásra.

Az első, 1966/76 évad stúdiósai közül a színészi pályára került:

BÁNSÁGI ILDIKÓ (a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, Halhatatlanok Társulatának örökös tagja).
FALUHELYI MAGDA
FRANK (CSERJE) ZSUZSA
HÁMORI ILDIKÓ (Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja).
LUKÁCS SÁNDOR (Kossuth- és Jászai Mari-díjas, költő, érdemes és kiváló művész, • Prima Primissima és Kazinczy-díjas).
MARÓTI GÁBOR
MARTIN MÁRTA
NAGY GÁBOR
SZACSVAY LÁSZLÓ (a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész).
VÁRDAY ZOLTÁN
VENNES EMMI

A Nemzeti Színház Stúdiója legendássá vált a színházi szakmában.

A hagyományokra épülő további SIKEREKET KÍVÁNUNK!!!

Köszönjük Szalay Tímeának!

[ Kadelka László ] 2016-06-13 02:20:00